Izland gazdasága lehet a koronavírus következő nagy vesztese

Izland híres meseszép tájairól

Komoly gondok jöhetnek a páratlan természeti adottságokkal bíró, rengeteg turistát vonzó szigetországban, Izlandon. A nemzetközi turizmus visszaesése, illetve az olaszországi krízis után, ez a kontinenstől földrajzilag távoli, de az európai államok közé tartozó ország lehet a járványként terjedő koronavírus-fertőzés következő nagy vesztese.

A 2008-as globális pénzügyi összeomlás után az izlandi gazdaságpolitika irányítói tudatosan törekedtek a gazdasági folyamatok átszervezésére úgy, hogy azok kevésbé legyenek kiszolgáltatva a bankoknak és az azokat időnként tépázó pénzügyi viharoknak. A törekvés sikeresnek bizonyult: Izland korábban sem volt ismeretlen a turisták előtt, de az elmúlt évtizedben valósággal kilőtt a beutazó turizmus teljesítménye, ahogy rengetegen döntöttek a kivételes természeti látnivalókban és kulturális örökségben gazdag ország felkeresése mellett.

Izland 2018-ban mintegy 930 milliárd izlandi korona bevételre (kb. 2100 milliárd forint) tett szert a turizmusból,

az előrejelzés 2028-ra közel 1390 milliárd koronáról szól.

Forrás: Statista

Azt azonban, hogy ez a hirtelen jött dinamikus növekedés hamar meg is szakadhat, az elmúlt egy-két évben több előrejelzés is mutatta. Az Origo már korábban írt az izlandi gazdasági léggömb lehetséges kipukkadásáról. Ennek markáns jele volt a sokáig dinamikus növekedést produkáló, fiatalos arculatú, sok utast szállító fapados izlandi légitársaság, a Wow Air mindezek ellenére bekövetkező tavalyi csődje.

Az egy éve történt összeomlásról itt írt az Origo - a légicég leállása még akkor is komoly jelzésnek tekinthető, ha az részben a túlzó, hitelre alapozott növekedés miatt következett be. A turizmus már akkor megérezte a diszkonttársaság bukását: 2018-ban az Izlandra látogató turisták 30 százalékát még ez a cég szállította oda.

Ígéretes növekedésnek indult, aztán 2019-ben csődbe ment az izlandi fapados Forrás: AFP/Joel Saget

Véget ér az izlandi nyár?

Most újabb fordulópontjához érhetett a viking örökségre és gleccserekre épített izlandi álom: a Bloomberg elemzésében arról ír, hogy napok-hetek alatt, egyelőre közvetett, de így is rettenetes veszteségek érték az izlandi turizmust. Ez pedig nem más, mint a néhány éve megkezdődött trendek felerősödése, ami egyértelműen a koronavírusnak köszönhető.

Ez azért is problémás, mert a szektor Izland egyik legfontosabb gazdasági hajtóereje. Egyes analitikákban a turizmusból származó bevételeket is "exportbevételként" könyvelik el, azon logika mentén, hogy Izland különösen jó abban, hogy természeti és kulturális értékeit mintegy "eladja külföldre", azaz az országba csábítja a látogatókat.

Izland híres meseszép tájairól Forrás: 12019/Pixabay

Ez alapján a turizmus Izland exportbevételeinek közel felét adja.

A baj pedig akár igen komollyá is válhat a későbbiekben, miután

az Icelandair Group egyetlen hét leforgása alatt, piaci értékének mintegy harmadát elvesztette, március első hetéig bezárólag.

A vállalat megkerülhetetlenül fontos szereplője Izland gazdaságának és turizmusának. Nem pusztán légicég működik az ernyője alatt, hanem több, a turizmushoz köthető divíziója is van. Tavalyi éves bevétele meghaladta a 1,5 milliárd amerikai dollárt (kb. 450 milliárd forint), ami tekintélyes összeg Izland éves 24 milliárd dolláros GDP-jéhez. Az ok egyértelműen a koronavírus, illetve annak befektetői félelme, hogy annak következtében az Icelandair nemzetközi utazási szolgáltatásait is a vártnál jóval kevesebben veszik igénybe.

Most úgy tűnik, a rossz hírek egyfajta "triggert" jelentettek a devizakereskedőknek, akik ráöntötték a piacokra izlandi koronájukat. Az eredmény: az izlandi korona árfolyama régen látott mélyrepülésbe kezdett, gyakorlatilag a vállalat értékcsökkenésével párhuzamosan:

Természetestől a legrosszabbra készülésig

Kérdés persze az, mit szólnak ehhez a gazdasági szereplők.

Úgy tűnik, egy részük megpróbál higgadt maradni a korona, és úgy általában a szigetország felett gyülekező árnyak ellenére is.

Az utazási kedv várható visszaesése mellett

szinte természetellenes lenne, ha a korona nem gyengülne"

- fogalmazott Gretar Sveinsson, a reykjavíki Arion Bank valutakereskedője. A bank egyik szakközgazdásza pedig azt mondta, jelenleg nem sok minden történik, "különösen gazdasági szempontból nem", ezzel próbálva nyugtatni a kedélyeket.

Asgeir Jonsson, a központi bank kormányzója, egy tévéinterjúban nemrég arról beszélt, hogy a koronavírus fenyegetése „azt jelenti, hogy az idén a termelés csökkenése a korábbiakban vártnál nagyobb lesz, ebből pedig az következik, hogy lazítanunk kell a monetáris politikán." Ez kamatcsökkentést vetít előre, és ezzel nem Izland lenne az első, amelynek jegybankja ezzel a lépéssel próbálja mérsékelni a vírus kapcsán jelentkező gazdasági hatásokat. Ennek eddigi fejleményeit az Origo ebben a cikkében foglalta össze.

Váratlan alapkamat csökkentés

Azt, hogy a koronavírus legnagyobb európai vesztese gazdasági értelemben Olaszország után Izland lehet - és a komoly nehézségeket az összes többi ország sem fogja megúszni -, jól mutatja a most meglépett, soron kívüli kamatcsökkentés. Az amerikai Fed és a Bank of England után, most az izlandi központi bank is úgy döntött, nagyobb pénzmennyiséget hagy bent a gazdaságban, hogy ezzel is tompítsa a koronavírushoz köthető - egyelőre csak kezdeti - károk hatásait.

Az izlandi jegybank legközelebb március 18-án döntött volna az alapkamatról, amely 2,75 százalékon áll. Azaz csak állt, egészen március 11-ig, amikor is

a jegybank 50 bázispontos vágással, 2,25 százalékra mérsékelte az irányadó kamatráta mértékét.

A Reuters megemlíti azt is, hogy a központi bank egyben a mostani 1 százalékról 0 százalékra vitte le a kötelezően előírt betéti tartalékok átlagértékét, hogy a bankok megőrizhessék likviditásukat.

Reykjavík látképe Forrás: AFP/ONLYWORLD.NET/Nick Fox

A jegybank elnöke optimizmusának adott hangot a koronavírus kapcsán. Azt mondta,

Izland "képes ellenállni ezeknek az átmeneti sokkhatásoknak, és a koronavírus is csak átmeneti lesz."

Az izlandi gazdaság kilátásai ugyanakkor már a vírus megjelenése előtt borúsak voltak. Az izlandi központi bank február 5-én 0,8 százalékra módosította az idei növekedési előrejelzését, ami a fele a tavaly novemberben 2020-ra számítottnak.

Bjarni Benediktsson pénzügyminiszter szerint a kormány kész arra, hogy „határozott választ adjon", ha úgy látják, a koronavírus letörheti az izlandi gazdasági növekedés kilátásait. Ám hozzátette: "a legrosszabb forgatókönyvek szerint annak hatása erőteljesen negatív lesz."

Izland március első napjaiban jelentette be az első koronavírus-fertőzéseket, azóta több száz embert helyeztek karanténba.