A büdzsé fő célja a gazdaság újraindítása, és több terület is több forrásból gazdálkodhat. A gazdasági növekedés jövőre 4,8 százalék lesz, az infláció 3 százalék körül alakulhat, közel 3 ezer milliárd forintos egészségbiztosítási és járványvédelmi alap is szerepel a büdzsében. Jövő évtől négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíjjuttatás. 2021-ben 3907 milliárd forintban határozták meg a nyugellátások kiadásait, amely 327 milliárddal magasabb az ideinél. Jövőre mintegy 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal több, mint az idei.
Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország 2021-es költségvetése a gazdaságvédelem költségvetése, amely a járványügyi készültség fenntartása mellett is tartalmazza a szükséges forrásokat a gyermeket nevelő családok támogatásához, a nyugdíjasok megbecsüléséhez, a munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrehozásához. A miniszter szerint folytatódik a családvédelmi akcióterv: fenntartják a családi adórendszert, az első sikeres nyelvvizsgához és a közlekedési alapismeretek tanfolyamhoz adott támogatást, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket, valamint kiemelten kezelik a gyermekétkeztetés finanszírozását.
Az Országgyűlés több törvényt is módosított annak érdekében, hogy a jövőben új lakások épülhessenek a városok úgynevezett rozsdaövezeteiben. A módosítások értelmében kedvezményes, 5 százalékos forgalmi adóval készülhetnek a legfeljebb 150 négyzetméter nagyságú lakások ezekben a rozsdaövezetekben.
Emellett az Országgyűlés pénteken felhatalmazást adott a kormánynak, hogy rendeletben tiltson be számos egyszer használatos műanyagterméket. A kormány a műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló uniós irányelv alapján a műanyag fültisztító pálcikákat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverő pálcikákat, továbbá az úgynevezett expandált polisztirolból készült étel- és italtároló edényeket tilthatja be a jövőben. A Ház emellett létrehozta a biológiailag lebomló műanyagból készült hordtasak fogalmát, amelyeknek a termékdíját kilogrammonként 500 forintban határozta meg, szemben a hagyományos műanyag hordtasakok 1900 forintos termékdíjával.
Varga Mihály pénzügyminiszter a héten bejelentette, hogy százmilliárd forint fejlesztési forrásra pályázhatnak a kis- és középvállalkozások. Ennek oka, hogy a több mint kétszeres túljelentkezés miatt a kormány a duplájára, 100 milliárd forintra emelte az eredetileg országosan meghirdetett 50 milliárd forintos keretösszeget a vállalkozások technológiai megújítását segítő két program pályázatán.
A pénzügyminiszter a napokban arról is beszélt, hogy Magyarország a járvány utáni időszakban is vonzó termelési és befektetési célpont maradt, így jelenleg is több mint négyezer milliárd forintnyi beruházás van folyamatban a mikro, kis-, közepes és nagyvállalatok körében. A pénzügyminisztérium felmérése szerint számos nagyvállalat tervez jelentős beruházásokat a következő években.
A külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán jelentette be szombaton, hogy új program indul azoknak a magyar vállalatoknak a támogatásáért, amelyek hajlandóak legalább 560 millió forint beruházást végrehajtani a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek megvédéséért. Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország megállapodott az Európai Bizottsággal abban, hogy felső korlát nélkül adhat állami támogatást azoknak a vállalatoknak, amelyek beruházásokat vállalnak a munkahelyek megvédéséért.
A támogatási kérelmeket a jövő héttől kezdve szeptember 30-ig lehet beadni, a beruházásokat pedig a következő két évben kell végrehajtani. A támogatás összege a beruházás értékének maximum fele lehet, tehát egy 560 millió forintos beruházás esetében 280 millió forint támogatás jár.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt években az alapkamat jelentős csökkentése mellett különböző célzott eszközökkel is segítette a gazdaság szereplőinek kedvező forráshoz jutását, valamint a gazdasági növekedést. A 2013-ban indult Növekedési Hitelprogram (NHP) fontos szerepet játszott abban, hogy a legutóbbi pénzügyi válságot követően növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés tendenciája, és ezzel a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatásra is jelentős hatást gyakorolt.
Annak érdekében, hogy az NHP Hajrá még szélesebb körben támogassa a kkv-k kedvező forráshoz jutását és ezzel a gazdaság élénkítését, az MNB a konstrukcióban elérhető hitelcélok kibővítéséről döntött. A konstrukció nagyobb mértékben fogja segíteni a hazai vállalkozások külföldi beruházásait, rugalmasabb forgóeszköz-hitelezést tesz lehetővé, továbbá társasházak és lakásszövetkezetek is igénybe vehetik korszerűsítési beruházások finanszírozáshoz. Az MNB továbbá megalapította az NHP Hajrá Kiválósági Díjat, amelyet első alkalommal a Gránit Bank kapott az NHP Hajrában nyújtott eddigi kiemelkedő hitelezési aktivitásáért.
Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kiemelte, hogy áprilisban a bruttó átlagkereset 400 200 forint volt, 7,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult az előző év azonos időszakában mért 9 százalékhoz képest - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A nettó keresetek a családi kedvezmények hatásaival is számolva 2010 óta közel megkétszereződtek Magyarországon. A keresetek és a munkahelyek védelmét célozza a járvány miatt indított bértámogatási program is.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a héten jelentette be, hogy szerdától kezdve 170 ezer egészségügyi dolgozó kapja meg bruttó 500 ezer forintos juttatását a koronavírus-járvány idején tanúsított helytállásáért. Az egyszeri rendkívüli jutalomra a kormány 101 milliárd forintot biztosít.
A juttatást Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be március elején. Rendkívüli juttatást kapnak - mások mellett - a kórházak, a szakrendelők, az egynapos sebészeti ellátást nyújtó szolgáltatók, az Országos Mentőszolgálat és az Országos Vérellátó Szolgálat dolgozói, köztük orvosok, ápolók, asszisztensek, takarítók, valamint a műszaki és adminisztratív területen dolgozók, háziorvosok, fogorvosok, védőnők, és főállású iskolaorvosok is.
Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs csütörtöki ülése után hangsúlyozta, hogy az adóbürokráciához hasonlóan a foglalkoztatáshoz kapcsolódó bürokrácia is jelentős terhet jelent a vállalkozások számára. A könnyítést a miniszter szerint az adatok hatékonyabb felhasználása tenné lehetővé.
A szociális hozzájárulási adó csökkentése a Pénzügyminisztérium (PM) számításai szerint 160 milliárd forintot hagy a munkáltatóknál. A kisadózó vállalkozások tételes adójának átmeneti elengedése, az időszakos járulékmentesség százezres nagyságrendben segítette a vállalkozók túlélését és a munkahelyek megtartását - tette hozzá.
Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára közölte, hogy az online számla kiterjesztésével új korszak kezdődött július 1-jén az adóegyszerűsítésben és a gazdaságfehérítésben. Az online számlázás nemcsak az áfabevallások jövőbeni adóhivatali elkészítésének képezheti az alapját, hanem segíthet a feketegazdaság szereplői, az adóelkerülők elleni további küzdelemben is.
Szakmai becslések szerint az online számlaadat-szolgáltatás bevezetése egy év alatt 200-250 milliárd forint pluszbevételt hozott, a rendszer kiterjesztése is több tízmilliárd forinttal növelheti az államkassza bevételét - fogalmazott az államtitkár. Eddig havonta átlagosan 2,1 millió számláról érkezett adat az adóhivatalhoz, az így bejövő számlákban havonta 1200 milliárd forint összegű áfa szerepelt.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a héten jelentette be, hogy Debrecenben építi fel közép- és kelet-európai gyártóüzemét a svájci központú Sensirion. A műszergyártó Sensirion csúcstechnológiát fog előállítani a hajdúsági megyeszékhelyen. Az államtitkár kiemelte, hogy Debrecennel mint a leggyorsabban fejlődő magyar várossal "komoly tervei vannak a kormánynak".
A beruházás nem a versenyképességi támogatásra épít, hiszen a vállalat már a válság előtt döntött, miután a térség más országaiban is megvizsgálta a lehetőségeket. A kormány ettől függetlenül bővíti a fejlesztésre készülő cégek támogatását, hamarosan pályázat jelenik meg a 800 ezer eurónál nagyobb összegű befektetések ösztönzésére, és összesen legalább 50 milliárd forint jut a külföldön beruházó magyar vállalkozásoknak is.
A Tesla csütörtökön a világ legértékesebb autógyártója lett, miután tőzsdei piaci kapitalizációja már meghaladta az eddig éllovas Toyotáét. Az amerikai tőzsdén a csütörtöki 5 százalékos szárnyalást követően eddig soha nem látott magasságokba, 1135 dollárra emelkedett az elektromos autókat gyártó vállalat részvényeinek árfolyama, azóta már az 1200 dollárt is átlépték.
Csütörtökön a társaság értéke 206,5 milliárd dollár volt, szemben a Toyota 202 milliárdos piaci kapitalizációjával. A Tesla részvényeinek árfolyama az idén már 170 százalékkal, több mint a kétszeresére emelkedett. Mindezt úgy, hogy a cégnek még nem sikerült egyetlen teljes évet sem nyereséggel zárnia.
A Volvo a napokban bejelentette, hogy 2,1 millió autót hívnak vissza globálisan, miután kiderült, hogy gondok lehetnek a biztonsági övvel.
A visszahívás oka, hogy a járművek első üléses biztonsági övei idővel meglazulhatnak, így egy esetleges balesetnél nem nyújtanak megfelelő védelmet az utasok számára.