Ezekben az országokban a legoptimistábbak a munkavállalók

japán fegyelmezett vállalati dolgozó munka alkalmazott gyár
Employees of Japan's microprocessor maker Renesas Electronics work at the company's Naka wafer fabrication factory in Hitachinaka, Ibaraki prefecture on June 10, 2011. Renesas Electronics, a key microprocessor maker, said June 10 it would restore supply capacity to pre-March 11 earthquake levels by late September, a month earlier than planned. AFP PHOTO / KAZUHIRO NOGI / AFP PHOTO / KAZUHIRO NOGI
Vágólapra másolva!
Bár a világ legerősebb munkaerőpiacai továbbra is a nyugati gazdaságokban találhatók, az ázsiai országok dolgozói egyre optimistábbak a karrierlehetőségeikkel kapcsolatban. Olyannyira, hogy a hangulat javulásának üteme már a globális lista élére repítette a térség három országát.
Vágólapra másolva!

Három ázsiai munkaerőpiac vezeti a LinkedIn indexét, amely azt méri, az egyes országokban dolgozók mennyire optimisták a karrierlehetőségeikkel kapcsolatban. A szakmai közösségi média oldal összesen több mint 30 000 embert (18-65 év közöttiek) kérdezett meg 22 országból arra vonatkozóan, hogy miként látják a munkájukkal kapcsolatos kihívásokat és lehetőségeket.

A kutatásból az derült ki, hogy az első három helyezést India (121 pont), Indonézia (117 pont), valamint Kína (116 pont) szerezte meg.

Mögöttük alig marad el, 115 ponttal, az Egyesült Arab Emírségek, de a globális átlagnak számító 100 pont fölött mindössze egyetlen nagy nyugati ország szerepel. A 100 pontos szint fölé olyan piacok fértek még be, mint a Fülöp-szigetek, Mexikó, Brazília, valamint végül az Egyesült Államok (104 pont).

Minden idők legnagyobb otthonról dolgozási kísérlete kezdődik

Véget ért Kínában a holdújév kezdetéhez kapcsolódó, 10 napos pihenőidőszak, ám a koronavírus miatt egészen másképp veszik fel - ha egyáltalán felveszik - a munkát a kínai munkavállalók ezen a héten. A Bloomberg beszámolója szerint, a fertőzéstől való félelem miatt, most elkezdődhet minden idők legnagyobb otthonról dolgozási kísérlete, ami bár sok cégnél akár működhet is, más vállalkozásoknál azonban boríthatja az egész éves terveket.

A felmérés összesen hét szempontot vett figyelembe a lista összeállításakor, például a válaszadók gazdasági várakozásait a következő 12 hónapra és a pénzügyi helyzetüket, valamint az életminőségüket, összevetve a szüleik generációjával.

A lista további érdekessége, hogy

a vezető három országban a Z generáció 50 százaléka és az Y generáció 48 százaléka (vagyis a két legfiatalabb nemzedék) mondta azt, hogy gazdasági fejlődést várnak a következő 12 hónapban, ami javítani fogja a munkaerő-piaci kilátásaikat.

Az optimista hangulat azonban általánosságban érezhető a kutatás alapján az ázsiai csendes-óceáni térségben. Főleg, hogy a jelenlegi várakozások szerint a térség gazdaságai simán lenyomják majd GDP-növekedésben a világ más régióit, még annak ellenére is, hogy Indiában és Kínában lassulás várható.

Ázsiában már körvonalazódnak a jövő munkahelyei

Ahogy a globális munkakörnyezet egyre radikálisabban alakul át, az egyik legfontosabb kérdés az, milyen készségek lesznek kelendőek a jövő munkaerőpiacán. Bár jósolni mindig nehéz, de a LinkedIn közösségi média cég egy új felmérésben mégis megpróbálkozott a feladattal. Az eredmények alapján úgy tűnik, Ázsiában már a cégek és a munkavállalók is egyre jobban készülnek az új világra.

A fejlődő és a fejlett gazdaságok közti eltérést az is indokolja a kutatást jegyzők szerint, hogy a fejlett országokban egyre többen érzik azt, hogy a gazdasági növekedés tekintetében már elérték azt a pontot, ahonnan a jövőben inkább lejtmenet várható. Ezzel együtt az USA relatíve jó eredménnyel vezeti a rangsort a nyugati országok körében, köszönhetően a hosszú ideje tartó gazdasági növekedésnek és a kiugróan erős munkaerőpiacnak.

A világ élvonalában álló gazdaságok körében több is az átlaghoz nagyon közeli eredményt ért el: Kanada (98 pont), Szingapúr (95 pont), valamint Nagy-Britannia (91 pont).

Japán azonban a 80 pontjával igencsak gyenge eredményt ért el, ami elsősorban a lehetetlenül sok munkaórának tudható be,

aminek következtében a válaszadók jelentős része úgy érezte, romlott az életminősége a szülei generációjához képest.