Komoly költségvetési tartalék biztosítja a kormány mozgásterét a járványban

2020.03.24. 12:11

Masszív költségvetési tartalékok állnak a kormány rendelkezésére a veszélyhelyzet kezelésére. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évek óta felhívja a figyelmet a költségvetési tartalékolás fontosságára, és a koronavírus-járvány kapcsán kiderült: rendkívüli jelentősége van, hogy mekkora a költségvetés rugalmassága, és milyen a kormány költségvetési mozgástere. A másik kulcsterület a GDP-arányos államadósság, amely a 80 százalék feletti értékről mintegy 65 százalékra csökken 2020-ra. Kiemelendő a devizában fennálló államadósság drasztikus mérséklése, ami szintén jelentősen csökkenti az ország kiszolgáltatottságát.

Az ÁSZ a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelve minden évben elvégzi a költségvetés végrehajtásának, a zárszámadásnak ellenőrzését, illetve minden évben elvégzi a központi költségvetésről szóló törvénytervezet véleményezését. Ezen túl az ÁSZ elemzésekkel is támogatja az Országgyűlést, illetve a Költségvetési Tanács munkáját.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a költségvetésről szóló parlamenti viták kezdetén az elmúlt években hangsúlyosan szólt a költségvetési tartalékolásról, illetve a GDP-arányos államadósság szisztematikus csökkentéséről.

Jól alakultak a költségvetési tartalékok az utóbbi években

Magyarország 2016. évi központi költségvetési törvényjavaslatában a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 100 milliárd forintos előirányzata  szerepelt, amely több mint háromszorosa volt a 2015-ös előirányzatnak.

2017-ben egy többelemű, rugalmas tartalékolási rendszer  is beépült a költségvetésbe, amely alkalmas a reálisan számba vehető kockázatok kezelésére, illetve növeli a magyar gazdaság versenyképességét.

A 2018-as költségvetésről szóló parlamenti vitában a költségvetési törvényjavaslatban a tartalék jellegű előirányzatok összege 257 milliárd forint volt, melyből az Országvédelmi Alap használható fel szabadon a költségvetési kockázatok kezelése érdekében, 60 milliárd forint értékben. Mint Domokos László a parlamenti expozéjában kiemelte, a gazdasági növekedés és az európai uniós módszertan szerinti hiány 3 százalék alatti értéke  további implicit tartalékot jelent. 

A 2019-es költségvetési törvénytervezetben a 2018-as évivel megegyező 60 milliárd forintban határozták meg az Országvédelmi Alap tervezett kiadási előirányzatát, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre pedig 165 milliárd forint kiadást határoztak meg. Az ÁSZ elnöke már akkor hangsúlyozta, hogy  tudatosan fel kell készülni egy rosszabb időszakra is – vagy váratlan helyzetekre – amelyhez a költségvetésben is meg kell teremteni a megfelelő fedezetet.

A 2020-as költségvetés tervezése során már számoltak azzal, hogy a folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek felkészülni a jövőbeli, gyengébb gazdasági bővüléssel jellemezhető időszakra.  Ennek egyik eszköze egy olyan központi változáskezelési tartalék képzése, amely a későbbi váratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági körülmények, például a pénzpiaci negatív hatások kezelését, valamint kivédését teszi lehetővé. Az ÁSZ javaslatot tett arra is, hogy a kormány a saját költségvetési tartalékolásán túl a lakossági megtakarítások előmozdításában is  konkrét ösztönző szerepet vállaljon.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnökeFotó: Polyák Attila - Origo

Az államadósság szisztematikus csökkentése is meghatározó

Egy válságos időszakban – a rendelkezésre álló tartalékok mellett – annak is különösen nagy jelentősége van, hogy egy ország mennyire van eladósodva. A 2007-2008-ban kibontakozó gazdasági válság erre Magyarország esetében is élesen rávilágított. 2010-ben és 2011-ben 80 százalék fölötti GDP-arányos államadóssága volt hazánknak. 2012-ben, azt követően, hogy az Alaptörvénybe emelték az adósság folyamatos csökkentésének kötelezettségét, még abban az évben mérséklődött az államadósság, annak ellenére, hogy a GDP csökkent. 2016-ig tartott az a tendencia, hogy éves szinten 0,5 százalékponttal csökkent, 2017-re aztán jelentősebb 2,5 százalékpontos mérséklődés következett – 4-5 százalék közötti GDP-bővülés mellett. 2019-ben a 2018-as év végi 70,8 százalék után egyúttal 11 év után először fordul elő, hogy a mutató 70 százalék alá került. Vagyis az elmúlt években felgyorsult a GDP arányos államadósság csökkenése.

Az ÁSZ elemzései is rámutattak arra, hogy az államadósság-csökkentésben különösen nagy jelentősége volt a devizában fennálló államadósság mérséklésének. Hazánk gazdaságának GDP-arányos devizaadóssága 2009-ben volt a csúcson, a GDP 130 százaléka felett alakult, azonban az elmúlt egy évtizedben megfeleződött, 2018-ban már csak 56 százalék volt, 2020-ra pedig 20 százalék alá csökkent. Az államháztartás GDP-arányos devizaadóssága akkor csökkent jelentősen, amikor 2016-ban visszafizetésre került az EU-IMF hitel utolsó részlete. Mindez szintén jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy egy válságban kevésbé legyen sérülékeny, illetve kiszolgáltatott a magyar költségvetés.

Forrás és további részletek: Aszhirportal.hu