Így indul újra a gazdaság és lesznek új munkahelyek a koronavírus után

Munkahelyvédelmi és gazdaságvédelmi programot indít a kormány, hogy segítse a koronavírus miatt bajba került embereket és vállalatokat. Kiknek a munkája lehet veszélyben? Hogyan állhat talpra a turizmus és más, a vírus miatt bajba került ágazat? Interjú Regős Gáborral, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetőjével.

Nagyjából hány embert és vállalkozást érinthet a kormány által bejelentett hiteltörlesztési moratórium?

Erre vonatkozóan statisztikai adat nem áll rendelkezésre, azonban a Századvég Gazdaságkutató Zrt. rendszeres konjunktúrakutatása támpontot adhat a kérdés megválaszolására. A lakosság nagyjából 65, míg a vállalatok 70 százaléka nyilatkozik úgy, hogy nincs hitele, azaz az intézkedés a háztartások mintegy harmadát érintheti, tehát egy érdemi hatásokkal bíró intézkedésről beszélhetünk.

Hány ember munkája kerülhet veszélybe, milyen lépésekkel lehet csökkenteni a mértékét?

Ha csak a leginkább érintett ágazatot, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatot nézzük, ott 187 ezer ember dolgozott 2019-ben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ott mindenkit elbocsátanának, egyrészt azért, mert a vendéglátás nem állt le teljesen, másrészt pedig azért, mert elképzelhetőek más intézkedések is a munkaadók részéről, pl. a részmunkaidő bevezetése. Ugyanakkor a kormányzat intézkedései pont azt a célt szolgálják, hogy minél kevesebb ember veszítse el a munkáját. Természetesen ettől még lesznek ilyenek, akár több százezren is, amelyet súlyosbít, hogy a külföldön dolgozó magyarok közül is sokakat érint a leépítés. Ugyanakkor a munkájukat elvesztők esetében is az a fő kérdés, hogy mikor tud a gazdaság újraindulni, azaz mennyi idő alatt lesz ismét szükség a munkájukra.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője Forrás: Copyright by Bolega Niki/Bolega Niki

Mennyi idő alatt állhat helyre a turizmus és a vendéglátás? Lehetnek-e olyan szállodák, amelyek csődbe mennek és nem is tudnak újra kinyitni?

Természetesen mi sem látjuk a vírus lefolyását, de a folyamat akár több hónapig is eltarthat. A vendéglátás esetében egy gyorsabb, míg a turizmusnál egy lassabb helyreállás várható: először a belföldi turizmus éledhet újra, míg a nemzetközi turizmus újraindulásához több idő kellhet. Nyilvánvalóan lehetnek olyan szállodák, amelyek csődbe mennek, de pont ennek a minimalizálását szolgálja a hiteltörlesztések befagyasztása, illetve az ágazatban a járulékok csökkentése. Rövidtávon azt kell elérni, hogy minél kevesebb vállalat menjen csődbe, és minél több munkavállaló őrizhesse meg a munkahelyét.

Mely ágazatok lehetnek még a legnagyobb veszélyben?

Bár elsőre a járműgyártás jutna eszünkbe, abban az ágazatban azért gyakoribbak a nyugati tulajdonban lévő, tőkeerős cégek, amelyek könnyebben át tudják vészelni a jelenlegi nehéz helyzetet. Talán inkább a hazai tulajdonú kkv-kat félteném, illetve azokat az ágazatokat (például kiskereskedelem és szolgáltatások egy része), ahol van olyan állandó költség (például az üzlet bérleti díja), amit akkor is ki kell fizetni, ha nincs bevétel.

A kormány milyen forrásokból fedezheti a gazdaságvédelmi és munkahelyvédelmi programot, a kieső adóbevételeket?

Az idei évre a kormányzat jelentős, a GDP 1 százalékát meghaladó tartalékokat tervezett, ez lehet az elsődleges forrás, illetve ezen kívül a költségvetési hiányt is elviheti a 3 százalékos plafonig. 2020-ra a költségvetési törvény 1 százalékos hiánnyal tervezett, azonban fontos hangsúlyozni, hogy ahhoz képest a bevételek is kisebbek lesznek a gazdasági hatások miatt. Felmerült a költségvetés áttervezése, azaz források átcsoportosítása olyan ágazatoktól, amelyekre nemzetközi mércével sokat költünk, illetve esetlegesen nagyberuházások átütemezése.

Turisták Budapesten 2014 augusztusában Forrás: Szabó Gábor

Mekkora összegbe kerülhet a gazdaság újraindítása?

Erről még korai lenne beszélni. Nem látjuk, hogy meddig tart a jelenlegi helyzet, és hogy azt mennyire sínyli meg a gazdaság működése, sőt azt sem, hogy az újraindulás mennyire lesz hirtelen vagy mennyire nyúlik el.

Milyen intézkedések vannak más országokban?

Sok országban történtek már intézkedések, először a monetáris politika, majd a fiskális politika részéről. Elsőként mindenhol a monetáris politika lépett a piacok megnyugtatása és a szükséges likviditás biztosítása céljából. Ahol lehetőség volt rá, ott kisebb-nagyobb mértékben visszavágták a kamatokat (pl. USA, Csehország, Lengyelország, Egyesült Királyság), ahol ez az eddig is alacsony kamat miatt nem volt lehetséges (eurózóna), ott az eszközvásárlási program méretét növelték meg, illetve hitelt adnak a bankoknak a kkv-k finanszírozása céljából. Fontos azonban látni, hogy a jelenlegi válsághelyzet nem pénzpiaci eredetű, így elsősorban nem a nemzeti bankok tudják megoldani, bár természetesen az ő szerepük is fontos.

BMW-gyár Forrás: Imaginechina/Zhang wenkui - Imaginechina/Zhang Wenkui

Lényegesebb ennél a kormányzatok szerepe. Itt is már több helyen történtek lépések, és folyamatosan jelentenek be újabbakat. Az Egyesült Államokban egy 1000 milliárd dolláros csomagot jelentettek be, amelynek keretében például minden amerikai állampolgár kapna egy 1200 dolláros juttatást. Az Egyesült Királyság egy, az ország GDP teljesítményének 15 százalékát elérő, 330 milliárd font összegű csomagot jelentett be, aminek központi elemei a hiteltörlesztési moratórium, a vállalkozások kedvezményes hitelezése és a nehéz helyzetben lévő szektorokban működő vállalatoknak nyújtott, közvetlen pénzügyi támogatások. Dél-Korea a kkv-szektor megsegítésére jelentett be mentőcsomagot. Japán a leginkább sújtott ágazatokban működő vállalatoknak segít. Az Európai Unió lehetővé teszi, hogy a kohéziós alapok forrásaiból 37 milliárd eurót a tagországok átcsoportosítanak a járvánnyal kapcsolatos kiadásokra – ez azonban nem új forrás. Ez utóbbi uniós intézkedés Magyarország számára nem jelent segítséget, mivel mi már korábban felhasználtuk, illetve lekötöttük a számunkra juttatott kohéziós forrásokat. Ez az intézkedés azt a visszás helyzetet teremtette, hogy csak azok az országok járnak jól, akik korábban nem voltak képesek ezeket a forrásokat hatékonyan felhasználni. A nyugat-európai országokban több helyen megjelent a hitelgarancia, az olaszoknál a halasztott adófizetés és a lakossági hitelek befagyasztása, Lengyelország többek között a beruházásokat ösztönzi, Spanyolország a kkv-knak ad adókedvezményeket, de hosszan lehetne sorolni az egyes országok példáit.

Milyen típusokra bonthatók ezek az intézkedések és mik a céljai?

Az elsődlegesek természetesen az egészségügyhöz kapcsolódó intézkedések, amelyek célja a járvány megfékezése. Ezt követik a monetáris politika lépései minden országban, amelyek a pénzpiacokat igyekeznek stabilizálni. Az ezt követő lépések már sokkal színesebbek, itt jellemzőbbek olyan intézkedések, amelyek a bajba került vállalatokat igyekeznek megsegíteni, a csődök számát a minimálisra csökkenteni, illetve a háztartásokat segítik. Összességében az intézkedések célja a válság hatásainak a lehetőségekhez mért minimalizálása, és annak biztosítása, hogy amikor a növekedés feltételei újból adottak lesznek, a gazdaság motorjai minél gyorsabban felpörögjenek.