Mennyire felelősek ténylegesen a bankjaink?

A környezetvédelemre hívják fel a figyelmet

Világszerte több mint száz bank köteleződött el már írásban arra, hogy konkrét vállalást tegyen a környezeti vagy társadalmi fenntarthatóság finanszírozása érdekében. A hazai hitelintézetek egyelőre hiányoznak e sorból, de – és ezt több pozitív hazai banki kezdeményezés is jelzi – remélhetőleg ez rövidesen megváltozik. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint nem vonzó marketingakciókra, hanem tényleges zöld felelősségvállalásra van szükség a pénzügyi szektorban (is).

Melyik a felelősebb bank, amely élen jár a napenergia-termelés hitelezésében, vagy amelyik nem finanszírozza a szénerőműveket, olajtársaságokat? Netán az, amelynek minden fiókja akadálymentes, vagy éppen amelyik teljes karbonlábnyomát semlegesíti? És mi a helyzet a művészeteket, sportot szponzoráló intézményekkel?

Világszerte egyre több felmérés mutatja ki, hogy az ügyfeleknek egyre fontosabb, hogy bankjuk felelősséget vállaljon a környezeti, társadalmi és egyéb „nagy célok" kapcsán.

Ez a pénzügyi intézményeket is aktivitásuk fokozására ösztönzi. De éppen az erősödő ügyféloldali elvárás miatt nagy lehet a csábítás a látszattevékenységekre is. A leghatékonyabb mindig a marketingszempontból leglátványosabb, legvonzóbb „akció", amely azonban nem feltétlenül – sőt kifejezetten ritkán – a ténylegesen legpozitívabb társadalmi hatású lépés.

Mindezekből logikusan következik az igény: mi lenne, ha a banki felelősségvállalás egyrészt tudatosabbá, társadalmi szempontból hatékonyabbá, és egyben számonkérhetőbbé, mérhetőbbé válna? Ez már csak azért is igen fontos lenne, mert a fenntarthatósági célok, legyenek azok környezetiek – mint például a klímaváltozás megfékezése –, vagy társadalmiak – mint például a mélyszegénység felszámolása –, mind-mind jelentős volumenű finanszírozást igényelnek.

E kihívás egyik legígéretesebb megoldását az ENSZ Környezetvédelmi Programjának pénzügyi kezdeményezése (UNEP FI) kínálja.

Az UNEP FI Felelős Banki Irányelvei („Irányelvek") átfogó keretrendszert adnak, amely tulajdonképpen potenciálisan a teljes banki működésre irányul, és felölelik mind a környezeti, mind a társadalmi fenntarthatóságot, valamint a felelős vállalatirányítást is.

Világprogram egy tényleg jó ügyért

A 2019 szeptemberében indult Irányelveket az UNEP FI számos szakmai szervezettel és érintettel együttműködve dolgozta ki. Az előkészítő munkában 30 hitelintézet vett részt, valamennyi kontinenst reprezentálva: kínai, indiai, dél-afrikai bank éppúgy volt köztük, mint holland vagy éppen equadori.

A Felelős Banki Működés Irányelveinek alapító bankjai Forrás: UNEP FI

Maguk az Irányelvek hat magas szintű „vállalást" tartalmaznak, amelyek elsőre kissé általánosnak tűnhetnek. Lényegük, hogy a bankok kezdjenek el tudatosan foglalkozni a környezeti, társadalmi fenntarthatósággal, azt kössék össze üzleti stratégiájukkal, és fogalmazzák meg, hogyan tudják saját tevékenységükbe beépíteni ezeket a szempontokat. Ez utóbbi pedig öltsön testet konkrét, számonkérhető és ellenőrizhető vállalásokban is.

Ez nem jótékonykodás!

Az Irányelvek nem azt várják el, hogy a bankok „kedves", a lakosság számára „népszerű" akciókat valósítsanak meg, amelyek függetlenek a „core" üzlettől. Ehelyett a kulcs annak a hosszú távú trendnek a felismerése, hogy a következő évtizedekben a fenntarthatóságnak kell lennie a gazdaság vezérlő elvének. Ennek tudatosítása a bankoknak, mint finanszírozóknak is érdeke, többek közt saját kockázati költségeik csökkentése, és egyben jövedelmezőségük javítása érdekében is. Az Irányelv hat pontja az alábbi:

Az ENSZ Felelős Banki Irányelveinek összefoglalása Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Az ENSZ Felelős Banki Irányelveinek összefoglalása

De hogyan is működnek az Irányelvek a gyakorlatban? Amennyiben egy bank elköteleződik ezek iránt, akkor ezt értelemszerűen nyilvánosan, minden érintettje (ügyfelek, tulajdonosok, hatóságok stb.) előtt kommunikálnia kell. Miután a bank az Irányelvek hivatalos aláírójává vált, 18 hónapja van, hogy alapos elemzés alá vesse saját üzleti működését (termékeit, szolgáltatásait), és azonosítsa azokat a pontokat, amelyek révén leginkább hat a környezetére.

Ezt követően legalább két konkrét célt nyilvánosan ki kell tűznie magának, mégpedig banki tevékenységének olyan területein, melyen jelentős társadalmi hatása van. A célnak az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célokat, a Párizsi Klíma-megállapodást vagy nemzeti törekvést (mint amilyen például hazánk 2050-ig megcélzott klímasemlegessége) kell szolgálnia. Fontos hangsúlyozni, hogy

a kitűzött céloknak mérhetőnek, reálisnak kell lenniük, elérésükre konkrét határidőt kell szabni, valamint azokhoz mérföldköveket, és belső eljárásokat, eszközöket is kell rendelni.

A pénzügyi intézménynek rendszeresen (évente) közzé kell tennie előrehaladását (vagy éppen annak elmaradását) kitűzött céljaihoz képest. A bank saját önértékelését külső félnek (akár a könyvvizsgálónak) is meg kell erősítenie.

A vállalások teljesítésének legfőbb eszköze egyrészt az átláthatóság, emellett viszont maga az UNEP FI is évente áttekinti majd, hogy az egyes bankok valóban teljesítik-e vállalásaikat. Amennyiben egy intézmény jelentős mértékben megszegné vállalásait, és erre nem tud elfogadható magyarázatot adni, akkor végső esetben kizárják az Irányelveket aláíró bankok közösségéből. Elsősorban ez különbözteti meg az Irányelveket a hasonló, de lényegében tét nélküli, súlytalan felelősségvállalási kezdeményezésektől.

Gyura Gábor, az MNB Fenntartható pénzügyekért felelős főosztályvezetője Forrás: © No usage permitted without prior written consent. All rights reserved. Mariann Hennel/Hennel Mariann Photo-M

Magyarországon a helyzet változatlan?

Hazai hitelintézet nem volt az alapítók, azaz az Irányelveket kidolgozó bankok között. Bár mára több mint 160 intézmény vetette magát alá ezeknek, egyetlen magyarországi székhelyű intézmény sincs még köztük.

Pozitívum viszont, hogy

több, Magyarországon is jelen lévő bankcsoport anyabankja bekapcsolódott a kezdeményezésbe

(például a CIB Bank Zrt. anyavállalata, az Intesa Sanpaolo, a K&H Bank Zrt. esetében a KBC, valamint az Unicredit Bank Zrt. anyabankja is, sőt rajtuk kívül még a BNP Paribas, a Citibank, a Commerzbank, a Deutsche Bank és az ING is).

Hamrosan Magyarországon is megváltozik hazai bankok finanszírozása a környezeti vagy társadalmi fenntarthatósággal kapcsolatban Forrás: Shutterstock / Készítette: BONNINSTUDIO

Utóbbiak esetében még nyitott kérdés egyelőre az is, hogy e vállalások mennyire aktivizálják majd a hazai leánybankokat, fióktelepeket. Mivel az említett bankcsoportokon belül a magyar leányok (fióktelepek) mérete igen csekély, így egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy esetleg az anyabank szintjén kitűzött nagy környezeti vagy társadalmi cél megvalósítása közvetlenül érintené Magyarországot. Fontos lenne ezért, hogy a hatásfelmérési folyamatba és lehetőleg akár a célkitűzésbe is bekapcsolódjanak a nemzetközi csoportok magyar intézményei.

Az MNB 2020. február 11-én az Irányelvek hivatalos támogatójává vált, és ezzel vállalta, hogy a hazai bankokat is bátorítani, támogatni fogja a Felelős Banki Irányelvek aláírására, vagy legalább alkalmazására. A magyar jegybank ehhez szakmai rendezvényeket, tudásmegosztást (mint például a nemrég indult, és a jövőben folyamatosan bővülő www.zoldpenzugyek.hu honlapot), és igény szerint szakértői konzultációkat biztosít. A cél tehát végső soron nem egy – amúgy remek – nemzetközi kezdeményezés reklámozása, hanem az abban foglalt elv meghonosítása. A fenntarthatósági szempontok erőteljesebb beépítése a vállalatirányításba, üzletpolitikába, és az alapján konkrét, számonkérhető, pozitív társadalmi hatásokat kiváltó üzleti vállalások tétele.

A cikk szerzője Gyura Gábor, az MNB Fenntartható pénzügyekért felelős főosztályvezetője