Így készítették fel a magyar élelmiszergyártást egy járványra

Félhomályban is egész jól használható, ez a fotó ugyanis egy vásárcsarnokban készült.

Súlyos koronavírus-járvány esetén sem állnának le a nagy hazai élelmiszercégek, mivel a kormánynak biztosítania kell a meghatározó hazai élelmiszeripari vállalatok működését abban az esetben is, ha az ország egy-egy nagyobb települését vagy régióját karantén alá kellene helyezni a vírus miatt. Tehát a stratégiai szempontból fontos élelmiszergyártó cégekben a termelés nem állna le akkor sem, ha Magyarországon súlyosabb fertőzési hullám alakulna ki.

Ahogy a Növekedés.hu összeállítása bemutatja, rendkívüli események idején gondoskodnia kell a kormánynak arról, hogy a hazai élelmiszerellátás szempontjából nagy jelentőséggel bíró élelmiszeripari vállalatok működése folyamatos maradjon. Ezt egy törvény írja elő, amely a „létfontosságú nemzeti rendszerelemek és létesítmények" védelméről szól.

Képünk illusztráció Forrás: Cultura Creative/Peter Muller

A jogszabályt annak érdekében alkotta meg a parlament, hogy

súlyosabb körülmények között is meg lehessen teremteni az élet és az anyagi javak biztonságát, illetve fenn lehessen tartani az alapvető szolgáltatásokat.

Ilyen kritikus helyzet lenne, ha a koronavírus Magyarországon nemcsak szórványos megbetegedést okozna, hanem - a kínai Vuhan városában történtekhez, vagy az észak-olaszországi fejleményekhez hasonlóan - nagyobb településeket vagy körzeteket kellene karantén alá helyezni a járvány terjedése miatt.

Ilyen helyzetben előfordulhatna, hogy jelentős élelmiszeripari vállalatok is a karanténzónába kerülnének, vagyis szigorú közlekedési korlátozásokkal kellene szembesülniük.

Ezek végső soron termelésüket és termékértékesítésüket is ellehetetleníthetnék, de a kormánynak a törvényi felhatalmazás alapján állami és katasztrófavédelmi eszközökkel el kellene érnie, hogy

a hazai lakossági ellátás szempontjából meghatározó cégek továbbra is működhessenek.

Szigorú feltételei vannak a minősítésnek

A törvényhez készített végrehajtási kormányrendelet egyértelműen meghatározza, mely élelmiszercégek minősülhetnek létfontosságúaknak. A jogszabály alapvetően azokat a társaságokat sorolja ide, amelyek

• húsokat,
• tejet,
• gabonát,
• zöldségeket és gyümölcsöket dolgoznak fel.

Az ilyen vállalkozások azonban nem automatikusan kerülhetnek be a létfontosságú cégkörbe, hanem akkor, ha tevékenységük elér egy bizonyos méretet. Erre az alábbi adatok szolgáltatnak példákat:

• Az emlősöket – így például sertéseket, szarvasmarhákat vagy juhokat – vágó vállalkozásoknál a létfontosságú státus elnyeréséhez legalább napi 450 számosállat-egységnek megfelelő állat feldolgozását írják elő.
• A baromfiipari cégeknek olyan vágókapacitást kell felvonultatniuk, amely naponta minimum 50 ezer broilercsirke, 7 ezer pulyka vagy 4 ezer víziszárnyas vágását teszi lehetővé.
• Ha egy vállalat húskészítményeket gyárt, legalább napi 150 tonnás kapacitással kell működnie, míg a tejtermék-előállításnál napi 100 tonnás kapacitás a limit.
• A növényi termékekkel foglalkozó iparágak közül a zöldség- és gyümölcsfeldolgozásnál a cégeknek évi 50 ezer tonnás kapacitással kell rendelkezniük.
• A malomipari tevékenységnél az előző évi termelésnek el kell érnie a 60 ezer tonnát.
• A sütőiparban pedig ennél is nagyobb, 100 ezer tonnás előző évi termelési átlag a limit.

Az élelmiszer-elosztásnál az a vállalkozás számíthat nemzeti szempontból létfontosságúnak, amely minimum 40 milliárd forint éves nettó árbevételt bonyolít le és legalább 75 kereskedelmi létesítményt lát el élelmiszerekkel.

Szintén a létfontosságú kategóriába sorolják a napi 10 ezer adagnál több ételt készítő főzőkonyhákat, illetve azokat a konyhákat, amelyek kijelölt kórházak élelmezésében játszanak szerepet.

Az élelmiszergyártáshoz kapcsolódóan, az agrárgazdasági ágazat tekintetében különös jelentőséget kap a törvényhez kapcsolódó azon kormányrendelet, mely az ilyen létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről rendelkezik. Eszerint "az agrárgazdasági ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását - az üzemeltetőn kívül - javaslattevő hatóságként az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatósági hatáskörében, illetve a növény- és talajvédelmi hatósági hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal kezdeményezheti. A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során az agrárgazdasági ágazat tekintetében ágazati kijelölő hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jár el".

A Nébih egy korábban közzétett tájékoztatója szerint a vonatkozó előírások együttes alkalmazásából következik, "kizárólag azon agrárszereplők kerülhetnek csak azonosításra, akik meghatározó elemei a lakosság ellátásának és az ország zavartalan mindennapi életének."

Nincs ok a pánikszerű élelmiszer-halmozásra

Bár az elmúlt hetekben a koronavírus-járvány a hazai élelmiszerpiacot is felzaklatta,

iparági szakértők szerint egyáltalán nem indokolt, hogy a lakosság körében meginduljon az élelmiszer-felhalmozás, vagy hogy vásárlási pánik törjön ki.

A törvényi szabályozás ugyanis biztosítékot jelenthet arra, hogy akkor se alakuljanak ki ellátási zavarok, ha olyan körzeteket kellene lezárni, ahol fontos élelmiszeripari cégek működnek.

A hazai élelmiszerellátás színvonalának és teljesítményének növekedését egyébként jól mutatják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó adatsorai. Ebben a hazai élelmiszergyártásnak kiemelkedő szerep jut az import készletek mellett. Legutoljára 2019 nyarán tett közzé adatfrissítést a KSH e kérdésben, az elérhető 2017-es adatok szerint például egy évtized alatt közel 20 kilogrammal növekedett a rendelkezésre álló, egy főre vetített élelmiszermennyiség éves szinten. 2017-ben Magyarországon összesítve 680,3 kilogrammot ért el ez a mutató, melynek megoszlását az alábbi grafikon mutatja:

Az utóbbi időszakban ugyanakkor az élelmiszergyártók is tapasztalták, hogy a hazai lakosság az alapvető élelmiszerekből a szokásosnál nagyobb tartalékokat halmozott fel.

Szélsőséges példák szerint az is előfordult, hogy egyes fogyasztók személyi kölcsönt vettek fel annak érdekében, hogy háztartási élelmiszerkészleteiket felduzzaszthassák.

Mások pedig még a rövid eltarthatósági idejű péksüteményekből is több száz darabot vásároltak, és azok lefagyasztásával próbálták hosszabb távra bebiztosítani magukat.

A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége szerint az élelmiszeripari cégek raktárkészleteikből az átmenetileg megugró keresletet is ki tudják elégíteni, illetve képesek ellátni áruval az élelmiszerüzleteket.

Ha pedig szükség lenne rá, második vagy harmadik termelési műszakokat is beindítanak, hogy a fokozott kiskereskedelmi megrendeléseknek eleget tehessenek.

Nincs ok a pánikszerű felvásárlásra a szakértők szerint Forrás: Getty Images/This content is subject to copyright./Paul Bradbury

Az élelmiszer-kereslet növekedése rövidtávon kedvez a gyártóknak, de a cégek azzal is számolnak, hogy az előrehozott vásárlások később visszavethetik a keresletet, amíg a felhalmozott háztartási készletek kifogynak. A vállalkozások egyúttal arra is felhívják a figyelmet, hogy az otthoni betárolással a fogyasztók nagy kockázatot vállalnak, mert a szavatossági idők lejárhatnak, a legtöbb háztartásban pedig eleve nincsenek megfelelő feltételek az élelmiszerek tartós raktározásához.

Ezért fennáll a veszélye annak, hogy a készletezett termékek jelentős része tönkremegy, így a felhalmozás végső soron felesleges és tetemes pénzkidobáshoz vezet.