Az új költségvetés a családokat és a gazdaságot védi, a baloldal ezt sem szavazta meg

Budapest, 2020. július 3. A 2021-es költségvetés elfogadásáról szóló szavazás eredménye a kijelzőn, az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 3-án. MTI/Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
Július 3-án elfogadta a parlament a jövő évi költségvetést, ami a családok, a gyermeknevelés és az idősek támogatása mellett a járvány elleni védekezés fenntartását, a gazdaság újraindítását, a munkahelyek megvédését és az új munkahelyek létrejöttének támogatását tűzte ki célul. Ennek megfelelően még több pénzt szán a kormány a családok támogatására, az oktatásra, az egészségügyre, visszaépül a 13. havi nyugdíj, tovább csökken az államadósság, csökken a kisvállalati adó, a gazdaság pedig ismét dinamikus növekedésnek indul majd, miközben az infláció sem száll el. Az önkormányzatok is jóval több pénzt kapnak, egész pontosan 120 milliárddal többet, mint idén.
Vágólapra másolva!

Az Országgyűlés július 3-án pénteken 133 igen és 61 nem szavazattal elfogadta a jövő évi költségvetést, ami a koronavírus-járvány után a gazdaság újraindítását tűzte ki célul, és ami dinamikus, 4,8 százalékos GDP-bővüléssel, 3 százalékos inflációval és a maastrichti referenciaérték alatti, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a nemzeti jövedelem fél százalékát meghaladó biztonsági tartalékkal számol, az államadósság csökkenése mellett.

Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: a kormány a magyar gazdaság védelmét és megerősítését tekinti központi feladatnak, folytatja az adócsökkentés politikáját és a beruházások támogatását, és fegyelmezett államháztartási gazdálkodást folytat.

Hasonlóan az előző évekhez az állam működése 2021-ben is nullszaldós, tehát a közszolgáltatások - többek között az egészségügy, az oktatás és a honvédelem - költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből finanszírozza.

Az államadósság jövőre tovább csökken, 2021-ben várhatóan 69,3 százalékra, a 2020 végére várható 72,6 százalékról.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felhívta a figyelmet: a költségvetés két fontos pillérre épít, a 3000 milliárd forintos járvány elleni védekezési alapra, amely tartalmazza az emberek védelméhez, a járvány elleni védekezéshez, illetve az egészségügyi ellátórendszer működtetéséhez szükséges forrásokat, valamint a 2600 milliárdos gazdaságvédelmi alapra, amely a gazdaság védelmével és az újraindításával kapcsolatos programok folytatására, kiemelt fejlesztésekre, beruházásokra, továbbá a foglalkoztatás elősegítésével kapcsolatos intézkedésekre teremti meg a szükséges fedezetet.

A 2021-es költségvetés elfogadásáról szóló szavazás eredménye a kijelzőn, az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. július 3-án Forrás: MTI/Kovács Tamás

A Magyar falu program keretében az útépítések támogatása 52 milliárd forinttal, az élelmiszerbiztonságot, -ellátásbiztonságot szolgáló keret pedig 50 milliárd forinttal nő. Az ezekhez szükséges forrásokat az adóbevételek emelkedése, a gazdaság fehéredése teremti meg. Emellett a képviselők 135 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 28 tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat, amelyek értelmében kedvezményes, 5 százalékos forgalmi adóval készülhetnek legfeljebb 150 négyzetméter nagyságú lakások a rozsdaövezetekben.

Álláskeresési ellátásokra az idei 83 milliárd forint helyett 108 milliárd forint lesz jövőre, a közfoglalkoztatásra, vagyis a Start-munkaprogramra a 2020-as mintegy 140 milliárd forint után 2021-ben 165 milliárd forintot szánnak.

Még több pénz a családok támogatására és az oktatásra

A pénzügyminiszter korábban azt mondta, 2021-ben minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat, így

jövőre közel 2295 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására, ami 67 milliárddal több, mint idén.

Fenntartják a családi adórendszert, emelik az ápolási díjat, növelik az óvodai és bölcsődei férőhelyeket. A csecsemőgondozási díj jövő év közepétől a korábbi 70 százalékról a bruttó fizetés 100 százalékára emelkedik, így az idei 72 milliárd forint helyett jövőre már 93 milliárd forintot költenek erre. A kormány családvédelmi intézkedései jól láthatóan működnek is, a KSH adatai szerint ugyanis csak idén az első öt hónapban 36 527 gyerek született, 1664-gyel több, mint tavaly ilyenkor.

Ugyanígy a házasságkötések száma is nőtt: 20 885 pár házasodott össze ebben az időszakban, 4522-vel több, mint tavaly január-májusban. Január-márciusban 101 (nem tévedés, százegy!), áprilisban 8,8 százalékkal több házasságot anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Májusban ugyan csökkent a házasságok száma az előző évhez képest, de ez (és az áprilisi kisebb növekedés) a koronavírus-járvánnyal és a csoportos rendezvényeket korlátozó intézkedésekkel van összefüggésben.

Varga Mihály közölte azt is, oktatásra 2021-ben mintegy 2230 milliárd forintot fordítanak, ami 78 milliárddal több, mint idén. Emellett 2020 szeptemberétől ingyenes tankönyvellátást biztosít a kormány valamennyi tanulónak a nemzeti köznevelési törvény módosítása alapján. A tankönyvellátás eddig az 1-9. évfolyamon volt ingyenes, a döntés most ezt terjeszti ki mindenkire, aki a köznevelésben és a szakképzésben tanul. Az intézkedésre idén 13,8 milliárd forint áll rendelkezésre.

Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője, Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője és Varga Mihály pénzügyminiszter a 2021. évi költségvetés elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón az Országházban 2020. június 3-án Forrás: MTI/Illyés Tibor

Jövőre 4477 milliárd forintot biztosítanak a közszférában dolgozók bérére, ami 387 milliárddal magasabb az ideinél. 2021-ben 3915 milliárd forintban határozták meg a nyugdíjbiztosítási alap kiadásait, amely közel 330 milliárddal magasabb, mint idén.

Mindezek mellett visszaépül a 13. havi nyugdíj is:

az idősek 2021-ben a januári nyugdíjon felül egy heti nyugdíjat kapnak, erre 77 milliárd forint szerepel a költségvetésben. A tizenharmadik havi nyugdíj 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka, a rá következő évben pedig a nyugdíjasok már a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják.

2021. január elsejétől 11 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. A kisadózók tételes adója (kata) szabályainak szigorítása miatt pedig az eredetileg tervezett 197 milliárd forint helyett 237 milliárd forint bevételre számítanak.

Mintegy 860 milliárd forintos forrás jut az önkormányzatoknak 2021-ben, ami közel 120 milliárddal több, mint idén. A kormány az önkormányzati beruházások támogatására külön programokat indít jövőre is, valamint jut forrás a településekhez uniós programokból is. Ezek összértéke megközelíti a 400 milliárd forintot. Arról nem is beszélve, hogy a gazdaság várhatóan 5 százalék körüli jövő évi növekedésével az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele is emelkedni fog, ami szintén az önkormányzatok mozgásterét növeli - írták.

Gyurcsány Ferenc és a többi baloldali politikus ezt sem szavazta meg Forrás: MTI/Mti Fotószerkesztőség/Kovács Tamás

Varga Mihály a baloldal munkájával kapcsolatban elmondta, hogy a baloldal 800 módosító indítvánnyal 6400 milliárd forintra - 17 százalékra - növelte volna az államháztartás hiányát, ezért ezek nem voltak elfogadhatóak. Kocsis Máté ezzel kapcsolatban elmondta: javaslataik zöme a beruházások felszámolását, a túlköltekezést, az adóemelést, a családok támogatásának megvonását jelentette.

Az elfogadott módosító indítványok emellett megteremtik a lehetőséget a gyermek diabétesz centrumok fejlesztésére, az iskolaőri hálózat működtetésére, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóinak bérrendezésére, Budapest és a fővárosi agglomeráció, a kerületi úthálózat indokolt fejlesztésének a támogatására, valamint a Diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogram folytatására.

Az iskolaőr közfeladatot ellátó személynek minősül, és csak az iskola területén intézkedhet, tanítási időben.

Az őrök biztonságot sértő vagy veszélyeztető tevékenység esetén kényszerítő eszközt alkalmazhatnak:

testi kényszert, gázspray-t, rendőrbotot és bilincset. Fegyver nem lesz náluk.

A Fidesz frakcióvezetője rávilágított arra is, hogy a baloldal nem szavazta meg a járványügyi készültség kiadásait, a családügyi költések emelését, a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a határvédelmi, honvédelmi és közbiztonsági kiadások növelését, valamint a munkahelyvédelmi és -teremtési kiadásokat sem, ezzel pedig bebizonyították, hogy járványhelyzetben, nehéz gazdasági időszakban sem lehet rájuk számítani.

A pénzügyminiszter vasárnap reggel a Kossuth Rádióban is beszélt a jövő évi költségvetésről, az interjúban Varga Mihály elengedhetetlenül fontosnak nevezte a kormányzati gazdasági rásegítő intézkedéseket.