Két százalékos volt az államháztartás GDP-arányos hiánya tavaly

2020.04.01. 10:12

A kormányzati szektor hiánya 958 milliárd forint, a GDP 2 százaléka volt 2019-ben. Az egyenleg 2018-hoz viszonyítva GDP-arányosan 0,1 százalékponttal lett kedvezőbb - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bevételek 1594 milliárd forinttal, 8,4 százalékkal nőttek. A legnagyobb összeggel, 677 milliárd forinttal, 8,6 százalékkal a termelési adók bővültek, amelyen belül 397 milliárd forintot, 9,6 százalékot ért el az áfabevétel emelkedése.

A kiadások 1635 milliárd forinttal, 8,2 százalékkal nőttek. A bővülés a bruttó állóeszköz-felhalmozás esetében 305 milliárd forint (12,2 százalék), a folyó termelőfelhasználást illetően 396 milliárd forint (11,6 százalék) volt. A jövedelemadó-bevételek 291 milliárd forinttal, 10,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítási hozzájárulások 334 milliárd forinttal, 6,4 százalékkal emelkedtek. Az egyéb bevételek 292 milliárd forinttal, 9,5 százalékkal növekedtek.

A kifizetett munkavállalói jövedelem 255 milliárd forinttal, 5,6 százalékkal, a pénzbeni társadalmi juttatások pedig 228 milliárd forinttal, 4,7 százalékkal nőttek. A kamatkiadásoknál a növekedés 50 milliárd forint (4,9 százalék), az egyéb kiadásoknál 402 milliárd (11,3 százalék) volt.

Az Országház épülete a Duna-partonForrás: MTI/Jászai Csaba

 

Mindez azt jelenti, hogy a fegyelmezett költségvetési gazdálkodásnak köszönhetően Magyarország államadósságának bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya 2019-ben mintegy 4 százalékponttal, 70,2 százalékról 66,3 százalékára csökkent. A költségvetés tavaly is maradéktalanul biztosította az állami közfeladatokhoz és a kormány gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseihez szükséges forrásokat.

A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye emlékeztet: a KSH évente két alkalommal - tavasszal és ősszel - küldi meg az uniós statisztikai hivatalnak a kormányzati szektor két kiemelt mutatójának, a kormányzati szektor hiányának és adósságának alakulását. A dokumentum szerint a magyar adósságmutató 2012 óta évről évre folyamatosan csökkent, az elmúlt évtizedben több mint 14 százalékponttal mérséklődött, így érdemben alacsonyabb az uniós átlagnál.

Az államháztartási hiány - az éves hiánycélokkal összhangban - rendre, így tavaly is a maastrichti háromszázalékos kritérium alatt teljesült: a hiány tavaly a GDP 2 százalékát érte el. A tavalyi költségvetés lehetővé tette egyebek mellett, hogy folytatódott az uniós fejlesztési források megelőlegezése, jelentős forrás jutott a Családvédelmi Akcióterv elindítására, a hazai fejlesztési kiadások közül a Modern Városok Program és Modern Falu Program beruházásaira, a közút- és vasúthálózat modernizációjára, a vállalkozások versenyképességének erősítésére, a több ágazatot érintő béremelésekre és a nyugdíjasok megbecsülését szolgáló pluszjuttatásokra, mint a rezsiutalványra és a nyugdíjprémiumra.
Ugyanakkor a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat folyamatosan és maradéktalanul biztosítani kell, ezért a Pénzügyminisztérium irányításával már megkezdődött a költségvetés átalakítása.