Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Hatalmas eladási hullám tarolta le hétfőn a Wall Streetet. Az amerikai tőzsdeindexek közül a Dow Jones Industrial Average 7,79 százalékot (2013,76 pontot), míg az S&P 500 index 7,68 százalékot, a technológiai cégeket tömörítő Nasdaq Composite pedig 7,29 százalékot veszített az értékéből.
A legfontosabb részvények közül az Apple 7,88, a Tesla 13,79, a Microsoft 6,72, az Amazon 5,26, míg a Facebook 6,91 százalékot bukott a hét első kereskedési napján.
Az USA öt legértékesebb technológia cége (Apple, Microsoft, Amazon, Facebook, a Google mögött álló Alphabet) mindösszesen 321,6 milliárd dollárnyi piaci értéket veszített hétfőn. A teljes elveszített összeg majdnem egyharmadát egyedül az Apple adta.
Míg a Dow Jones számára ez a nap jelentette a legrosszabb kereskedést 2008 decembere óta, az S&P 500 esetében a majdnem 7,7 százalékos veszteség még az index történetének legrosszabb 10 napja közé sem fért be – derül ki a CNBC gyűjtéséből. Noha ezzel sikerült lenyomni a 2008. október 9-én elért 7,6 százalékos egynapos mínuszt, a top10-be kerüléshez 8,8 százalékos zuhanás kellett volna.
Az Egyesült Államokban ráadásul a tőzsdenyitás után az S&P 500 index 7 százalékot meghaladó esést produkált, aminek következtében életbe lépett az automatizmus, amely ilyenkor 15 percre felfüggeszti a kereskedést.
Ez azért is különleges, mert a jelenleg hatályban lévő vészrendszer eddig még soha nem kapcsolt be rendes (tehát nem határidős) kereskedés idején. A mostani automatizmust ugyanis 2013 februárjában vezették be, miután a korábbi mechanizmus nem tudta meggátolni a 2010 májusában tapasztalt hirtelen összeomlást (flash crash).
A vészmechanizmus első szintje volt, ami most történt, vagyis a 7 százalékot meghaladó esést követő 15 perces leállás. A második szint az S&P 500 index 13 százalékos csökkenésénél lép életbe (szintén 15 perc szünet), majd a harmadik szint akkor kapcsol be, ha az index 20 százalékot esik. Utóbbi esetben a mechanizmus a nap további részére felfüggeszti a kereskedést.
Mindez egy olyan hét után jött, amikor az S&P 500 részvényindexet egyébként is felültették a hullámvasútra, és négy egymást követő napon legalább 2,5 százalékos volt a pozitív vagy negatív irányú mozgás.
Az amerikai tőzsdezárás előtt az európai részvényindexek is tragikus mínuszokkal zártak.
A legfontosabbak közült a német DAX 7,89 százalékot, a francia CAC 40 index 8,39 százalékot, míg az Euro Stoxx 50 mutató 8,26 százalékot zuhant.
A legnagyobb vesztes azonban egyértelműen az olasz börze volt, ott a FTSE MIB index 11,17 százalékos mínuszban fejezte be a kereskedést.
A hétfői zuhanásokra azonban már akkor számítani lehetett, amikor a korai ázsiai tőzsdenyitásokkal az olajárak 30 százalékos eséseket hoztak össze. A Brent és a WTI típusokkal egyaránt 20 százalék körüli mínuszokban kereskedtek a nap folyamán. Az olajpánik hátterében az állt, hogy miután a múlt héten az OPEC és Oroszország nem tudott megegyezni az olajkitermelés-csökkentésében, Szaúd-Arábia a hétvégén erre úgy reagált (kínálati ár csökkentése, esetleges kitermelés-növelés), hogy azt a szakértők egy „olajárháború" kirobbanásaként értékelték.
A hétfői amerikai tőzsdezárást követően a Brent és a WTI egyaránt 24-25 százalékos mínuszban volt, és a két olajtípus a hordónkénti 34-35 dolláros tartományban mozgott.
A piacok számára most az egyik legfontosabb kérdés, hogy mit lépnek a világ nagy jegybankjai.
Az elmúlt héten számos elemzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy több központi bank is élénkítéseket hajthat végre.
Aztán az első jóslatok után jöttek is a tettek. A kisebb jegybankok kamatvágásai mellett az amerikai Fed váratlanul 50 bázispontos kamatcsökkentést jelentett be annak érdekében, hogy korlátozza a koronavírus pénzügyi hatásait – ilyen lépésre egyébként nem volt példa a pénzügyi válság óta. Majd pénteken Donald Trump elnök aláírta azt a jogszabályt, amely 8,3 milliárd dollárral segíti az egészségügyi munkálatokat.
Ezt követően a hétfői felfordulás során a New York-i Fed bejelentette, növelni fogja a bankok számára elérhető rövidtávú finanszírozási forrásokat – a cél ezzel az, hogy ne száradjon ki a bankrendszer, vagyis javuljon a pénzügyi szektor likviditása.
A kamatcsökkentések terén a szakértők most arra számítanak, hogy az amerikai központi bank a jövő héten esedékes márciusi ülésén 0,75 százalékponttal csökkenti majd az alapkamatot.
Mindazonáltal hétfőn az 1 százalékpontos márciusi kamatcsökkentés esélyét már 29,2 százalékra tették a piaci szereplők.
