Hat évtizede íródik a paneltörténelem Magyarországon

Pontosan hatvan évvel ezelőtt jelentek meg az első szovjet típusú panelházak Magyarországon, amelyek - azon túl, hogy jelentős mértékben enyhítették az akkoriban jelentkező lakásgondokat - egy egész korszak jelképévé is váltak. Eredetileg 30-50 évre tervezték ezeket a vasbeton épületeket, de köszönik szépen, ma is jól tartják magukat, sőt az utóbbi időben egyre népszerűbbé váltak, amivel párhuzamosan az áruk is jelentősen emelkedett. A lakáspiacon továbbra is rendkívül fontos szerepet játszanak, ami nem is csoda, hiszen csaknem 800 ezer panellakás van Magyarországon, s ezekben él a lakosság 20 százaléka.

A panelház (röviden panel) előre gyártott vasbeton elemekből készült lakótömb. A volt keleti blokk államaiban a legelterjedtebb, de a Föld számos országában próbálták a 20. században a két világháború következtében kialakult lakáshiányt ezzel a viszonylag gyors és olcsó építési technológiával csökkenteni.

Budapesti panelrengeteg Fotó: Vanik Zoltán [origo]

Magyarországon közel 788 ezer panellakás található, ezekben él a lakosság ötöde.

Budapest legnagyobb lakótelepe Újpesten van, 16.840 lakásával (1969-86 között épültek) összesen 36 ezer embernek ad otthont. A IV. kerületet Újpalota és Óbuda követi a sorban – foglalja össze a hazai paneltörténelem néhány fontos számadatát a replankutatas.blog.hu elemzése.

Ez volt az első panelház

Magyarországon az első kísérleti jellegű panelház 1959-ben épült fel kohósalakos technológiával Dunaújvárosban, és

1960 januárjában, azaz pontosan 60 évvel ezelőtt adták át.

A szovjet technológia felhasználásával készült 5 emeletes épületet a helyszínen hatalmas darukkal húzták fel. Akkor a Szovjetunióban már megépültek az akkori szovjet pártfőtitkár Nyikita Hruscsov után elnevezett hruscsovkák, amelyek 5 emeletes, de alig 230 centiméteres belmagasságú, szinte lakhatatlan panelek voltak. Majd a Szovjetunió következő első embere, Leonyid Brezsnyev idején jöttek a brezsnyevkák, ahol a belmagasság már 265 centiméter is megvolt.

Így épültek a panelházak Forrás: Bara István

A Sztálinvárosi Hírlap 1960-as januári lapszámaiban ezt írták az első magyar panelépületről:

„A Városi Tanács VB Igazgatási osztálya január 3-án ünnepélyes keretek között adta át az első panelházat a boldog lakóknak, akik nagyrészt a Vasmű dolgozói. Az első panelházban összesen 15 lakás került átadásra ezen a napon.
A szobafal nagyságú elemeket a helyszínen készítették úgy, hogy az előgyártás során beépítik a víz, a villany, a távfűtési gázcsöveket, a szennyvízlevezető csatornákat is. A homlokzati elemeket kívülről sem vakolni, sem festeni nem kell. A legkorszerűbb módszerrel épült új lakóházak minden lakásának konyháiba villanytűzhelyeket állítottak be, a lakásokba betonradiátorokat szereltek, pvc, műanyag és gumipadlót építettek be" - idézte a korabeli lapot a jakd.hu.

Beindult a nagyipari termelés

A legnagyobb hazai panelüzem 1962-ben kezdte meg működését Dunaújvárosban, amelynek kibocsátóképessége 1200 lakás volt évente.

Az 1961-ben indult első 15 éves lakásépítési tervben több százezer lakás felépítését irányozták elő

az átvett, és részben továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján.

A házgyárból útjukra indulnak a panelek - a fotó 1966-ban készült Forrás: Fortepan

A döntést hosszas lakáspiaci és városszerkezeti elemzés előzte meg, és természetesen figyelembe vették az ország rendelkezésre álló anyagi erőforrásait is. Ennek keretében három házgyár építését határozták el. Ezekben a korai házgyárakban készültek

az 1960-as évek Magyarországára jellemző vakolt falú, 4-5 emeletes, három lépcsőházas paneltömbök elemei

(például a fővárosi József Attila lakótelep). Ezek a lakások többségében kétszobásak, átlagosan 53-55 négyzetméter alapterületűek, és korukból adódóan manapság ezek szorulnak rá leginkább a felújításra.

Hihetetlen zsúfoltság a lakótelepeken

Az 1970-es évektől a fokozódó demográfiai nyomás (szülőképes korba érkeztek a Ratkó-gyerekek), és ezzel összefüggésben a várhatóan bekövetkező lakáshiány újabb lépés megtételére ösztönözte a magyar pártvezetést. Ennek következtében számos új házgyár épült, amelyek már modernebb, nagypaneles elemeket gyártottak. Praktikus okokból sok esetben a lakások konyhabútorai, beépített szekrényei is a házgyárban készültek.

A főváros XV. kerületében (Újpalotán), a múlt század 70-es éveiben épült 18 emeletes vasbeton "toronyház" a Nyírpalota utcában Forrás: MTI/Jászai Csaba

A 70-es években épült panelházaknak a legrosszabb a társadalmi megítélése, mivel

a tömegtermelés és a határidők mindenáron való teljesítése sokszor a minőség rovására ment, illetve többségében 8-10 emeletes tömbök épültek, ami miatt zsúfoltság alakult ki, és ez rontotta az emberek közérzetét.

Ebben az időszakban kezdődött a legnagyobb magyar lakótelepek építése (például Békásmegyeri lakótelep, Újpesti lakótelep, Újpalota). A nagypaneles épülettömbök már nemcsak szovjet házgyári technológia alapján készültek, hanem nyugati (Larsen-Nielsen típusú) módszer szerint is (például a zuglói Füredi úti lakótelep).

Lezajlott a nagy panelosítási hullám

A nagy panelosítási hullám után az 1980-as években folytatódott a több ütemben készülő nagy lakótelepek építése.

A korszak utolsó évtizedében sokkal szerényebb méretű épületeket terveztek, és a kivitelezés minősége is jelentősen javult.

Több lett a háromszobás lakás, illetve odafigyeltek a lakókörnyezet minőségére is.

Felújítás előtt álló és már felújított panelházak Győrben 2013-ban Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Sok esetben a sivár lapostető helyett nyeregtető került a tömbházakra, ami jelentősen javította kinézetüket (pl.: Káposztásmegyeri lakótelep), vagy javították a panelházak kinézetét különböző mintákkal (pl. Paksi Atomerőmű Lakótelep-Tulipános házak).

A rendszerváltás után a házgyárak az ezeket létrehozó korábbi politikai és gazdasági rendszer sorsára jutottak.

1990 után a még félkész lakótelepeket befejezték. A panelépítés harminc éve alatt közel 788 ezer panellakás épült fel, amelyek meghatározzák a magyarországi nagyvárosok és iparvárosok képét. Arányaiban a legtöbb panellakás Komárom-Esztergom megyében található (az összes lakás 25 százaléka található panelházban), a sorban a második pedig Budapest (az összes lakás 22,6 százaléka, 189.667 darab).

Elérkezett a panel reneszánsza

A panel ma is fontos szerepet játszik a hazai lakáspiacon, sőt

jelentősége az elmúlt időszakban még nőtt is, ennek megfelelően ezeknek a lakásoknak az ára is sokat emelkedett.

A friss statisztikák szerint 2019 első három negyedévében éves szinten ugyan 11 százalékkal csökkent országosan a használtlakás-eladások száma, ám a panellakások továbbra is jól tartják népszerűségüket és árukat.

Panelépület a budapesti Harmat utcában Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Az ingatlanpiacot jelenleg lassuló áremelkedés jellemzi, de az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy látja, a paneleknél rögzített négyzetméterár-rekord nincs veszélyben. A Központi Statisztikai Hivatal 2019 első három negyedévének adatait összegző friss lakáspiaci jelentése szerint a többlakásos épületben lévő, nem panellakások piaci részesedése tovább csökkent 3 százalékkal, míg a panellakások aránya lényegében nem változott, maradt az egy évvel korábban mért 15 százalékon. Ráadásul

a leggyorsabban a panellakások ára emelkedett: vidéken és a fővárosban egyaránt 22 százalékkal nőtt 2018 azonos időszakához viszonyítva,

miközben a nem panel társasházi lakások 13, a családi házak átlagosan 3,7 százalékkal drágultak.