Megújulhatnak az élelmiszerboltok a kistelepüléseken

Gyál, 2013. július 8. Eladó áll a gyáli Tip-top vegyesbolt hentespultjában 2013. július 8-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A leginkább a kétezer fő alatti lélekszámú településeken jelenthet fennakadást a gyakran egyedüli közösségi találkozóhelyként is szolgáló kisboltok ellehetetlenülése, ezért folyamatosak az egyeztetések az ágazati szereplők és a kereskedelempolitika képviselői között a legsérülékenyebb vállalkozói kör megerősítésének érdekében – tudta meg a Magyar Nemzet.

Jelenleg nagyjából másfél millió helyi lakost érint az országban, hogy a kétezer fő alatti településeken (a 3200 településünkből 2400 ilyen) a koronavírus-járvány miatt sok magyar kereskedelmi kisvállalkozás került a működőképesség szélére és szűnhet meg, folytatva az elmúlt évek trendjét. Mivel sok településen az egyetlen élelmiszer- és vegyesboltról van szó, a helyi lakosoknak még az alapvető termékekért is más településre kell átmenniük.

Ez a több ezer kereskedelmi vállalkozás általában egy-három fővel működik, és naponta néhány órán át nyitva tartva kínál friss és tartós élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, alapvető tisztálkodási és takarítási szereket, kisebb iparcikkeket.

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke elmondta a lapnak, hogy 2400 tagjuk közül 1100 az ilyen kategóriába tartozó üzlet. A legkisebb településeken működő kisebb üzletekben országosan nagyjából tízezren dolgoznak.

Még nincsenek bedőlések, de sokan éppen a határon vannak

- tette hozzá az elnök, aki szerint nem csak a jelenlegi, de a korábban bezárt helyi üzletekre is szükség lenne a lakosság alapellátása szempontjából, ezért a kormánnyal közösen keresik a megoldást a legkisebbek megmentésére.

A vidéki kisboltok megmentésére új projektek indultak a kétezer főnél alacsonyabb lélekszámú településeken Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Javaslatként például felmerült már, hogy a Modern falvak programban az állammal közös teherviseléssel beruházások, fejlesztések tarthatnák fenn a vidéki ellátási láncot, vagy

a helyi boltokba más alapszolgáltatások is beköltöznének, például kisebb postai állomás, bank- vagy csomagautomata telepítése erősítené az üzlet pozícióját.

Jelenleg már zajlanak is ilyen mintaprojektek több megyében.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is megerősítette a lapnak, hogy több szempontból is nehezebb a kis lakosságú települések helyi boltjainak helyzete az átlagos helyzetű üzletekhez képest. Például jobban terheli a zsebüket a modernizálás, az eszközbeszerzés költsége, illetve a munkaerő foglalkoztatása is nagyobb terhet jelenthet.

Forrás: Magyarnemzet.hu