További 4500 milliárd forint is banki hitellé válhat nyártól

Budapest, 2015. április 16. A Magyar Nemzeti Bank központi, Alpár Ignác-tervezte műemlék épületének keleti homlokzata, a főváros V. kerületében, a Hold utcában. MTVA/Bizományosi: Balaton József *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a rendkívüli körülményekre tekintettel a hazai rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferek 2020. július 1-jétől való feloldásáról döntött.

Az így felszabaduló tőke támogatja a bankrendszer hitelezési tevékenységének fenntartását, gazdasági növekedéshez való hozzájárulását - írja közleményében a jegybank.

Az intézkedés akár 4500 milliárd forint további hitel kihelyezésére ad lehetőséget az adott körben

- jelentette be a jegybank honlapján.

A Magyar Nemzeti Bank központi, Alpár Ignác-tervezte műemlék épületének keleti homlokzata Forrás: MTI/Balaton József

Miért nagy jelentőségű a döntés?

Az MNB 2015 óta meghatározza a rendszerszinten jelentős hitelintézetek körét, 2017 óta pedig úgynevezett addicionális tőkekövetelményeket határoz meg számukra. Ez - némi leegyszerűsítéssel - azt jelenti, hogy a központi bank úgyis garantálja a hazai pénzügyi rendszer stabilitását, hogy nem engedi annak intézményi szereplői számára, hogy eltérjenek a tőkekövetelményektől.

Csakhogy most a jegybank szerint a koronavírus-járvány okozta rendkívüli gazdasági körülmények miatt szükségessé vált a jelenlegi helyzet hitelpiaci hatásaiból fakadó rendszerkockázatok mérséklése. Vagyis az MNB itt is a teljes pénzügyi rendszer stabilitását tartja szem előtt. A jegybank szakértői gárdája úgy ítélte meg, hogy a rendszerkockázatokat jelentősen mérsékelheti, illetve az ilyen irányú erőfesztítéseket támogathatja a tőkekövetelmények csökkentése.

Az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa erre tekintettel, a pénzügyi stabilitás fenntartása céljából a hazai rendszerszinten jelentős intézmények számára előírt tőkepufferek átmeneti feloldásáról döntött,

melynek értelmében 2020. július 1-től a hazai rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepufferráták 0 százalékra csökkennek.

Mi az a "rendszerszinten jelentős pénzintézet" és melyek azok?

A rendszerszinten jelentős intézmények esetleges pénzügyi nehézsége a különböző hatásokon keresztül veszélyeztetheti az egész magyar pénzügyi közvetítőrendszer működését, és közvetve reálgazdasági problémákat is okozhat. Ezért a jegybank kiemelt figyelemmel követi működésüket, és sokkellenálló képességüket pótlólagos tőkepuffer előírásával erősíti.

Az MNB 2016-ban nyolc rendszerszinten jelentős pénzintézetet nevezett meg:

• az OTP Bankot,
• az UniCredit Bank Hungary Zrt.-t,
• a K&H Bankot,
• a Magyar Takarékszövetkezeti Bankot (MTB),
• a Raiffeisen Bankot,
• az Erste Bank Hungary-t,
• a CIB Bankot,
• és az MKB Bankot.

Így állnak most a bankok a tőkepufferrel

Az MNB az érintett hitelintézetek sokkellenálló képességének erősítése érdekében 0,5-2 százalék közötti tőkepuffer-követelményt állapított meg. A többlet tőkekövetelményeket 2017-től 4 év alatt, fokozatosan kellett teljesíteniük a hitelintézeteknek, 2020. január 1-jétől kellett elérniük a tőkepuffer teljes értékét. A rendszerszinten jelentős hitelintézetekre előírt tőkepufferráták 2020-ra a következők voltak: OTP Bank 2 százalék, UniCredit Bank Hungary 1 százalék, K&H 1 százalék, Erste Bank Hungary 0,5 százalék, Raiffeisen Bank 0,5 százalék, MTB 0,5 százalék, CIB Bank 0,5 százalék, MKB Bank 0,5 százalék.

Az MNB mostani döntése mit jelenthet a gyakorlatban?

Azt, hogy a tőkepufferek feloldásával akár 4500 milliárd forint további hitel kihelyezésére nyílik lehetőségük a hazai rendszerszinten jelentős hitelintézeteknek, továbbra is támogatva a reálgazdaság növekedését.

Az MNB kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a bankok a felszabaduló tőke segítségével a rendkívüli körülmények között a reálgazdaság hitelezését finanszírozzák osztalék és egyéb, tőkét érintő kifizetések helyett, fenntartva a bankrendszer stabil veszteségellenálló-képességét

- hangsúlyozza a jegybank.

Ez azt jelenti, hogy a hitelintézetekre nem érvényesek az eddigi tőkekövetelmények?

Korántsem. Az MNB ugyanis rögzíti, hogy

az érintett intézményeknek 2022-től három év alatt, fokozatosan kell majd újból felépíteniük a 2020-ra eredetileg előírt tőkepuffereket.

A hitelezés helyreállását támogató fokozatosság és a veszteségviselő-képesség megerősítése érdekében a rendszerszinten jelentős bankoknak 2022-től három év alatt újra fel kell majd építeniük a 2020-ra már előírt, illetve a jövőbeli felülvizsgálatok útján megállapított végleges rátáknak megfelelő puffereket. Az MNB meghatározza, hogy

• az átmeneti pufferráták 2022-ben és 2023-ban a tervezett végleges mérték egynegyedével növekednek évente,
• 2024-től pedig a tervezett végleges pufferrátáknak való megfelelést várja el az MNB.

A végleges pufferráták mértékét az MNB az éves rendszeres felülvizsgálat során - a hitelintézetek rendszerkockázati jelentőségének lényeges változásai alapján - szükség szerint módosítja - közölte a jegybank.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, az MNB döntését kommentálva megjegyezte, hogy az így felszabaduló tőke támogatja a bankrendszer hitelezési tevékenységének fenntartását. Az érintett intézményeknek 2022-től három év alatt, fokozatosan kell újra felépíteniük a tőkepuffereket - emelte ki ezt a fontos kitételt az elemző is.