Válság lesz vagy csak recesszió az USA-ban?

A bunch of 100 Dollar notes on a laundry drying rack standing out against the blue sky, in March 2018. | usage worldwide

Az elmúlt hetekben hatalmas jóslásverseny indult be a globális elemzők, kormányok és jegybankok körében, ahogy mindenki azt igyekszik prognosztizálni, milyen gazdasági következményei lehetnek a koronavírus-járványnak. Az már elég világossá vált, hogy számos országban recesszió lesz, de a nagy kérdés továbbra is nyitott: egy rövid ideig tartó, hirtelen zuhanással állunk szemben, vagy egy tartós válság elé nézünk?

Az 1929-es nagy gazdasági világválság egy részvénypiaci összeomlással kezdődött, és évekre a mélybe húzta az amerikai gazdaságot – kiterjesztve hatásait Európára is. Egy teljes generáció szenvedett a munkanélküliségtől, illetve a gyenge gazdasági teljesítménytől.

Napjainkban a tőzsdék összeomlását a koronavírus-járvány kitörése hozta el, ami azzal a sajátossággal jár, hogy

jelenleg megjósolhatatlan, pontosan milyen pályát járnak majd be a nemzetgazdaságok és a tőzsdék a következő időszakban.

Mindeközben az egyre világosabb, hogy (időszakosan mindenképpen) tömeges munkanélküliséggel kell számolni – az USA-ban ennek már vannak jelei –, egyes elemzők szerint a gazdasági visszaesés fölveheti a versenyt az 1930-as években látott összeomlással is.

A nagy gazdasági világválság árnyai fenyegetnek? Forrás: AFP/Photo12/Ann Ronan Picture Library

Ahhoz azonban, hogy valódi válság alakuljon ki, nem elég néhány kirívóan súlyos gazdasági adat. Egy igazi válsághoz éveken (de legalább hónapokon) át tartó magas munkanélküliség és gyenge gazdasági aktivitás kell – írja a Reuters elemzése.

Mindazonáltal a „válságnak" nincs is igazán pontos definíciója – figyelmeztetett Bernard Baumohl, az Economic Outlook Group vezető közgazdásza.

Az viszont világos, hogy ha válságról beszélünk, akkor az sokkal súlyosabb és hosszabb ideig tart, mint egy recesszió.

Összevetésképpen, technikai értelemben már akkor recesszióról beszélhetünk, ha egy országban két egymást követő negyedévben csökken a GDP. Ez jelenleg a világgazdaság sok államát fenyegeti az idei első és második negyedév tekintetében, de ez egyáltalán nem garantálja, hogy hosszan tartó világgazdasági válsággal nézünk szembe. Elképzelhető ugyanis, hogy a járvány lecsengésével, az idei év második felére egy hirtelen visszarendeződés jön – ez volna az úgynevezett V-alakú görbe.

A nagy gazdasági világválság idején egyébként az USA-ban a munkahelyek 20 százaléka tűnt el, három év alatt. Ez négyszerese volt a 2007-2009 közötti recessziós időszakban elveszített munkahelyek számának.

Eközben az 1929-33-as válság során, négy év alatt, az amerikai gazdasági kibocsátás közel harmada teljesen eltűnt. Noha egyes elemzők ma úgy számolnak, hogy az idén április-június közti időszakban az amerikai kibocsátást 14 százalékkal eshet, csak nagyon kevesen számolnak azzal, hogy ez az ütem tartósan fennmaradna.

A tőzsdei pánik is arra utal, hogy nagyon sok a bizonytalanság Forrás: AFP/2020 Getty Images/Scott Heins

Ehhez jön, hogy manapság igen nagy szerepük van a kormányoknak a hatások tompításában. Ahogy számos ország szinte napról napra jelenti be az újabb gazdaságösztönző és munkahelyvédelmi intézkedéseket, úgy

reális esély van arra, hogy kordában lehessen tartani a hatásokat annyira, hogy ne alakuljon ki valódi nagy válság.

Ehhez jönnek még a jegybankok, melyek szintén erősen támogató intézkedéseket hajtanak végre.

A mostani helyzet azonban ezekkel együtt is súlyos bizonytalanságokat foglal magában. Noha a kormányok és a jegybankok igyekeznek támogatni a gazdaságaikat, és reménykednek abban, hogy valóban egy V-alakú görbe szerinti fölpattanás jön az év második felében, a pénzügyi piaci pánik is azt támasztja alá, hogy egyelőre senki nem látja pontosan, mikor és hogyan ér véget mostani rendkívüli helyzet.