"Mi lesz a következő levont munkaközi időtöltés, talán amit a mosdóban töltünk? - tette fel a kérdést Javier Diaz Gimenez közgazdász, az IESE Business School professzora, aki egyben a spanyol belügyminisztérium tanácsadója is.
Ez a munkaügyi vita a spanyol kormány egy évvel ezelőtti kéréséből ered, amelyben azt kérte a vállalatoktól, hogy kezdjék el rögzíteni az alkalmazottak napi tényleges munkaidejét.
Ennek célja a kifizetetlen túlórák rendezése volt.
Aztán amikor a cégek teljesítették ezt a kérést, egészen odáig mentek, hogy
elkezdték szankcionálni a nem munkával töltött időt.
Erre válaszul a munkavállalók fellebbezést nyújtottak be a legfelsőbb bíróság ítélete ellen, hiszen egyes vállalatok ahelyett, hogy jobban megszerveznék az alkalmazottak napjait, a szünetek idejével fogtak manipulációkba.
Mari Cruz Vicente szakszervezeti titkár szerint
a határozat nem felel meg a jogszabályoknak.
A munkaidő nyilvántartásának követelménye ugyanis csak a munkakezdési és befejezési idő rögzítését szabja meg, melybe a munkaközi szünetek nem számítanak bele.
Ezen kívül, ha a cégek változtatni akarnak a szabályokon, akkor előbb tárgyalniuk kéne a munkavállalókkal a munkaidő számításának megváltoztatásáról.