Lehet, hogy hamarosan búcsút kell vennünk a dízelmozdonyoktól

Budapest, 2015. június 17. Gyomirtó szerelvény és egy M61-es dízelmozdony várakozik a Nyugati pályaudvar egyik vágányán 2015. június 17-én. Halaszthatatlan karbantartási munkák miatt június 22-től július 5-éig két hétre bezár a naponta 60-70 ezer utast fogadó pályaudvar, a MÁV Zrt. közlése szerint a majdnem 290 millió forintba kerülő felújítások jelentősen javítják majd a pályaudvar színvonalát és a vonatok menetrendszerű közlekedését. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A közút után a vasúton is kitilthatják a dízelmotorokat az Európai Unióban, ugyanis az új, szigorúbb normáknak megfelelő dízelmozdony jelenleg nem kapható. Helyette elektromos hibridekkel vontathatják majd a vonatokat ott, ahol nem kifizetődő a villamosítás - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

A kötöttpályás járművek sem kerülhetik el a szigorú európai karbonszabályokat: az EU-s parlament és a tanács rendelete alapján jövő év január 1-jétől csak Stage V. kibocsátási határértékeket teljesítő dízelmotorokat lehet forgalomba hozni.

Az előírások olyan szigorúak, hogy jelenleg a gyártók egyetlen olyan dízelüzemű vasúti járművet sem kínálnak, amely meg tudna felelni ezeknek.

A régi motorvonatok, motorkocsik és mozdonyok persze egyelőre maradhatnak, ám

a Nemzetközi Vasútegylet arra készül, hogy nullaemissziós működést ír elő tagjainak 2050-re.

A vasúti járműveket viszont harmincéves működésre tervezik, így hamarosan nem lesz értelme dízelüzemű motorvonatokat vagy mozdonyokat vásárolni – olvasható a Vasutas magazinban.

Gyomirtó szerelvény és egy M61-es dízelmozdony várakozik a Nyugati pályaudvar egyik vágányán (2015) Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A kötöttpályás technológiában persze régóta jól ismert a környezetbarát és gazdaságos megoldás, vagyis a villamosított pálya.

Csakhogy nem minden vonalat lehet vagy érdemes villamosítani.

Köztudott például, hogy az iparvágányokat – vagyis a rendezőpályaudvarokat, logisztikai központokat, valamint az oda vezető pályákat – nem látják el felsővezetékkel, ezért a tolatómozdonyok jelenleg kizárólag dízelüzeműek. De nemcsak az iparvágányokon, hanem a kisebb forgalmú mellékvonalakon sem járhatnak villanymozdonyok, egyerűen nem éri meg a beruházás.

A megoldás a villany-hibrid mozdonyok, motorvonatok használata, vagyis olyan elektromos járművek beszerzése,

amelyek a felsővezetékkel ellátott pályán hagyományos villanyvonatként működnek, ám a villamosítatlan pályán akkumulátorok segítségével látják el árammal a motorokat.

Efféle kettős üzemű járművek még nincsenek üzemszerű szolgálatban Magyarországon, de, mint ahogy lapunk is beszámolt róla, a Rail Cargo Hungaria ilyen rendszert rendelt a kínai CRRC Zhuzhou Locomotive járműgyártótól.

Gondosan kell kiválasztani, hogy melyik vonalon érdemes üzemeltetni a kettős üzemű villamos mozdonyokat, motorvonatokat.

A gyártók akár 150 kilométeres hatótávolságot is ígérnek, vagyis ennyit lehet elvileg megtenni akkus üzemben sík pályán,

bár a gyakorlatban sokszor nincs mód kihasználni ezt az értéket.

A legjobban ott válhatnak be a kettős üzemű motorvonatok, ahol útjuk egy részét felsővezetékes, más szakaszait pedig akkus üzemben tehetnék meg. Emellett oda érdemes beállítani ezeket, ahol a sűrűbb közlekedéstől a forgalom növekedése várható.

Akár többféle típusú járművet is érdemes beszerezni kisebb-nagyobb hatótávolsággal, a drága és súlyos telepekből ugyanis hiba lenne fölöslegesen cipelni egy-egy vonat teljes élettartama alatt. Az akkuk súlyából adódó tengelyterhelés és a mellékvonali pályák korlátozott teherbíró képessége ismét egy olyan szempont, amelyre figyelni kell, bár a gyártók azt ígérik, a járműszerkezet könnyítésével megoldják ezt a problémát.