Elméletben egy európai hercegségé a világ legértékesebb pénze

2020.07.12. 17:54

Amerikai dollár, jüan, az euro, svájci frank, jen - ezek a legjellemzőbb, világgazdasági szinten is meghatározó jelentőségű valuták, amelyekhez a többi ország saját pénzének értékét - nem egyszer bonyolult, piaci folyamatok alapján - adott pillanatban mérheti. Ha viszont ebből indulunk ki, akkor a dollárhoz viszonyítva egy parányi mikronemzetnek, a Seborga Hercegségnek a saját pénze éri a világon a legtöbbet. Elmondjuk, miért nem lehet mégsem a luigino a világ legértékesebb pénze.

Az alig 4 négyzetkilométert elfoglaló Seborga Hercegség az azonos nevű városból és az ahhoz tartozó területekből áll, néhány száz méteres tengerszint feletti magasságon ékelődik be Olaszország területébe, a ligur tengerparttól nem messze:

A becslések szerint alig 400 főt számláló mikronemzet a világ egyik legkülönösebb alkotmányos monarchiája, melynek hercegi rangú uralkodóját választásokkal jelölik ki. Történelmi előzményét a Seborga Hercegség XI. századtól a XVIII. század közepéig tartó, közel 700 éves fennállása jelentette, a jelenlegi hercegség jogi alapját - legalábbis az ottaniak szerint - az önálló Seborga 1963-as kikiáltása.

A történeti Seborga igen kalandos évszázadokat élt meg, a templomos lovagok éppúgy felbukkantak múltjában, ahogy szerzetesrendek is: a középkorban egy időben a hercegség volt a ciszterci rend egyetlen szuverén állama, a Német-Római Birodalomnak való feudális alárendeltséggel.

Seborga Hercegség városának látképe idén februárbanForrás: AFP/Marco Bertorello

Közel háromszáz éve rendezetlen helyzetben

Jogi önállósága 1729-ben szűnt meg, amikor a Szárd-Piemonti Királyság részévé tették. Később azonban ezt az aktust érvénytelenítették, így Seborga helyzete jogilag azóta is rendezetlen.

Ezt jól mutatja például, hogy 1996 után megtagadták az általános forgalmi adó fizetését az olasz kormánynak, az ezzel kapcsolatos eljárásban azonban 2005-ben ejtették a vádakat, a tisztázatlan státuszra tekintettel. Az "ország" - sajátos helyzete ellenére - hivatalos kapcsolatokat ápol néhány más európai állammal, van, ahol saját konzulátussal rendelkezik. A hercegség azt az álláspontot képviseli, hogy a történeti előzményekből levezethető: Seborgának ugyanolyan mértékű szuverenitást kell biztosítani Olaszországon belül, mint Monacónak vagy San Marinónak.

Legalább ugyanilyen érdekes a hercegség pénzének története.

Egyes források szerint Seborgában már 1666-ban vertek saját pénzt. Ennek pedig az a jelentősége, hogy a modern Seborga részben erre alapozza önálló államiságát. Olyannyira, hogy bár földrajzi értelemben a hercegség Olaszországban található, de az ott élők azt mondják, hercegségük területe nem része Itália területének.

A mikronemzet büszkesége a következő pilléreken nyugszik:

  • a saját nemzeti lobogón,
  • saját szuverén uralkodójukon, azaz a hercegen és a hercegség intézményén,
  • és a saját pénzen, amelyet Seborga pénzverdéjében állítanak elő.

Mégpedig látszólag nem kevés eredménnyel.

A seborgai luigino ugyanis - formailag - a világ legértékesebb pénze.

Az először 1994-ben vert nemzeti valutát I. György herceg döntése nyomán bocsátották ki, kezdetben 1 luiginos névértéken, és az első veretek különböző fémekből álltak. A hercegség élén őt I. Marcell követte, akit György halála után választották meg, új sorozatokat veretett a saját pénzből, de már elsősorban gyűjtőknek ajánlva azokat. (A mostani uralkodó Nina Menegatto, egy idén 42 éves, németországi születésű üzletasszony, akit tavaly novemberben válaszottak hercegnőnek, formálisan Seborga élére. A történetet különösen érdekessé teszi az, hogy ő eredetileg I. Marcell, polgári nevén Marcello Menegatto felesége volt, és főként Seborga külkapcsolati ügyeivel foglalkozott. Akkori férjét pedig 2017-ben még újra herceggé választották, ám a pár később elvált.)

null

null

A pénz a hercegség saját hivatalos fizetőeszköze, párhuzamosan használják azt az euróval. Váltópénze a centesimo, ebből 100 ér 1 luiginót.

A luigino váltópénzeForrás: Wikimedia Commons/Roger Griffith

Mennyit ér Seborga pénze?

A luigino pedig nem kevesebbet, mint 6 dollárt ér, azaz az 1 luigino = 6 amerikai dolláros váltási árfolyamával, a hercegség pénze a világ legértékesebbje lehetne, ha az átváltási alapnak a dollárt tekintjük. (Itt persze meg kell említeni, hogy azért tekinthető az USA fizetőeszköze az átváltás alapjának, mert privilégizált helyzetben van.)

Hogy nem az, az a körülményeknek köszönhető. A mikronemzet függetlenségének egyoldalú, 1963-as kikiáltása óta lakosai és irányítói csak mérsékelten törődnek azzal, hogy Seborgát nemzetközileg nem ismerik el szuverén államként, amiből következően a nemzeti identitás egyik alapját jelentő fizetőeszközükre sem tekintenek "szokásos" pénzként. A luiginót csak a hercegség területén fogadják el fizetőeszközként, a 6 dolláros árfolyama pedig mesterségen rögzített, nem a piaci viszonyok alakították ki. (Pusztán e körülmények mellett persze még lehetne máshol is értékesnek számító fizetőeszköz.)

Így a Seborga Hercegség saját érméje elsősorban a numizmatikusok és a gyűjtők körében örvend népszerűségnek, de a luigino pénznemként kevés valutakereskedő portfóliójában bukkan fel.

I. Marcell például elsősorban már készpénzforgalomba nem kerülő emlékérmékét bocsátott ki, bár 2012-ben arcképe került az 1 luiginós új sorozatára György herceg arcképe helyett. Egyébként a történelmi időkben, a luigino az úgynevezett francia "arany louis"-oknak a negyedét érte. Ezeket a pénzeket a francia forradalom előtt azért verették az uralkodók, mert a frank jelentősen elértéktelenedett és szükség volt egy nagyobb címletre.

A mostani rögzített 6 dolláros árfolyam egyébként valóban kimagasló, függetlenül attól, hogy a fentiek okán, az európai parányi hercegség pénze mégsem nevezhető a legértékesebbnek.

Az amerikai dollárhoz képest a világ legértékesebb pénzeinek egy része az Öböl-menti államokban forog. A májusi adatok szerint a legértékesebb valuta most is a kuvaiti dínár, melyet nagyjából 3,30 dollár körüli árfolyamon jegyeztek. Az persze, hogy 1 kuvaiti dínár vagy bámilyen más deviza, ténylegesen mire elég helyben, az adott országban, milyen vásárlóerőt képvisel, mit lehet abból bepakolni egy vásárlói kosárba, már más kérdést jelent.

KAPCSOLÓDÓ CIKK: