A jövő évi költségvetés a gazdaságvédelemé

Budapest, 2020. május 26. A 2021. évi költségvetési törvényjavaslat az Országházban a tervezet benyújtásának napján, 2020. május 26-án. MTI/Koszticsák Szilárd

Varga Mihály pénzügyminiszter kedden a parlamentben átadta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a jövő évi költségvetés törvénytervezetét. A gazdasági növekedés 4,8 százalék lesz, az infláció 3 százalék körül alakulhat, közel 3 ezer milliárd forintos egészségbiztosítási és járványvédelmi alap is szerepel az előterjesztésben. Ezek a jövő évi költségvetés legfontosabb elemei, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az ország sikerrel emelkedhessen ki a koronavírus-járvány miatti gazdasági nehézségekből.

A 2021-es költségvetési törvényjavaslatban a kormány azzal számol, hogy a gazdasági növekedés 4,8 százalék lesz, az infláció 3 százalék körül alakulhat - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Ez azt jelenti, hogy a kormány 2021-re is stabil növekedést, sőt, kifejezett erősödést vár a magyar gazdaságban. Ha pedig ez teljesül, az azt jelenti, hogy az ország akár az optimista várakozásokat is meghaladó gyorsasággal erősödhet meg az egész világon komoly nehézségeket okozó koronavírus-járvány után.

A parlament honlapján elérhetővé tett tervezet szerint:

• az államháztartás központi alrendszerének 2021. évi kiadási főösszegét 23 373,644 milliárd forintban,
• bevételi főösszegét 21 882,420 milliárd forintban, hiányát 1 491,223 milliárd forintban állapítja meg.

A bevételi és kiadási főösszegeken belül a hazai működési költségvetés 2021. évi kiadási főösszege 19 721,153 milliárd forint, bevételi főösszege 19 721,153 milliárd forint, egyenlege 0.

A 2021. évi költségvetési törvényjavaslat az Országházban a tervezet benyújtásának napján, 2020. május 26-án Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A jövő évi költségvetés a gazdaságvédelemé

Varga Mihály megjegyezte, hogy minden területre többet fordítanak jövőre. A 2021-es költségvetésben szinte minden terület több forrással gazdálkodhat - mondta a pénzügyminiszter, és példaként említette, hogy oktatásra 2021-ben 2229 milliárd forintot fordít a kormány, csaknem 80 milliárd forinttal többet, mint az idén, emellett az egészségügyi kiadásokra és a közszféra béreire is több jut.

A tervezet - szavai szerint - kiemelt feladatként kezeli az emberek védelmét, és választ ad a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági kihívásokra.

Kiemelt helyen van a családok védelme, a gazdaság újraindítása és az ország biztonsága

- fűzte hozzá.

A miniszter kiemelte, hogy a kormány nem megszorításokkal, hanem segítségnyújtással reagált a válságra. Varga Mihály megerősítette, továbbra is cél a teljes foglalkoztatottság, az adócsökkentés folytatása és a családok kiemelt támogatása.

A költségvetésben a kormány 2021-re 4,8 százalékos GDP-bővüléssel számol, 3 százalékos infláció és 2,9 százalékos, GDP-arányos államháztartási hiány mellett; 2021-ben az adósságráta újra 70 százalék alá kerülhet.

A költségvetés tervezetének összeállításánál 356 forintos euró-árfolyamot vettek alapul. Ez tehát azt is jelenti, hogy a kormány a forint, a magyar fizetőeszköz euróhoz viszonyított árfolyamának állandó szinten való stabilizálódásával számol.

A 270 milliárd forintos központi tartalék meghaladja a GDP 0,5 százalékát, ebből a kormány rendkívüli kormányzati intézkedésekre 120 milliárd forintos, a gazdaságvédelmi programok központi tartalékaként pedig szintén 120 milliárd forintos összeggel számol, a járvány elleni védekezés központi tartaléka 30 milliárd forint.

Közel 3000 milliárd forint a járvány elleni védekezési alapra

Csaknem 3000 milliárd forintos forrással egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapot hoz létre a kormány a költségvetésben. A gazdaság védelme és újraindítása, valamint a munkahelyek megőrzése és teremtése a 2021-es költségvetésben a Gazdaságvédelmi alapra épül, amelyen keresztül 2021-ben 2555 milliárd forintot meghaladó forrás áll rendelkezésre.

Több mint 2200 milliárd forint családtámogatásokra

A költségvetés tervezetének értelmében, jövőre a gyermeket nevelő családok támogatására 2295 milliárd forintot fordítanak. Ez azt jelenti, hogy 2010 óta a családok támogatására fordított kiadások a 2,5-szeresére növekedtek, GDP-hez viszonyított, 4 százalékos arányuk a legmagasabb az EU-ban.

2021-ben, jövőre is folytatódik:

• az Otthonteremtési program;
• a Babaváró program;
• növekszik a gyermekétkeztetésre fordítható támogatás összege;
• teljeskörűen ingyenessé válik a tankönyvellátás;
• valamint elindul a 13. havi nyugdíj bevezetése, erre 77 milliárd áll rendelkezésre.

Valamint további 53 milliárdot különítettek el nyugdíjprémiumra, amelyet az 5 százalékot közelítő gazdasági növekedés mellett biztosíthatnak.

Nő az önkormányzatok támogatása

A javaslat szerint a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 173 milliárd forint helyett több mint 264 milliárd forint jut. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatására - az idei csaknem 191 milliárd forint helyett - mintegy 213 milliárd forintot lehet majd fordítani.

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására az idei csaknem 163 milliárd forint helyett a jövő évre ezen a soron 174 milliárd forint szerepel.

A települési önkormányzatok

• gyermekétkeztetési feladatainak támogatására is többet fordítanak: 82 milliárd forint helyett több mint 86 milliárd forint jut erre a célra.
• kulturális feladatait jövőre mintegy 22 milliárddal támogatnák, az idei költségvetésben erre nagyjából 14 milliárd forint jutott.
• a helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásaira 36 milliárd helyett 31 milliárd jutna.

A javaslat

az önkormányzatok 857 milliárdos jövő évi költségvetésén belül a működési költségvetést 840 milliárd forintban, míg a felhalmozási költségvetést 17,7 milliárd forintban határozza meg.

Bővülnek a honvédelmi kiadások

A javaslat szerint mintegy 162 milliárd forinttal emelik a honvédelmi kiadások keretét: jövőre mintegy 778 milliárd forint juthat e célra. Ez mintegy 30 százalékos növekedés egy év alatt. Ez az összeg a jövőre jelzett nominális GDP nagyjából 1,66 százalékának felel meg. Emellett a rendvédelmi kiadások is bővülnek, megközelítik a 953 milliárd forintot, 2010-hez képest a duplájára nőnek.

A jövő évi költségvetési javaslatban rögzítik, hogy a honvédelemre fordítható kiadásokat 2021-ben is GDP-arányosan határozzák meg, a korábbi évekhez képest jelentősen magasabb többlet biztosításával. Ez lehetőséget ad a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében elkezdett fejlesztések folytatására és a személyi állomány megbecsülésének javítására.

A kormány már 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően évente legalább a GDP 0,1 százalékával növelik. Azóta többször is azt hangoztatták: a honvédelmi kiadások 2024-re elérik a NATO által elvárt 2 százalékos GDP-arányt.

A honvédelmi tárcánál jövőre több mint 41 milliárd forintos bevétellel számolnak.

A javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2021 januárjától is 44 600 forint lesz.

Az előterjesztés szerint a honvédelmi tárca jövőre több mint 10 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO Biztonsági Beruházási Programjához. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 616 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.

Pártok és alapítványaik finanszírozása

A pártok és alapítványaik 5,78 milliárd forintból gazdálkodhatnak jövőre a törvényjavaslat alapján. Az idei költségvetés is ekkora forrást biztosított, azonban a koronavírus-járvány miatt az eredeti párttámogatási előirányzatok 50 százalékát átcsoportosították a járvány elleni védekezési alapba.

A 2021-es javaslat alapján jövőre a parlamenti pártok közül

• a Fidesz csaknem 968 millió forint költségvetési forrásból gazdálkodhat,
• a Jobbik 510 millió,
• az MSZP 305,5 millió,
• az LMP 218 millió,
• a DK 207 millió,
• a KDNP 180 millió,
• a Párbeszéd pedig 91 millió forintot kaphat.

Az országos listán mandátumot nem szerzett pártok esetében a Momentum Mozgalom 44,3 millió forintot, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt pedig 24,6 millió forintot kaphat jövőre a központi forrásokból.

A pártok központi költségvetési forrásokkal való támogatása

külön törvényben rögzített feltételek szerint, a szerzett mandátumaik arányában valósul meg, így az ez alapján számított összegek szerepelnek a 2021-es költségvetés előterjesztésében.

A költségvetési előterjesztés a pártalapítványokról is rendelkezik.

Varga Mihály pénzügyminiszter (b) átnyújtja a 2021. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országházban 2020. május 26-án Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Hogyan épül fel a jövő évi költségvetés szerkezete?

Az államháztartás konszolidált funkcionális pénzforgalmi szemléletű kiadásaiból, amelyek összértéke pénzforgalmi szemléletben 21 951 milliárd forint, jövőre 19,2 százalék jut az állam működtetésére. Ezen belül az általános közösségi szolgáltatások terén nincs különösebb változás, a védelmi kiadások és a rendvédelmi kiadások aránya 3,2, illetve 4,3 százalékra emelkedik, 704 milliárd, illetve 953 milliárd forint lesz.

A legnagyobb tétel, 12 619 milliárd forint a jóléti funkciókra jutó kiadás, aránya 56,4 százalékról 57,3 százalékra nő. Az oktatásé (2 228 milliárd) változatlanul 10,2 százalék, az egészségügyé (2 115 milliárd) 9,3-ról 9,6 százalékra, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásoké (6 538 milliárd) 28,3-ról 29,8 százalékra emelkedik. Nő a nyugellátások, a munkanélküli ellátások, a családi pótlékok és a gyerekeknek jutó juttatások súlya a költségvetésben.

A lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások támogatására jutó 679 milliárd forint azt jelenti, hogy erre a területre az állami kiadások 3,4 százaléka helyett 3,1 százalékát használják fel.

A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított pénzek (1056 milliárd) részesedése viszont 5,2-ről 4,8 százalékra csökken, a sportra (309 milliárd) és az egyéb szolgáltatásokra jutó pénzek (107 milliárd) mérséklődése miatt.

A gazdasági funkciókra tervezett 3840 milliárd forint azt jelenti, hogy az erre fordított kiadások aránya 17,5 százalék marad. Ezen belül a legnagyobb tétel (1928 milliárd) a közlekedési és távközlési szolgáltatás, amelynek súlya 9,2-ről 8,8 százalékra csökken. Környezetvédelemre továbbra is a kiadások 1,3 százaléka, 284 milliárd forint jut.

Az államadósság kezelésére fordított pénz (1068 milliárd) abszolút értékben is csökken, aránya az idei 5,2 százalékról 4,9 százalékra olvad.

Július elején fogadhatják el Magyarország 2021-es költségvetését

Kövér László, az Országgyűlés elnöke - miután Varga Mihály pénzügyminisztertől átvette a jövő évi költségvetés tervezetét a parlamentben - azt mondta,

július 3-án vagy 6-án lehet a törvény zárószavazása.

Az összegző javaslatok vitája június 29-én lesz, és várhatóan a tavaszi ülésszak utolsó napján fogadják el a törvényt.

Az Országgyűlés elnöke megjegyezte, hogy

a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásában semmilyen rendkívüli változásra nem kell számítani, azt 30 órás időkeretben tárgyalják a frakciók az általános vita során.

Közleményt adott ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is. Eszerint, a törvényi előírásnak megfelelően az ÁSZ elvégzi a 2021. központi költségvetésről szóló törvénytervezet véleményezését. Mindemellett az ÁSZ a törvényben előírt tanácsadó tevékenysége keretében elemzésekkel is támogatja az Országgyűlést, valamint a Költségvetési Tanácsot.

A 2021-es központi költségvetésről szóló véleményében az Állami Számvevőszék a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozik majd, amihez értékeli a törvényjavaslat összeállításának szabályszerűségét, a tervezés megalapozottságát, az előirányzatok megalapozottságát és alátámasztottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, illetve a kiadási előirányzatok elegendőségét, valamint az államadósság-szabály érvényesülését.