Egyszerre lenyűgözőek és életveszélyesek a világ óriási mesterséges hegyei

France, Pas de Calais, Loos en Gohelle, the twin slag heaps of pit head 11/19, mine site listed as World Heritage by UNESCO (aerial view)

A világ tele van mesterséges, nem egyszer gyönyörű, de ugyanakkor nem mindig veszélytelen, ember alkotta magaslatokkal. A mesterséges hegyek sajátos mementói az ipari termelés felfutásának és az elmúlt 100-150 év nagyberuházásainak. Azok közül az idők folyamán nem egyet elbontottak, több pedig összeomlott, áldozatokat és komoly károkat követelve. Számos drámai vagy épp pozitív kicsengésű történet kapcsolódik ezekhez a képződményekhez. Nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan újak emelkednek majd ki a földből, igaz, egészen más céllal, mint korábban.

A világ számos pontján találni mesterséges hegyeket, melyekről sokszor első ránézésre nem is lehet megállapítani, hogy emberi tevékenység nyomán alakultak ki. Pedig számosnak azok közül - mutatja be az Atlas Obscura összeállítása - külön története van, melyek többsége az ipari termelés 19-20. századi fénykorába vezet vissza.

Mesterséges "ikerhegyek" Franciaországban, egy egykori bányászati területen: a Pas-de-Calais megye hegyei a világörökség listáján szerepelnek Forrás: hemis.fr/LECLERCQ Olivier / hemis.fr/Leclercq Olivier / Hemis.Fr

A mesterséges hegyek országa

Ilyen képződmények nagy számban fordulnak elő az Egyesült Államok területén, ahol az 1800-as évek végétől a 20. század közepéig tartó, hatalmas infrastrukturális fejlesztések rengeteg betont, cementet és acélt igényeltek. A mesterséges magaslatoknak alapanyagát pedig főként az ezek előállításából származó ipari melléktermékek és a selejtek képezték. Az építkezések pedig végelláthatatlanul szívták fel ezeket az anyagokat.

Például cementgyárból a XX. század elején, 1929-ig 33 szövetségi államban összesen 159 működött az USA-ban.

Az egyes nyersanyagok előállításához kapcsolódó melléktermékek, hulladékok, valamint az ipari salak - a fémek koholásakor keletkező földes alkotórészek és fémoxidok vegyülése - a beton mellett a fő alkotóelemeit jelentették számos, emberi tevékenység nyomán kialakuló hegynek. Így például Pennsylvania államban a Brown's Dump nevű magaslatnak. A közel 60 métert elérő képződmény akkora területet foglalt el, mint 130 városi épületblokk.

A Brown's Dump Pittsburgnél Forrás: Flickr.com

A méreteik ellenére szinte lehetetlen megmondani, hogy pontosan hány ilyen képződmény van, mivel kialakulásuk idején, nem volt azokkal kapcsolatban semmiféle nyomonkövetés"

- állítja Dr. Heather Brown, a Middle Tennessee State University betongyártással és építőiparral foglalkozó képzési intézménynek igazgatója. A szakértő szerint egyébként a mesterséges hegyekben koncentrált anyagok továbbra is használhatók lennének, őrlés vagy porítás után - más kérdés, hogy szerinte egyszerűbb újonnan betont gyártani, mint ezekből a mesterséges lerakódásokból előállítani azt.

S persze nem is biztos, hogy mindet el lehet vagy el is akarnák bontani. Egy szakember a Pennsylvania ipartörténelmi örökségét ápoló intézet részéről azt mondja, a Mókus-dombnak hívott salakhegy még ma is elképesztő látvány nyújt az államban. S különösen az lehetett régebben. A mesterséges domb - egyike a Pittsburgh térségében található számos ilyennek - 1913 és 1960 között alakult ki, mégpedig úgy, hogy tehervonatok odaöntötték a kohózásból fennmaradt forró salakot, melyek tüzes folyóként ömlöttek le a "hegy" oldalán.

Ez az ott élőknek egyedülálló látványosságot jelentett.

Az ipari salak kihűlés után megkötött, betonszerű anyagként, hozzájárulva a domb kialakulásához.

A mesterséges hegyek egyik fő alkotóeleme a kohósításból fennmaradó ipari salak (illusztráció) Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Bernd Wustneck

Ugyanakkor az ipari hulladékok hegyeinek sokszor van árnyoldala, sőt, drámai története. A Baristow-hegynek hívott képződmény Hammondnál, Indiana államban, szintén ipari hulladék és kohósalak lerakásának köszönheti létét. Környezetvédelmi tanulmányok már jó ideje szóltak arról, hogy a lerakott anyagokból nehézfémek és más mérgező anyagok jelentenek veszélyt a környezetre. A képződményen időközben létesült egy golfpálya is, amin vadludak telepedtek meg. Az állatok 2018-ban rejtélyes módon hullani kezdtek, mígnem kiderült, hogy a hegyből mérgező anyagok jutottak a szervezetükbe.

Korábban, 1966-ban, legalább 115 gyerek vesztette életét Walesben, amikor egy, szénbányák hulladékából kialakult mesterséges magaslat ráomlott egy iskolára.

Hasonló katasztrófa történt 2015 végén Kínában, Sencsenben, amikor egy hatalmas, építőipari hulladékból, betonból felhalmozott domb magába omlott, anyagai pedig szó szerint rácsúsztak a közeli gyárakra és épületekre. A jelentések legalább 85 eltűnt személyről szóltak. 2016-ban pedig Nyugat-Virginiában, Charlestonnál történt egy súlyos incidens: a repülőtér felszállópályájának meghosszabbításául szolgáló mesterséges töltés összeomolva egy templomot és egy lakóházat temetett maga alá.

Általános tapasztalat, hogy a mesterséges, ipari termeléshez kapcsolódó hegyeket megöröklő települések, ha elbontatni nem is tudják, akkor hasznosítani próbálják ezeket a képződményeket. Jellemző, hogy azokra valamilyen kikapcsolódási lehetőséget kínáló infrastruktúra kerül - sétautak, golfpályák -, de például egy pennsylvaniai városban egy vállalat ferromangánt (a vas és a mangán öntvényét) próbálja kinyerni és hasznosítani a mesterséges hegyből.

Ipari tevékenység nyomán kialakult hegy a kazahsztáni Shymkent közelében: a "Fekete Hegynek" hívott képződményből szennyezőanyagok szivárogtak a közeli vízkészletekbe Forrás: Dhutterstock/Yashkin Ilya

Készülhetnek újabb mesterséges hegyek?

Mesterséges hegyek persze napjainkban is létesülhetnek, igaz, egészen más céllal és módon, mint korábban. Nagyjából egy évtizede, nagy figyelmet kapott egy német építész, Jakob Tigges terve, aki a világ legmagasabb hegyének megépítésére tett javaslatot. Az ötlet szerint a használatból már kivont Tempelhof repülőtér helyén - mely addigra a városlakók kedvelt sétahelye lett - egy 1000 méter magas hegyet kellett volna emelni, fákkal, növényzettel, élővilággal, kirándulóösvényekkel. Ez alaposan megváltoztatta volna az alapvetően sík terület jellegét. A The Berg a világ legmagasabb mesterséges hegye címre pályázik, egyelőre megvalósítás nélkül.

A The Berg látványterve Forrás: THE BERG BY MILA / JAKOB TIGGES / WWW.THE-BERG.ORG

Ennél sokkal gyakorlatiasabb az az elképzelés, amely a sivatagi világváros, Dubaj mellé álmodott meg egy hegyet, mégpedig abból a célból, hogy az megtartsa a nedves légtömegeket a forró éghajlati viszonyoknak kitett város számára.

2016-ban egy amerikai kutatóintézet nem kevesebb, mint 400 ezer dollárt kapott arra, hogy kidolgozza a megvalósítás lehetőségeit.

Az Emirátusok saját kutatói ugyanis azon az állásponton voltak, hogy egy, a város közelében felhúzott mesterséges hegy segíthetné a felhők megmaradását és a mostaninál több éves csapadékmennyiség kialakulását. Ugyanabban az évben az Emirátusok több mint félmillió dollárt költött a felhőképződés mesterséges elősegítésére.

Mindazonáltal sokan úgy vélik, ezek az ötletek nagyon távol vannak a valóságtól. Egyesek szerint egy, a Dubaj mellé tervezett mesterséges hegy annyi erőforrást igényelne, amit globális szinten is lehetetlen előteremteni.

A becslések szerint manapság a világon egyetlen nap alatt annyi betont állítanak elő, amennyi elég lenne Kína Három-szurdok-gátjának megépítéséhez, amely 23 millió négyzetméterével egyike az ember által valaha megalkotott legnagyobb létesítményeknek a Jangce folyón.

Csakhogy a mesterséges hegyek olyan erőforrásokat igényelnének, amelyek nem biztosíthatók, vagy ha igen, akkor olyan hatalmas környezeti terheléssel járnának, amely globális kockázatokat rejt magában. Csak az Egyesült Államokban 500 ezerre teszik az elhagyott, betonnal feltöltött kutak, bányák, tárnák számát, amelyben rengeteg anyag lapul, az újrahasznosítás vagy újrafelhasználás csekély esélyével. A szakemberek azt mondják, egyelőre azt sem tudják biztosan, lesz-e módjukban valamikor katalógust készíteni a lerakott betonról, illetve az építési hulladékból, maradékokból és melléktermékekből kialakult mesterséges képződményekről.