A világgazdaságot is térdre kényszerítheti a koronavírus?

Hongkong, 2020. január 26. Az új, tüdőgyulladást okozó koronavírus terjedése miatt szájmaszkot viselnek az emberek egy hongkongi vasútállomáson 2020. január 26-án. Hongkongban eddig hat koronavírus-fertőzést jelentettek. A koronavírus halálos áldozatainak a száma 56-ra nőtt Kínában, és világszerte több mint kétezer fertőzöttet regisztráltak. A kórokozó a 11 millió lakosú Hupej tartománybeli Vuhan egyik halpiacán bukkant fel először, ahol illegálisan árusították a vadhúst. MTI/EPA/Jerome Favre
Vágólapra másolva!
Egyre komolyabb aggodalmakat okoz világszerte a kínai koronavírus, amely az ázsiai országban már egészségügyi vészhelyzetet eredményezett. A betegség elkezdte éreztetni a negatív gazdasági hatásait Kínában, és a kérdés most az, a világgazdaságot is magával ránthatja-e a pánik.
Vágólapra másolva!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bár bejelentette, hogy Kínában vészhelyzetet eredményezett a több mint 80 ember halálát okozó koronavírus, a szervezet globális vészhelyzetet egyelőre nem hirdetett ki. Globálisan egyébként majdnem 3000 fertőzöttről lehet tudni. Az ma már nem kérdés, hogy a betegségnek gazdasági hatásai is lesznek, egyedül az nem világos, mekkorák és meddig terjednek majd – írja a BBC elemzése.

Nem véletlen, hogy a szakemberek egyelőre félnek határozott jóslatokat megfogalmazni. Az eddigi vírusok (különösen a 2002-3-as SARS vírus) tapasztalatiból azonban már látszódnak a főbb tendenciák.

Kínán belül már most is érezhetők a hatások, mivel az utazási korlátozások miatt a turizmust meg is ütötték a betegség következményei

– különösen, hogy most van a holdújév ünnepi időszaka, amikor nagyon sokan indulnak útnak.

A CNBC összesítése alapján szombaton (az ünnepi szezon első napján) 28,8 százalékkal kevesebben utaztak, mint egy évvel korábban. A polgári légiközlekedés 41,6 százalékkal, a vasúti közlekedés 41,5 százalékkal, míg a gépjármű-közlekedés 25 százalékkal esett vissza – közölte a pekingi kormány.

Új kórházak, hosszabb szabadság

Ezzel párhuzamosan a kínai Pénzügyminisztérium vasárnap bejelentette, összesen 11,2 milliárd dollárnak megfelelő támogatást fordítottak különböző egészségügyi beszerzési célokra annak érdekében, hogy megfékezzék a járványt.

Peking városvezetése emellett szintén vasárnap jelentette be, hogy az oktatási intézményekben (az óvodáktól az egyetemekig) eltolják az ünnep utáni iskolakezdés időpontját.

Eredetileg január 31-én folytatódna a tanítás, de ezt most bizonytalan ideig elhalasztják.

Hangcsou, 2020. január 22. Utasok a kínai Csöcsiang tartománybeli Hangcsou város pályaudvarán 2020. január 22-én. A közelgő kínai holdújév alkalmából kínai utazók százmilliói népesítik be a pályaudvarokat és repülőtereket, hogy a családjukhoz utazzanak az ünnepekre. MTI/AP/Chinatopix Forrás: MTI/AP/Chinatopix/-

Mindeközben a Xinhua kínai hírügynökség arról számolt be, hogy a kormány 43,5 millió dollárnak megfelelő jüant fordít új kórházak megépítésére Vuhan városában – innen indult a betegség, és jelenleg is itt a legsúlyosabb a helyzet.

A hosszabb szabadság azonban nemcsak az óvodásokat és az iskolásokat érinti, hanem a felnőtt dolgozókat is. Több kínai cég is felajánlotta ugyanis a távmunkát és a hosszabb szabadságot a vírus miatt. Olyan technológiai sztárok is így jártak el, mint a TikTok vagy a Tencent. Hongkongban pedig lefújták a tőzsdei ünnepséget, amelyet a holdújév első kereskedési napjára terveztek.

Globális bizonytalanság

Az általános gazdasági hatásokat tekintve a BBC kiemeli, hogy a szórakozásra és ajándékokra fordított fogyasztói költéseket is érinti a vírus terjedése. Ennek egyszerűen az az oka, hogy

sokan tartózkodnak attól, hogy olyan nyilvános helyre menjenek, ahol ki lehetnek téve annak, hogy elkapják a betegséget.

Az utazási korlátozások pedig negatívan érintik az üzleti tevékenységek széles körét. Nem csupán a magánszemélyek mozgása, de az áruszállítás is korlátozva van, ami alapvető hatással lehet az ipari beszállítói láncokra. Ehhez jön még, hogy minél több ember esik ki a munkából, annál súlyosabb lesz az általános gazdasági aktivitás lassulása.

Devizapiaci válságot is okozhat a kínai koronavírus

A devizapiacokat is elérte a rejtélyes koronavírussal kapcsolatos pánik Ázsiában. A kínai jüant már elkezdték ütni a befektetők, de egyes elemzők szerint más országokra is átterjedhet a rossz hangulat. Most már egyértelmű piaci hatásai is vannak a koronavírusnak, amely eddig 9 ember halálát okozta, de több százan fertőződtek meg.

A Kínán kívüli hatások kapcsán azonban egyelőre nagyon sok a bizonytalanság. Az elemzés szerint itt a két legfontosabb tényező a vírus terjedési üteme a világban, illetve a halálozási ráta lehet. Utóbbi kapcsán kedvező hír, hogy nagyon sokan teljesen felépülnek a betegségből, a halálesetek inkább tragikus kivételeknek számítanak.

A piacok már reagáltak

Nem meglepő azonban, hogy a feszültségek leggyorsabban a pénzügyi piacokat érték el.

Hatalmas pánikról azonban egyelőre nem lehet beszélni – valójában még a leginkább érintett Kínában sem.

A részvénypiacokon érezhető volt a kockázatvállalási hajlandóság csökkenése, de a kínai Shanghai Composite index a napokban még magasabban állt, mint hat hónappal ezelőtt, vagyis egyelőre bőven nincs szó arról, hogy összeomlás szélére kerülnének az árfolyamok.

Kitörhet a pánik a nemzetközi pénzügyi piacokon? Forrás: AFP/Imaginechina/An Xin

Hétfőn azonban már meredekebb csökkenéseket produkáltak az árfolyamok. Közép-európai idő szerint hétfő délelőtt az európai részvényindexek 2 százalék körüli mínuszban voltak, míg az amerikai határidős mutatók 1-2 százalék körüli csökkenéseket mutattak.

Az olajpiacon a Brent és az amerikai WTI egyaránt 3,5 százalék körüli eséseket produkált, míg a biztonságos menedéknek számító arany 0,7 százalékos pluszban volt.

Az ázsiai piacok esetében nehezebb megítélni a hangulatot, mivel a kontinensen több fontosabb börze is napokig zárva tart az ünnepi szezon miatt.

A páneurópai indexek közül a Stoxx Europe 600 1,95 százalékkal, az FTSE Eurofirst 300 index pedig 1,93 százalékkal, míg az euróövezeti EuroStoxx50 2,04 százalékkal csökkent.

Minden nagyobb ágazatban csökkentek az árfolyamok, a nap vesztesei a légiközlekedési vállalatok, a szállodák és a luxuscikkgyártók.

A kínai kereslet változására érzékenyen reagáló francia luxusipari vállalatok közül az LVMH 3,6 százalékos, a Christian Dior 4,18 százalékos, a Kering pedig 3,79 százalékos mínuszban forgott. Mások, így a brit Burberry, az olasz Moncler, valamint a svájci Swatch és a Richemont árfolyama 2,7 és 4,6 százalék közötti mértékben csökkent.

A légitársaságok közül az Air France 6,51 százalékos, a Lufthansa 4,23 százalékos, a British Airways tulajdonosa, az IAG 6,82 százalékos mínuszban állt, míg a luxushajókat üzemeltető Carnival hajózási társaság 4,01 százalékos, az Accor szállodacsoport 4,03 százalékos, az InterContinental pedig 6,08 százalékos mínuszban állt a déli órákban.

A tervezettnél kisebb lehet az első negyedévi kínai GDP-növekedés

Szakértők szerint nő annak a kockázata, hogy a tervezettnél kisebb lesz Kína gazdasági növekedése az első negyedévben, mert a koronavírus okozta járvány visszaveti a lakossági keresletet. A kínai kormány az elmúlt években nagy hangsúlyt fektetett a lakossági költekezés élénkítésére azzal számolva, hogy a lakossági kereslet lesz a gazdaság fő hajtóereje. A fertőzés terjedése miatt azonban a hatóságok most azt javasolják az embereknek, hogy kerüljék az üzleteket, az éttermeket és a mozikat, lehetőleg ne utazzanak sehova, inkább maradjanak otthon - írja a The Wall Street Journal.

A holdújévvel összefüggő egy hétig tartó munkaszünet a kiskereskedelmi ágazat számos területén rendre hatalmas bevételeket gerjeszt, ez azonban idén nem így lesz és ezt a gazdaság egésze megsínyli a szakértők szerint. Tekintettel arra, hogy a hatóságok három nappal meghosszabbították a hivatalos munkaszünetet, a kínai pénzpiacok csak egy hét múlva hétfőn nyitnak ki és "borítékolható" például a kínai tőzsdemutatók kezdeti lejtmenete.

Egyes elemzők szerint a koronavírus csaknem 6 milliárd dollárjába kerül Kínának, ami az idei gazdasági növekedésből egy százalékpontot vonhat ki. Kína hazai összterméke (GDP) tavaly 6,1 százalékkal nőtt, közel 30 éve legkisebb mértékben bővült. Az idei növekedési célt a parlament márciusban esedékes, szokásos évenkénti plenáris ülésén határozzák majd meg. A Société Générale várakozása szerint az idei első negyedévben a gazdaság növekedése a lélektaninak számító 6 százalék alá lassul, hacsak a hatóságok gyorsan nem kerekednek felül a koronavíruson.

Kínában a 17 évvel ezelőtti atípusos tüdőgyulladás (SARS) hatására 2003 második negyedévében, a járvány csúcsán, a GDP-növekedés 9,1 százalékra lassult az első negyedévi 11,1 százalékról. A Commerzbank egyik szakértője rámutatott arra, hogy míg 17 éve Kína gazdasága elsősorban az állami befektetésektől függött, jelenleg a GDP több mint 50 százalékát a fogyasztói kereslet adja.

Merre tovább?

Ezzel párhuzamosan az egészségügyi szektor egyes szereplői akár profitálhatnak is a jelenlegi helyzetből. A Johnson & Johnson kutatási vezetője, Paul Stoffels például a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a csapata már megkezdte az oltóanyag kifejlesztésével kapcsolatos alapvető munkálatokat.

A szakember úgy vélte, nagyjából egy éven belül elérhető lehet a vakcina.

Ahogy pedig Kínában erősen megnőtt a kereslet az orvosi maszkok és kesztyűk iránt, az ezeket gyártó vállalatok részvényei korábban jelentős emelkedéseket produkáltak.

A Patkány éve sem indul könnyen Kínában

Idén január 25-én kezdődik a kínai újév, azaz a holdújév, amely egyúttal a világ nagyjából minden negyedik emberének igen fontos ünnepi időszak. Kelet-Ázsia számos országában ünneplik az állatövi jegyek szerinti új év kezdetét, jelentősége pedig különösen Kínában nagy. A most induló Patkány éve azonban nehéz helyzetben találja Kínát, a világ második legnagyobb gazdaságát.

A lehetséges világgazdasági hatásokat jelenleg tehát elég nehéz megjósolni, de a legjobb történelmi példát az említett SARS-járvány adhatja. Egy becslés szerint akkor a betegség 40 milliárd dolláros kárt okozott a világgazdaságban.

A Capital Economics közgazdásza, Jennifer McKeow arra jutott, hogy a világgazdaság növekedése 2003 második negyedévében egy egész százalékponttal alacsonyabb volt annál, mint amilyen bővülésre a SARS nélkül számítani lehetett volna.

Noha ez elég jelentős hatásnak számít, a szakember azt is hozzátette, hogy a veszély elmúltával a globális gazdaság elég gyorsan talpra tudott állni.