Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az Orbán és Perlaki Ügyvédi Társulás (OPL) már most kap olyan kérdéseket, hogy visszamondhatók-e előre lefoglalt utak, szállítmányok vagy hogyan szállítsunk most Észak-Olaszországba - derül ki közleményükből.
Amíg nincs kihirdetett veszélyhelyzet vagy egy olyan közigazgatási határozat, ami a magánjogi viszonyokat felfüggesztené, addig egy utazás visszamondásánál a rendes utazási feltételek érvényesek.
Azon az alapon, hogy a betegség megjelent ott is és így már nem akarunk elutazni Thaiföldre, az utazásszervező nem fogja visszafizetni a pénzünket - hívják fel a figyelmet az irodánál.
A félelem tehát nem írja felül a szerződéses viszonyokat.
Sokan kérdezik, hogy vajon a koronavírus valamiféle vis major helyzet-e a szerződések teljesítése kapcsán. A magyar jog a vis maiort külön fogalomként nem ismeri, helyette a szerződés teljesítése előli mentesülési okként azt vizsgálja, hogy az adott körülményt a felek mennyire láthatták előre, és mennyire tudták azt befolyásolni. Itt nagyon fontos, hogy például ma, vagy 3 hónappal ezelőtt kötöttük-e a szerződésünket.
Három hónapja nem volt előrelátható a vírus megjelenése, ma viszont már az.
Így mindenképp legyen erre szerződéses rendelkezése a feleknek, hogy ha a járványhelyzet miatt nem tud teljesíteni a fél, akkor hogyan járjanak el. Ne a bíróságon kelljen bizonyítani, hogy ki miről tudott, vagy tudhatott, láthatott előre.
Jelenleg nincs Magyarországon regisztrált beteg, így nincsenek drasztikus állami lépések. Várakozás van. És ez a legnehezebb a munkáltatóknak
– teszi hozzá Oláh Zsófia, az OPL munkajogi csoportjának vezetője.
A munkajogi és munkavédelmi szabályok csupán annyit írnak elő a munkáltatóknak, hogy egészséges és biztonságos munkafeltételeket kell biztosítaniuk. Ennek biztosítása már teljes mértékben a munkáltatótól függ – tette hozzá a munkajogász.
Fontos hangsúlyozni, hogy a munkáltatónak nem kötelessége, és nincs is arra lehetősége, hogy megállítson egy járványt. A meghozandó intézkedésnek pedig nagyban függenek attól, hogy egy 3 fős, a külvilággal fizikailag kevéssé érintkező családi kft-ről van-e szó, vagy egy termelő vállalatról, ahol többezer munkavállaló mellett naponta akár többszáz külsős külföldről érkező kamion hajt be áruval vagy áruért.
A munkáltató egyik legfontosabb feladata a megfelelő tájékoztatás: például milyen utazásokat kell bejelentenie a munkavállalónak, milyen tünetek esetén forduljon orvoshoz.
Ugyanígy javasolt a fizikai munkavédelmi eszközök beszerzése is. Ezekhez társul, hogy a munkavállalók figyelmét mindenképp érdemes felhívni a helyes kézmosás, fertőtlenítés vagy a maszkok használatának helyes szabályaira, valamint érdemes folyamatos kapcsolatban lenni a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, valamint az üzemorvossal, és velük a teendőkről kommunikálni.
A munkavállaló jelenleg nem teheti meg jogszerűen, hogy azért nem megy be dolgozni, mert fél a vírustól.
A munkavállaló csak szűk körben köteles megtagadni vagy tagadhatja meg a munkáltató utasítását. Előbbire példa, ha azzal mások egészségét súlyosan veszélyeztetné, például ha észak-olaszországi síelésből hazajött munkavállaló influenzaszerű tüneteket produkál, de a munkáltató ragaszkodik hozzá, hogy bemenjen dolgozni.
A távolról dolgozás egy lehetséges megoldás lehet például a lappangási időszakra, de csak a munkavállalók kisebb részénél. Egy szalag melletti munkás, illetve pincér, nővér például nem tudja hazavinni a munkáját.
Ha már tünetei vannak a betegnek, munkajogi és nem gazdasági szempontból sokkal egyszerűbb a helyzet. A munkavállalót az orvos kiírja. Amíg azonban nincsenek tünetek, addig marad a szabadságolás. A munkajog szerint a szabadság 7 napjáról rendelkezik a munkavállaló, az összes többi napról a munkáltató dönthet, így ő egyoldalúan kényszerszabadságra küldheti a munkavállalót a vírus lappangási idejére, amit most kb. két hétre tesznek.
Fontos, hogy fizetésnélküli szabadságra egyoldalúan nem küldhető jogszerűen a munkavállaló egy ilyen tünetmentes helyzetben.
Szintén fontos aspektus az adatvédelem is – erősíti meg Móricz Ildikó, adatvédelmi szakértő. Lényeges, hogy az adatvédelmi szabályok nem függesztődnek fel egy járvány idején, így az általános és speciális – egészségügyi tárgyú – adatvédelmi jogszabályok ilyen helyzetben is irányadók. A munkáltatóknak járványhelyzetben némileg szélesebb jogosítványaik vannak: sok ember egészséges munkakörülményeiért felelnek. Így
ideiglenesen elkérhetnek olyan adatokat, amiket alapesetben nem: hova utazott a kolléga, találkozott-e fertőzött beteggel, merre járt az utóbbi időben.
Ezt azonban továbbra is csak szűk körben, csak a feltétlenül szükséges mértékben lehet megtenni, és az adatokat a járvány elmúltával meg kell semmisíteni. Természetesen a munkáltató köteles teljeskörűen tájékoztatni a munkavállalóit arról, hogy a járványügyi helyzetre tekintettel milyen célból, milyen adatokat kezel és esetlegesen kivel oszt meg.
Érdemes lehet a biztosításunkat is átnézni. A legtöbb biztosítás az ilyen helyzetekre nem nyújt fedezetet, de csak idő kérdése, hogy megjelenjenek az ilyen esetekre kifejlesztett biztosítási termékek.
