Mi jöhet az elmúlt 20 év legvadabb bikapiaca után?

usa, etat de New York, New York City, Manhattan, financial district, wall street, bourse, nyse, drapeau american, Photo Gilles Targat

Rekordnövekedésnek lehettünk szemtanúi a 2019-es évben a tőzsdéken. Az év során nem realizálódtak a várt kockázatok, így az utóbbi 20 év egyik legnagyobb növekedését láthattuk. Ugyan az év során többször is megerősödtek a félelmek, és enyhe negatív hullámok is elindultak, de összességében semmi nem tudta megállítani a bikapiacot - emeli ki az Equilor Befektetési Zrt. által a tőke- és pénzpiacok idei kilátásairól készült elemzés. Az eszközárak növekedéséhez ráadásul a nagy jegybankok lazító politikája is jelentősen hozzájárult, így a 2018. év végi korrekció rövid életűnek bizonyult. 2020-ban is jelentős politikai és gazdasági események várhatóak, amelyek minden bizonnyal kihatnak az idei évben a tőzsdék teljesítményére - heti befektetési ötletek.

Az Irán és Egyesült Államok között az év elején kirobbant konfliktus már éreztette is a hatását, mind a részvény-, mind a nyersanyagárakon. Azonban amilyen hirtelen és váratlanul került előtérbe, eddig úgy tűnik, hogy olyan gyorsan háttérbe is szorult a piaci szereplők számára. A brexit lezárult, azonban

az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelmi megállapodás részleteit idén év végéig kell letárgyalni, itt is lehet még súrlódás a felek között, ráadásul a határidő is nagyon szűk.

Az Egyesült Államokban idén novemberben elnökválasztást tartanak, ahol várhatóan Donald Trump elnök mérkőzhet meg demokrata kihívójával. Itt már a demokrata előválasztásra is érdemes figyelni, hiszen nem mindegy, hogy a jelenlegi elnök egy centrista vagy egy szélsőbalos jelölt ellen fog elindulni. A felmérések szerint Trump jelenleg némileg esélyesebb és várhatóan a tőzsdék is jól fogadnák, ha a hektikus, de piacbarát elnök maradna.

A tőzsdék örülnének Trump újraválasztásának Forrás: Photo12/Gilles Targat/Photo12/Photo12

Egy esetleges demokrata győzelem – különösen, ha Elizabeth Warren vagy Bernie Sanders nyerne – akár jelentős korrekciót is elindíthatna.

Az elnökválasztás mellett az USA-Kína kereskedelmi egyezményekre is érdemes figyelni. A két ország januárban aláírta az első megállapodást, azonban ez inkább csak tűzszünet, mint valódi lezárása a konfliktusnak.

2020-ban a gazdasági növekedés megmaradhat a főbb régiókban, de várhatóan enyhén lassulni fog ennek üteme.

A politikai és gazdasági eseményekre is érdemes lesz figyelni, de a támogató jegybanki politika mellett továbbra is a részvénypiacok emelkedését várjuk, azonban ennek mértéke várhatóan elmarad a 2019-es évitől.

Az Egyesült Államok gazdasága

Az Egyesült Államok gazdasági növekedése 2 százalék közelében alakulhat az idei évben, amit nagyban befolyásolhat a kereskedelmi feszültségek esetleges megoldása.

A növekedés üteme elérheti az optimálisnak mondott 2-3 százalékos növekedési tartomány alsó szélét,

így várható, hogy Donald Trump a választási kampányban újabb fiskális lazítást ígér, illetve további kamatcsökkentéseket sürgethet az amerikai jegybanknál. A feldolgozóipar továbbra is gyengélkedik, a GDP-növekedés egyik leghatékonyabb előrejelző indikátoraként számon tartott ISM feldolgozóipari index tavaly augusztus óta a bővülést/zsugorodást jelző, 50 pontos határérték alatt mozog. Amíg pesszimizmus uralkodik a feldolgozóiparban, nem számíthatunk jelentős javulásra a növekedési kilátásokban sem.

Az idén 2 százalék körül növekedhet az amerikai gazdaság Forrás: AFP/Getty Images/Drew Angerer

Az infláció az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) 2 százalékos célszintje közelében alakulhat, tehát

összességében egészségesnek mondható makrogazdasági folyamatok várhatóak 2020-ban.

A munkanélküliségi ráta 3,5 százalék közelében elérheti a mélypontot, az Equilor részéről ezen a téren nem várnak további csökkenést, a foglalkoztatottság mérsékelt ütemben bővülhet.

Az alábbi táblázat az Egyesült Államok GDP növekedésére vonatkozó előrejelzéseket tartalmazza:

Fed

A Fed a tavalyi évben egy úgynevezett ciklus közepi kiigazítás során három alkalommal, egyenként 25 bázisponttal csökkentette a kamatszintet. A legutóbbi, decemberi ülésen már nem módosultak a monetáris kondíciók, a jegybank kiváró álláspontra helyezkedett. A hivatalos kommunikáció és a döntéshozók nyilatkozatai is azt támasztják alá, hogy amennyiben a beérkező makrogazdasági adatokban, illetve kilátásokban nem következik be komolyabb változás,

az idei évben változatlanul maradhatnak a monetáris kondíciók, majd ezt követően lassú, és óvatos kamatemelés indulhat.

A határidős kamatcsere-ügyletek ugyanakkor továbbra is inkább kamatcsökkentést jeleznek az idei évre, és egy 25 bázispontos kamatvágás valószínűsíthető, ugyanakkor ezt a jegybanki hitelesség megőrzésének érdekében alaposan meg kell indokolnia a döntéshozóknak.

Fontos bejelentéseket tehet tavasszal a Fed Forrás: AFP/Brendan Smialowski

A Fed tavaly megkezdte az inflációs célkövetési rendszerének felülvizsgálatát, az eredményeket idén tavasszal ismertethetik. Ezt erősítette meg a decemberi kamatdöntő ülésről készült jegyzőkönyv is.

Az eurózóna gazdasága

Az eurózóna gazdaságának növekedési üteme tovább lassulhat idén, ami elsősorban a bizonytalan külső kereslettel és a lanyha belső fogyasztással magyarázható.

A tavalyi 1,2 százalékot követően ebben az évben 1,1 százalékos bővülés várható.

A növekedés élénkítése érdekében összehangolt fiskális beavatkozásra lenne szükség a tagállamok kormányai részéről, erre az Európai Központi Bank (EKB) évek óta figyelmeztet, mivel a monetáris politikai eszközök lassan kimerülnek. Az inflációs folyamatok visszafogottak maradhatnak, természetesen egy esetleges olajár-sokk felfelé mutató kockázat, de mindenképpen jóval a 2 százalékos jegybanki célszint alatt alakulhat, az alapforgatókönyvet feltételezve, 1,2 százalék körül.

Tovább lassulhat az eurózóna gazdaságának növekedési üteme az idén Forrás: MTI/Kollányi Péter

A munkaerőpiac fokozatosan tovább javulhat, 7,4 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta, azonban a jelentős eltérések fennmaradhatnak a tagállamok, és az egyes korosztályok munkanélküliségi rátája között.

A német gazdaságban továbbra is aktuális maradhat a recessziós kockázat.

Amennyiben sikerül legalább részlegesen lezárni a kereskedelmi háborút, ezek a félelmek enyhülhetnek, mivel a kínai gazdasági növekedés üteme is kisebb mértékben lassulhat.

Az alábbi táblázat az eurózóna GDP növekedésére vonatkozó előrejelzéseket tartalmazza:

Európai Központi Bank

Az EKB vezetője, Christine Lagarde decemberben tartotta első hivatalos jegybanki sajtótájékoztatóját, és az elhangzottak alapján folytathatja Mario Draghi politikáját: az EKB továbbra is támogató monetáris kondíciókat tart fenn. A novemberben újraindított nettó eszközvásárlási program havi 20 milliárd eurós keretösszeggel fut, ebben egyelőre nem is várható változás, ugyanakkor a limitek emelésére szükség lehet a közeljövőben. A program vége nyitott, tehát mindaddig fenntartják, amíg az inflációs és növekedési célokat nem sikerül elérni.

Az alapkamat és a betéti kamatszint nagy valószínűséggel szinten maradhatnak az idei évben.

A gazdasági növekedés további, jelentős lassulása esetén sem lenne igazán hatékony a betéti kamatszint csökkentése, ez esetben inkább nemkonvencionális eszközökkel avatkozhat be a jegybank.

Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban Forrás: AFP/Daniel Roland

Az eurózóna jegybankja is megkezdi az inflációs célkövetési rendszer teljes felülvizsgálatát, amire utoljára 17 évvel ezelőtt került sor. A tervek szerint év végén zárnák majd le a folyamatot, a felülvizsgálat részleteiről még nem született megállapodás. Elképzelhető, hogy inflációs céltartományt hoznak létre, vagy áttérnek az átlagos inflációs célkövetésre, de a módosítások leghamarabb 2021-ben léphetnek életbe.

Mi lesz a svájci frankkal?

Nem mindenki örül Kína és az USA közeledésének. A kereskedelmi megállapodással párhuzamosan az amerikai pénzügyminisztérium visszavonta a Kínát illető deviza-manipulátor megnevezést, a jelenlegi amerikai adminisztrációtól pedig arra lehet számítani, hogy hamar új célpont után néznek - derül ki a K&H Bank pénzpiaci elemzéséből. Az egyik lehetséges kiszemelt Svájc, amelyet „figyelőlistára" tettek az amerikaiak - heti befektetési ötletek.

Hazai gazdaság

A hazai gazdaság a tavaly tapasztalt, dinamikus bővülés után lassabb fokozatba kapcsolhat, de még így is jelentősen meghaladhatja az eurózóna egészének, illetve a régiós országok gazdasági növekedését. Az Equilor várakozásai szerint

3,8 százalékos lehet a reál-GDP bővülése 2020-ban, amiben továbbra is komoly szerepet kaphat a belső fogyasztás, illetve a hazai beruházások és az export.

A reálbérek emelkedése a korábbi években tapasztaltaknál visszafogottabb ütemű lehet, de a különbséget némileg ellensúlyozhatja a hitelezés további bővülése, így a lakossági fogyasztás továbbra is erőteljes tényező maradhat. A beruházások és az export volumene is a tavalyinál kisebb mértékben emelkedhet, előbbi a beáramló uniós források csökkenése, utóbbi a külső kereslet bizonytalansága miatt.

A hazai GDP bővülése az idén is meghaladhatja az eurózóna gazdaságainak növekedési ütemét Forrás: Shutterstock

Az infláció a jegybank célszintje felett, de még a toleranciasávon belül alakulhat az idei évben is.

Az Equilor várakozásai szerint az éves, átlagos infláció 3,4 százalékos lehet, a maginfláció ugyanakkor megközelítheti a 4 százalékot, a jegybank által kiemelten figyelt, adószűrt maginflációs mutató pedig 3,5-3,6 között alakulhat. Amennyiben az amerikai-iráni konfliktus eszkalálódik, az akár olajár-sokkot is okozhat, illetve a forintnak a vártnál nagyobb mértékű gyengülése felfelé mutató kockázatként jelentkezik az inflációs folyamatokat tekintve.

A munkaerőpiaci folyamatok továbbra is kedvezőek maradhatnak, de a munkanélküliségi ráta további csökkenésére az Equilornál már nem számítanak, a foglalkoztatottak száma tetőzhet, a munkaerőhiány továbbra is problémát jelenthet a vállalati szektorban.

Az alábbi táblázat Magyarország GDP növekedésére vonatkozó előrejelzéseket tartalmazza:

Magyar Nemzeti Bank

Az Equilor várakozásai szerint a jegybank idén nem mozdul el érdemben a laza monetáris álláspontról, legkorábban 2021-ben várható monetáris szigorítás, elsőként a nemkonvencionális eszközök részleges visszavonásával, ami a forint többletlikviditását csökkentené fokozatosan.

A betéti kamatszint, majd az alapkamat emelése csak eztután jöhet.

Természetesen a hazai monetáris politika alakulása nagyban függhet az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank lépéseitől, de a jelenlegi folyamatok alapján sem az Egyesült Államokban, sem az eurózónában nem lehet szigorításra számítani. Az MNB elsődlegesen az inflációs folyamatokat követi, és bár a fogyasztói árindex emelkedésének üteme meghaladja a jegybank által kitűzött célt, de egyelőre a toleranciasávon belül marad. Amíg a külső monetáris környezet nem mozdul el a szigorítás irányába, addig az Equilor elemzői nem számítanak érdemi változásra a hazai kondíciókban sem, az infláció ideiglenes túllövését is tolerálhatja a jegybank.

A forint kilátásai

A forint árfolyama az idei évben is gyengülhet az euróval és a dollárral szemben, aminek elsődleges oka a továbbra is fennmaradó, laza monetáris politika, és az ennek nyomán kialakuló, a külföldi állampapírpiaci befektetők által elérhető, negatív reálhozam. A gyengülő külső kereslet miatt csökkenhet a külkereskedelmi mérleg többlete, ugyanakkor a kordában tartott államháztartási hiány tompíthatja ezeket a hatásokat. Amíg az említett negatív reálhozam fennmarad, nem számíthatunk trendszerű fordulatra a forint árfolyamában, lassú ütemben folytatódhat a gyengülés.

Az alábbi táblázat az EUR/HUF árfolyam várható alakulását szemlélteti az idei évben:

Az Equilor várakozásai szerint

az euró-forint jegyzése a 330-340-es sávban mozoghat, de nem lehet kizárni, hogy hosszabb-rövidebb időre a 340-es szint fölé kerül az idei évben.

A hazai jegybanknak széles eszköztár áll rendelkezésére a nem kívánt ütemű és mértékű forintgyengülés megakadályozására, elsőként a nemkonvencionális eszközök visszavonásával, másodsorban a Greenspan-Guidotti szabály alapján a devizatartalék akár nagyobb csökkentésére is lenne lehetőség, illetve természetesen a monetáris kondíciók szigorításával. Amíg azonban a politikai döntéshozók nézete szerint a lassan, kiegyensúlyozottan gyengülő forint pozitív hatást gyakorol a hazai gazdasági növekedésre, és nem veszélyezteti érdemben az inflációs célokat, nem számíthatunk ilyen jellegű lépésre.