Komoly támogatást kapnak a hazai gazdák az öntözött területek növelésére

2020.01.25. 13:28

Ahogy azt az Origo korábban megírta, a 2020 januárjában életbe lépett új jogszabály lehetőséget biztosít a hazai öntözött területek növelésére, melyhez egyszerűsített öntözésfejlesztési tervek készülhetnek, a mezőgazdasági termelők pedig öntözési közösségeket hozhatnak létre. Az új törvény, melytől a kormányzat a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését várja, legfőbb alapelvévé az öntözés közérdekű jellegét teszi. Az új rendszerről Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke beszélt az Origónak.

Mi a jelenlegi kormányzati program lényege?

Két részből áll, érinti egyrészt a vízkínálat, másrészt a vízkereslet fejlesztését.

Vízkínálat-fejlesztésre azért van szükség, hogy rendelkezésre álljon öntözésre alkalmas felszíni vízkészlet. Ez elsősorban a csatornarendszerek rekonstrukcióját jelenti, amellyel akár 30 százalékkal is nőhetnek hazánk felszíni vízkapacitásai, ezzel egyidejűleg bővülhet az öntözővízzel ellátható hatásterület is. Ez elsősorban a Belügyminisztérium háttérintézményeként működő Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felelősségi köre.

Vízkereslet-fejlesztés tekintetében a gazdálkodói képességek megerősítése a feladat. Ennek okán 2019 nyarán megalakult – az Agrárminisztérium háttérintézményeként – a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) keretei között az öntözési igazgatási szerv, amely szakmailag és jogilag is segíti a termelőket. Így például az öntözési közösség által öntözni kívánt területre elkészítteti a szakhatósági hozzájárulások megszerzéséhez szükséges tervdokumentációkat – ezzel mérsékelve a gazdák anyagi és adminisztratív terheit, amely 4-5 millió forintos költségcsökkentést is jelenthet vízjogi engedélyenként. Ezzel kapcsolatosan várjuk a várhatóan 2020 tavaszán megjelenő végrehajtási rendeleteket, amelyek magában foglalják majd az öntözési közösségek kijelölésével és ösztönzésével kapcsolatos szabályozási részleteket.

Honnan érkezik majd a pénz a programra és mennyi pénzt oszthatnak szét ezen a jogcímen, továbbá mennyi idő alatt? Lesz-e önerő a gazdák részéről?

Évente 17 milliárd forint, vagyis összesen 170 milliárd forintnyi hazai forrás érkezik 2020 és 2030 között a központi költségvetésből. A 2020-as éves forráskeret 70 százaléka, amelyet a vízügyi ágazat kap, a vízkínálat-fejlesztést, azaz az állami vagyonkezelésben lévő csatornák rekonstrukcióját célozza. A fennmaradó részt vízkereslet-fejlesztésre fordítják, ez a gazdálkodókat szakmailag, jogilag és hatóságilag segítő öntözési központ működését segíti. Tehát a gazdálkodókat közvetett módon támogatják, nem osztják szét a pénzt közöttük. Az önrészt illetően elmondhatjuk: a gazdálkodók jól felfogott érdeke az öntözésfejlesztés, ezért azt gondoljuk, hajlandóak lesznek erre áldozni.

Akik öntözési közösség szintjén gondolkodnak, és minden ösztönzőt igénybe vesznek, számukra komoly támogatást jelenthet a mostani program az öntözőrendszerek kiépítésére. A vízügyi hatósági terveket – 90 százalékos támogatással – elkészíttethetik a Vidékfejlesztési Program (VP) újonnan meghirdetésre kerülő felhívásából, a talaj-, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szakhatósági terveket pedig az öntözési központtal (NFK), méghozzá teljesen ingyen. Amennyiben megvannak a tervek, onnan már egy lépés az öntözési beruházást támogató VP felhívás, amelynek a támogatási intenzitása - a közösség számára - ott, ahol leginkább szükség van öntözésre, 70 százalék lehet. Amennyiben fiatal gazdálkodóról van szó, akkor további 10 százalék támogatási intenzitással is lehet számolni.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnökeForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Hogyan tervezik az új programot végrehajtani, hogyan kezdenek neki és hogyan vonják be a gazdákat?

Az NFK a gazdálkodók által benyújtott kérelemre fog intézkedni. Az ideális állapot az, ha valaki a felszíni vízzel ellátható hatásterületbe esik és öntözési közösségbe lép: ezeken a területeken és ezen feltételek mellett válik a leginkább hatékonnyá a jelenlegi öntözéses kormányzati program, és elsősorban ezeken a területeken tud segítséget nyújtani az NFK.

Ennek eléréséhez a termelőknek először is meg kell bizonyosodniuk arról, hogy van öntözésre alkalmas vízkészletük, illetve öntözési közösségként el kell ismertetni magukat az az NFK-n keresztül. Ezt követően az elismert közösség által lehatárolt területre az NFK által biztosított szakhatósági tervdokumentációkat kell elkészíttetni, mely ingyenes. Ekkor lehet pályázni a VP új, a közösséget és az öntözéses beruházást támogató felhívására. Összességében, amennyiben minden uniós és hazai szakmai, jogi, adminisztratív és anyagi segítséget figyelembe veszünk, akkor a támogatási intenzitás elérheti akár a 90 százalékot.

Mi a kamara szerepe ezekben?

A NAK egy összekötő kapocs a tagság és a jogalkotás között. Továbbra is kiemelt feladunk a termelői igények gyűjtése, megfogalmazása és a jogalkotás felé történő közvetítése, elsősorban a szabályozási környezet egyszerűsítése, a bürokratikus terhek csökkentése érdekében. Amelyet ezentúl közösen, rövidesen együttműködési megállapodás keretein belül folytatunk az NFK-val. Ezen célok eléréséhez, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségével (MAGOSZ) együttműködve, folyamatos párbeszédet folytatunk az Agárminisztériummal és a Belügyminisztériummal, továbbá a háttérintézményekkel, a kutatóintézetekkel, a vízügyi szervekkel és a katasztrófavédelemmel. Ezt a munkát segíti elő a Környezeti, Vízgazdálkodási és Fenntarthatósági országos kamarai osztályunk is, amelynek munkáját Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója irányítja. Az osztály az országos osztálytagok észrevételeinek figyelembevételével, meghatározott munkatervvel irányozza elő az érintett gazdálkodók érdekeinek képviseletét.  Ezentúl, fontos tevékenységünk még a termelőkkel közvetlen kapcsolatban álló több mint hatszáz fős falugazdász hálózat, valamint a kamara által nyilvántartott mintegy ezer fős szaktanácsadói hálózat naprakész informálása.

Visszatérve az új szabályozásra, várható-e bármilyen ellenállás a gazdák részéről a szolgalmi jog miatt?

Az elaprózódott birtokszerkezet miatt súlyos problémát jelentenek többek közt a vízátvezetéshez szükséges tulajdonosi hozzájárulások. Ezeket hidalná át a speciális, közérdekkel egyenértékű öntözéses szolgalom. Ennek kidolgozása azonban végrehajtási rendelet formájában még folyamatban van. A speciális öntözési szolgalom értelmében a szolgáló ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az öntözés kialakítását és üzemeltetését – ha rendeltetésszerű használatát nem zárja ki – amiért megfelelő kártalanítást kap majd. A tervezetek szerint a termelőknek egyeztetniük kell majd egymással és jegyzőkönyvet kell készíteniük az egyeztetésről. Amennyiben nem tudnak megegyezni, műszaki indoklással kell alátámasztani az öntözéses szolgalom jogosultságát. Elsősorban a felszín alatti vízátvezetések kerülnek támogatásra. A kártalanítás összegét tekintve folyamatban vannak a modellszámítások, amelyet ugyancsak végrehajtási rendelet foglal majd magába.

Jelentős anyagi támogatást és hathatós segítséget kapnak a gazdák az öntözött területek növelésére (a kép illusztráció)Forrás: Shutterstock

A meglévő rendszereket ki kell-e részben vagy egészben váltani, vagy ahol már kiépült az öntözőrendszer jelenleg is, ott nincs szükség változtatásra?

Az említett 170 milliárd forintos forrás abban a tekintetben soknak mondható, hogy évtizedek óta nem volt ilyen volumenű hazai fejlesztési lehetőség, de abból a szempontból kevés, hogy ebből az összegből új vízrendszerek kerüljenek kiépítésre. Ezeknek ugyanis nagyságrendekkel magasabb a költségigénye. A jelenlegi forrás azoknak a meglévő rendszereknek a rekonstrukciójára elég, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a vízkapacitás növeléséhez.

Mely területek érintettek az öntözésfejlesztéssel?

Az öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat kapcsán 2017 és 2018 fordulóján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elvégezte a vízigény-felmérést. Ennek során a kamarai falugazdászok összesen közel 40 ezer termelő adatait rögzítették, illetve mintegy 1,2 millió hektár terület mértek fel. Ezáltal országszerte parcellaszinten láthatóvá vált a valódi öntözésfejlesztési szándék. A felmérés eredményei alapján a jelenleg öntözött területek 87 százaléka 4 megye területére esik, melyek közül a legnagyobb, 30 százalékos területaránnyal Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezik. Ezt követi Békés megye 23 százalékkal, majd Hajdú-Bihar 19 százalékkal, illetve Csongrád megye 15 százalékkal. A jövőben öntözni kívánt területek, a már most is öntözésre berendezett 140 ezer hektárral együtt mindösszesen közel 400 ezer hektár tettek ki. A jövőbeni öntözési igények is főként ugyanabban a négy megyében jelentkeztek, ahol jelenleg is számottevő az öntözött területek aránya, de a területarányok eltérnek. Az öntözni kívánt területeket tekintve a legnagyobb, 39 százalékos területaránnyal Hajdú-Bihar megye rendelkezik, ezt követi Békés megye 18 százalékkal, majd Jász-Nagykun-Szolnok 17 százalékkal, végül Csongrád megye 10 százalékkal. Ezek a területek élveznek prioritás jelenleg a vízkínálat, valamint a vízkereslet fejlesztésben.

Tehát mely gazdák élvezhetik majd az előnyeit?

Az előző kérdésben kifejtettek alapján elsősorban azok a termelők, akik már most is felszíni vízzel ellátható hatásterületen gazdálkodnak. Kiemelten az Alföldön és a Kisalföldön gazdálkodók, közülük is jellemzően a Hajdú-Bihar, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron megyei gazdák. Továbbá azon gazdálkodók, illetve gazdálkodói összefogások, akik elérik szántóföldi növénytermesztés és ipari zöldségtermesztés esetén legalább a 100 hektár, a kertészeti zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább a 10 hektár termőterületet, és amennyiben elismertetik magukat öntözési közösségnek, hiszen számos ösztönző elsősorban nekik jár.

Mikor indul a program?

A NFK már 2019 nyarán megalakult. Az öntözéses törvény év elejétől hatályos, amelyek végrehajtási rendeletei folyamatban vannak. Abban a pillanatban, hogy a kormány elfogadja ezen rendeleteket, teljes körűen megkezdheti a munkáját az NFK. A végrehajtási rendeletek várhatóan 2020 tavaszán jelennek meg.