Mely fogyasztói hitelekre vonatkozik a törlesztési moratórium?

A törlesztési moratórium a 2020. március 18-ig folyósított hitel-, kölcsön- és lízingszerződésekre vonatkozik, ideértve a munkáltatói kölcsönöket is. A törlesztési halasztás kiterjed továbbá a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevők esetén a bérleti díj fizetésére és a vételár részletfizetésre is, azaz ezek teljesítésére is haladékot kapnak a fogyasztók. A már felmondott vagy végrehajtás alatt lévő, korábbi hitelek esetében viszont nem lépett életbe fizetési moratórium.

A koronavírus-járványra tekintettel

az idén év végéig meghirdetett törlesztési moratórium (fizetési halasztás) a 2020. március 18-ig folyósított hitel- és kölcsönszerződésekre, valamint pénzügyi lízingszerződésekre vonatkozik.

Ezen szerződések (hitelek) körébe nemcsak a piaci hitelezők – így bankok, takarékszövetkezetek, lakástakarékpénztárak, pénzügyi vállalkozások – által üzletszerűen nyújtott hitelek, hanem a munkáltatói kölcsönök is beletartoznak.

A törlesztési moratórium általánosan terjed ki a fogyasztói hitelekre, függetlenül azok típusától (például személyi kölcsön, hitelkártya, folyószámlahitel, pénzügyi lízing) vagy a hitel céljától (például babaváró, lakás vagy szabad felhasználás), illetve jelzálogfedezethez való kötöttségétől (jelzáloghitelek és ingatlanfedezet nélkül nyújtott hitelek).

Illusztráció Fotó: Szabó Gábor - Origo

A törlesztési moratórium automatikusan lépett életbe a hitelek esetében, ugyanakkor annak igénybevétele nem kötelező.

Ezért a fogyasztónak, ha továbbra is vállalja a törlesztőrészlet megfizetését, azt szükséges jeleznie hitelezője felé. A hitelezők honlapjukon tájékoztatják a fogyasztókat a törlesztési moratórium alatti teljesítésre vonatkozó bejelentés módjáról. Online és telefonos csatornákon (internet- és mobilbanki felületek, illetve telebank) már megtehető a törlesztésre vonatkozó nyilatkozat, továbbá a bankfiókokban is befogadják azokat.

A moratórium miatt módosult hiteleket nem kell közjegyzői okiratba foglalni.

A meglévő közjegyzői okiratok ugyanis a moratórium szerint módosult tartalom keretei között továbbra is érvényesek.

Amennyiben a fogyasztó úgy dönt, hogy vállalja a törlesztőrészletek megfizetését, és erről tájékoztatja a hitelezőt, majd a későbbiekben mégis élni kíván a fizetési halasztással, úgy a moratórium – bármilyen újabb nyilatkozat nélkül - automatikus védőhálót nyújt számára.

Fordított esetben, azaz, ha a moratórium ideje alatt, a fizetési halasztás igénybevétele során dönt úgy a fogyasztó, hogy a továbbiakban mégis vállalja a hitel törlesztését, akkor arra is lehetősége van. Ehhez - akár elektronikus úton is - törlesztésre vonatkozó szándékát jelezze a hitelezőnek. Jelzésnek tekinthető az is, ha a fogyasztó törlesztőrészletét átutalja vagy befizeti.

A cikk szerzője Almási Adrienn, a Magyar Nemzeti Bank vezető fogyasztóvédelmi szakértője.