Hét beszédes ábrán a koronavírus gazdasági pusztítása

2020.03.23. 13:40

Miközben a Covid-19 járvány súlypontja Kínáról Európába került, szinte napi rendszereséggel érkeznek kormányzati szervek, gazdasági kutatóműhelyek, nemzetközi pénzügyi szervezetek előrejelzései a vírusnak köszönhető gazdasági visszaesésről. Ezek mellett megjelennek azok a helyzetjelentések is, amelyek a már elkönyvelhető károkról, egyik pillanatról a másikra megindult gazdasági átrendeződésről tájékoztatnak. Utóbbiak globális vonatkozásairól mutatunk be néhány sokat mondó ábrát és grafikont a BBC összeállítása alapján.

Feneketlen kútba zuhant három fontos tőzsdei mutató

Túlzás lenne azt mondani, hogy a járvány januári indulása azonnal megbolygatta a világ vezető tőzsdéit. Csakúgy, mint közösségi terjedésében, a kórokozó hagyott a piacoknak még egy kis időt (nagyjából egy hónapot), mielőtt teljes erejével lesújtott. Persze a tőzsdei mutatókra február elején sem csak az akkor már kibontakozóban lévő járvány hatott. De az, hogy a világ három vezető tőzsdei indexe - a londoni FTSE, a japán Nikkei, az amerikai Dow Jones, mindhárom jelentős vállalatok részvényeiből kialakított index - máricus elején már a szabadesés állapotába került, jól mutatja, hogy a járványt nem csak epidemiológiai, hanem gazdasági szempontból is nagyon komolyan kell venni, méghozzá a 2008-as válság utáni legkomolyabb globális fejleményként. A Dow és az FTSE 1987 óta nem szenvedett el ekkora egy napos esést, mint mostanában.

Három vezető tőzsdei index alakulása ez év eleje ótaForrás: BBC

Vörösen izzik a világtérkép, és nem csak a vírus miatt

A legnagyobb korábbi válságokat idéző gyorsasággal reagáltak a kormányok, a jegybankok majd a nemzetközi pénzügyi szervezetek is az azonnal jelentkező gazdasági krízisre, hogy megpróbálják a vállalatok legalább egy részét megmenteni a csődtől, és elviselhetőbbé tenni a lakosság számára a bizonyosan nehéz időszakot, amibe lép most a gazdaság. A hazai kormányzati intézkedések egy részéről például ebben a cikkében írt az Origo, ez pedig egy nemzetközi áttekintés, az azóta egyébként már bővült intézkedések soráról. Az alábbi térkép mindennek egy részét mutatja kifejezően: piros-rózsaszín színűek azok az államok, melyek jegybankja - általában rendkívüli ülésen - megvágta az irányadó kamat mértékét az elmúlt napokban-hetekben, hogy ezzel is több pénzt tartson a gazdaságban és olcsóbbá tegye a hitelezést. Március 19-ig legalább 50 ilyen ország volt, a számuk viszont várhatóan folyamatosan növekedni fog.

Március 19-ig 50 ország jegybankja csökkentette az irányadó kamatrátátForrás: BBC

A világnak lényegében a felét lezárták

A járvány visszaszorítására tett erőfeszítések sorában, az országok az elsők között vezették be az utazási korlátozásokat. Ezek palettája igen széles: a részleges, adott országokra vonatkozó beutazási tilalomtól a kivételekkel nevesített korlátozásokon át, a szinte hermetikus elszigetelődésig bezárólag, sokfélét látni rajta. Bárhogy is, ezidáig több mint 100 ország jelentett be enyhébb vagy szigorúbb utazási korlátozásokat, így a jelenleg 195 országot számláló globális világ egycsapásra zártabbá vált. A térkép elkészülte óta más országok is utazási korlátozásokat jelentettek be (például Marokkó), a tiltó rendelkezések száma folyamatosan növekszik.

Több mint 100 ország vezetett be részleges vagy teljes utazási korlátozást a járvány miattForrás: BBC

Leálló légiközlekedés

A légitársaságok fokozatos, némelyiknél a teljes leállásig jutó járattörlései hamar a járvány egyik leglátványosabb, már közhelyszerűen emlegethető fejleményeivé váltak. Az utasszám csökkenése után, a figyelem hamar a társaságok helyzetére terelődött, mégpedig azért, mert általánosságban véve, a kereskedelmi légiközlekedés ágazatként legfeljebb nyárig húzhatja ki külső segítség nélkül. Például az USA kormánya már döntött is a jelentősebb légi cégek mentőcsomagjáról. Erre nagy szükség is van, hiszen a január 6-tól március 8-ig terjedő időszakot vizsgálva látható, hogy - éves összehasonlításban - az onnan induló foglalások száma a világ néhány nagy régiójára jelentősen visszaesett, Ázsia csendes-óceáni térségére például lényegében lenullázódott. De elmaradnak a kínai turisták is a világ többi részéről, akik pedig általában többet költenek egy helyen, mint a világ más helyéről érkezők, a briteknél például átlagosan fejenként 1680 fontot (kb. 655 ezer forint).

Az USA-ban tett légi foglalások számának csökkenése január 6-tól március 8-ig a világ különböző térségeibe, a korábbi évhez képestForrás: BBC

Egy hónap alatt omlott össze a vendéglátás

Nyilvánvaló az is, hogy a légi közlekedés, turizmus mellett, a járvány első vesztesei közé tartozik az éttermi vendéglátás is. Fontos megjegyezni, hogy ez nem pusztán a külföldi turisták elmaradása, hanem az egyes országokban bevezetett belföldi korlátozások miatt is veszélyben van, hiszen több helyen központi rendelkezés alapján - például Magyarországon - részlegesen vagy teljesen, de zárva kell tartani a vendéglátóhelyeket, hogy ne terjedjen tovább a vírus a vendégek között. Az alábbi ábrán néhány nagyobb országban az étteremfoglalások számának drasztikus zuhanását látni, nem egész egy hónapos időszakra bontva, az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva:

Az éttermi foglalások számának visszaesése az egyes országokban, a csökkenés mértéke az egy évvel korábbi szinthez mértForrás: BBC

Ha így megy tovább, eltűnik az olaj ára

Követhetetlen tempóban zuhan a kőolaj ára, amely már az abszolút negatív rekordnak számító 2002-es szint közelében jár: legutóbb 17 éve volt arra példa, hogy egy hordóért alig több mint 20 dollárt kelljen fizetni (az amerikai WTI március 18-án csak egy hajszálnyival volt fölötte, március 19-én történt árában némi erősödés). Ez azonban akkor is fenyegető gond, ha rövid távon megvan az a kedvező hatása, hogy a benzinkutakon kevesebb pénzt kell otthagyni. Az olajár beszakadásának aggasztó globális következményeit, a kibontakozó szaúdi-orosz árháborút, az Orgio ebben a cikkében mutatta be. Az olaj ára március 23-án a délelőtti órákban ismét közelebb járt a 20 dollárhoz, mint a 25-höz, 22 dollár körüli szinttel.

Az olaj hordónkénti árának változásaForrás: BBC

Megtörtént a szinte lehetetlen: a koronavírus kiütötte az aranyat

Válságos időszakban a befektetők úgynevezett "biztos menedéket" keresnek pénzüknek. Vagyis olyan befektetési formákat - a nagyobb kockázatvállalási hajlandósággal bírók jó áron elérhető kötvényeket illetve részvényeket is -, amelyekről úgy gondolják, kiállják az éppen aktuális vihart. Az arany e menedékek egyik legkedveltebbje, és úgy tűnt, ez most is így lesz. Februárban - ahogy a járvány elkezdett kibontakozni - meredek emelkedésnek indult az ára, ami egy kisebb visszaesés után közel 1700 dollárig kapaszkodott. Hogy aztán olyan történjen vele, amire senki nem számított: a koronavírus a száguldó aranyárat is ledöntötte, és március 19-re az 1470 dollár körüli szintre taszította, méghozzá napok alatt. Ez kevesebb a januári szintél is. Ebben pedig önmagában nem csak a konkrét ár az érdekes, hanem az, hogy a járvány képes volt megtörni egy, az év elejétől viszonylag stabilan felfele ívelő folyamatot (az arany ára március 23-án szerény emelkedéssel visszakapaszkodott 1490 dollár környékére):

A koronavírus legyőzte az eddig szinte mindennek ellenálló aranyat isForrás: BBC