Rablóbandák miatt veszélyben az aranybányák

2010-10-07 AMSTERDAM - The gold price has risen to record heights. The company Cookson-Drijfhout is specialised in remelting old gold and silver. A man holds two gold bars. ANP XTRA KOEN SUYK

Egyre aggasztóbb a Dél-afrikai Köztársaság aranykitermelésének helyzete, miután a tavalyi adatok szerint minden korábbinál több támadást követtek el aranylelőhelyek, illetve bányák ellen az országban - írja a Mining.com. A helyzet mind tarthatatlanabbá válik, különösen azért, mert egyes állítások szerint a rendőrség mind felszerelés, mind morál tekintetében egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt a jól szervezett, komoly arzenállal támadó aranyrablókkal szemben.

Tavaly decemberben 15 fegyveres ütött rajta Dél-Afrikában a Witwatersrand-medencében a Gold Fields nevű vállalat egyik bányáján, amely a Bloomberg szerint a világ egyik legjelentősebb, 70 évre elegendő tartalékát rejti. A déli bánya egyúttal a legnagyobb aranykitermelési telephely a régióban, amely globálisan is az egyik legfontosabb helyszínnek számít. A fegyveres rablók túszokat ejtettek, és behatoltak az olvasztóműhelybe. A telephely fő trezorjába végül nem sikerült bejutniuk, így néhány óra után 500 ezer dollárnyi (mintegy 150 millió forint) értékű aranykoncentrátummal távoztak. Tették mindezt úgy, hogy a jelentések szerint állig fel voltak szerelve gépkarabélyokkal és automata fegyverekkel.

A valószínűleg 1955-ben készült felvételen egy aranybánya Witwatersrandban, Johannesburg közelében, a világ egyik legnagyobb aranytartalékán Forrás: Getty Images/Three Lions

A jelentések szerint nem ez az első eset, hogy ilyen jól szervezett rajtaütést hajtanak végre a gyanú szerint valamilyen fegyveres testületnél szerzett előélettel rendelkező rablók.

Tavaly 19 támadás történt az országban aranyfeldolgozó létesítmények ellen, ami a duplája a 2018-asnak.

A dél-afrikai bányaipari vállalatokat tömörítő szakmai szövetség adatai szerint a rajtaütésekben több mint 100 kilogramm aranyat vittek el a bűnözők, ami ötéves rekordot jelent. Könnyen lehet azonban, hogy a kár ennél is nagyobb, mivel az aranybányászati tanács szerint nem minden vállalat jelenti be veszteségeit.

"A bányavállalatok felfegyverzett bandák támadásai alatt állnak, és úgy tűnik, a rendőrség nincs a helyzet magaslatán", állítja Neal Fronerman, a Sibanye Gold nevű nagyvállalat ügyvezetője, amelynek egyik bányáját néhány héttel korábban szintén megtámadták. A bűnözőket akkor sikeresen visszaverték. "Mindennek hatása van persze a társadalomra is, ez törvénytelenség, ez egyenesen anarchia" - fejtette ki a cégvezető.

Az aranybányák elleni fegyveres erőszak csak egy része az országban az utóbbi tíz évben eluralkodó bűnözési hullámnak.

Dél-Afrikában megnőtt a gyilkosságok száma a korábbiakhoz képest - naponta 50-nél több emberölés történik -, a feszültség egyre nagyobb a világ egyik leginkább egyenlőtlen társadalmi viszonyaival rendelkező országában. Dél-Afrikában csak 1994-ben ért véget a rassz alapú megkülönböztetésen alapuló politikai rendszer, ám az egykor Afrika legfejlettebb gazdaságának számító ország azóta több nehézséggel kellett, hogy szembenézzen. Az egyik ilyen a fegyveres bűnözés, amelyben a szervezett, korábban a készpénzszállítmányok megcsapolására specializálódott bűnözői köröknek könnyű célpontot jelentenek az aranybányák.

Illusztráció Forrás: ANP/AFP/Koen Suyk

A jelek szerint pedig a rendőrség egyre nehezebben képes kezelni a helyzetet, amely most - írják a beszámolók - az ország egész aranyiparát egy "halálspirálba" lökheti. Emlékezetes, hogy a mostani elnök, Cyril Ramaphosa 2018-ban legfontosabb ígéretével, az erőszak és a bűnözés felszámolásával került elnöki hatalomra. Tavaly az erőszakos cselekedetek és a fegyveres rablások miatt az általa vezetett kormányzat a hadsereget volt kénytelen bevetni Fokvárosban, hogy esélyük legyen visszaszorítani a bandákhoz köthető gyilkosságokat.

Az alapvető jelentőségű probléma, hogy a rendőrség nincs felkészülve a szervezetten elkövetett, erőszakos bűncselekményekre"

- állítja Gareth Newham, aki az Institute for Security Studies nevű, afrikai biztonsági kérdésekkel foglalkozó, pretoriai székhelyű intézményben egy prevenciós program vezetője. A szakértő szerint az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a rendőri erők kapacitásaik határára jutottak.

De hogyan érintheti ez az aranykitermelésére egykor oly büszke Dél-Afrikát, illetve az abban érdekelt cégeket?

Az biztos, hogy rendkívül érzékenyen. Dél-Afrikában az aranykitermelés és az aköré épített ipar 130 éves múltra tekint vissza.

Körülbelül 1880-ban készült felvétel a Witwatersrandról, egy aranybányászati telephelyen Forrás: Getty Images/Hulton Archive

Ám az ország, amely egykor a világpiac egyik legfontosabb ellátója volt - ahogy gyémántból is - fokozatosan veszített jelentőségéből. Annak ellenére, hogy tartalékai még mindig jelentősek világviszonylatban is - többek között az említett Witwatersrand-medencének köszönhetően -, termelése tíz év alatt látványosan a felére zuhant, 2018-ban már csak 120 tonna volt. Ez a világranglistán akkor a 9. helyre volt elég (Kína az első helyen ennek a három és félszeresét szállította):

Tavaly októberben a bányavállalatok képviselői a rendőrséget felügyelő miniszterrel egyeztettek arról, hogy külön egységet állítanak fel a bányatámadások visszaszorítására. A rendőrségnek különösen fontos lenne, hogy erőt demonstráljon, hiszen tavaly májusban a Gold One International egyik telephelyét félszáz fegyveres támadta meg, a kialakult tűzharcban pedig a rendőrségnek kellett végül visszavonulnia - ismertette a kínai hátterű vállalat helyi ügyekért felelős alelnöke. A támadásban egyébként a rablóknak sikerült aranyat zsákmányolniuk.

A Gold One ezt követően megnövelte a biztonsági szintet telephelyén, és szigorúbban lépett fel a belső visszaélések, aranylopások ellen is. A vállalatnál ugyanakkor attól tartanak, ez kevés lesz.

Nem egy bányaipari vállalat feladata, hogy elbánjon a bandákkal, ez a kormányzat dolga"

- mondta az alelnök.

A Sibanye, ami az ország egyik legnagyobb kitermelő vállalata, és amelynek telephelyeit szintén több támadás érte tavaly, ugyanúgy megerősítette a biztonságot. Rendszeres tréningeket tartanak a biztonsági személyzet részére, akik golyóálló mellényben, éjszaka pedig golyóálló ablakkal szerelt járművekben cirkálnak a telephelyeken. Ugyanakkor ez is kevés lehet, mert a kézifegyverekkel nem biztos, hogy eredményesen tudják felvenni a harcot az automata fegyverekkel felszerelt bűnözőkkel szemben.

South African gold industry's fate rests on one giant, loss-making mine https://t.co/anJ4HZVRDupic.twitter.com/x4pD7z32iq

— Bloomberg Africa (@BBGAfrica) July 30, 2018

Egyetlen telephely sem tud felkészülni emberrel és tűzerővel arra, hogy 20-30 támadó ellen védekezzen - állítja egy biztonsági szakértő, aki szerint a rajtaütések többsége katonai precizitást sugall, mind a tervezés, mind a kivitelezés terén.

A támadások nagy nyomás alá helyezik a dél-afrikai aranyipart.

A cégeknek rengeteget kell költeniük a biztonságra, ami különösen nagy teher a kisebb jelentőségű bányáiknál, ahol már eddig is meggyűlt a bajuk az illegális bányászokkal.

Dél-Afrikában találhatók a világ legmélyebb bányái, amelyek egyúttal - a később leszerelésre kerülő bányák területrehabilitációja miatt - geológiai kihívást is jelentenek a jövőnek. Az országban az egyre gyakoribb energiaellátási gondokkal együtt mindezek a körülmények egészen biztosan visszatartják a befektetőket Dél-Afrika bányászati szektorától. A Gold One alelnöke szerint mindez érthető: sokan már most túl kockázatosnak ítélik meg azt.