Kalózok vizein: megvan, hol retteghetnek a leginkább a hajósok

GULF OF ADEN - OCTOBER 15: In this photo provided by the U.S. Navy, Members of a visit, board, search and seizure team from the guided-missile cruiser USS Anzio (CG 68) and U.S. Coast Guard Maritime Safety and Security Team 91104 search a skiff October 15, 2009 in the Gulf of Aden. The skiff was found to contain several thousand pounds of illegal narcotics. Anzio is the flagship of Combined Joint Task Force 151, a multinational task force established to conduct counter-piracy operations off the coast of Somalia. (Photo by Scott Taylor/U.S. Navy via Getty Images)

Megjelent a világ tengeri kalózkodásának trendjeit bemutató jelentés 2019-ről. Az International Maritime Bureau (IMB), a Nemzetközi Tengerészeti Ügynökség adatai a tengeri banditizmus több lényeges változásról tanúskodnak.

A tengeri kalózkodás világszerte egyre több problémát okoz az államoknak, az embereknek, és persze a gazdaságnak is. Sokáig Szomália partvidékét tekintették a modern tengeri kalózkodás emblematikus példájának, ahol a széthullott állam nem tudott gátat szabni a rohamosan terjedő jelenségnek. Ám úgy tűnik, hogy a szomáliai kalózkodás régi korszakának leáldozott, még akkor is, ha a szakértők annak újbóli kibontakozására figyelmeztetnek. Ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta, a tengeri kalózkodás gócpontjai 2018-ra Afrika nyugati partjaihoz, elsősorban a Guineai-öböl térségébe tevődtek át.

Amerikai haditengerészek elfognak egy kalózbárkát az Ádeni-öbölben egy korábbi felvételen Forrás: Getty Images/U.S. Navy

Javuló statisztikák, de korai fellélegezni

Az IMB nemrég kiadott, 2019 trendjeit bemutató jelentése megerősíti ezt.

Adataik alapján, a világ kalóztevékenységtől leginkább sújtott területe a Guineai-öböl.

A térségben 64 támadást regisztráltak, a tavaly bejelentett mind a négy hajóeltérítés is itt történt, és a globálisan 11 hajóból, melyre a támadók tüzet nyitottak, 10 jármű itt hajózott el.

Ráadásul itt voltak a legagresszívebbek a támadások is: több mint 50 százalékos mértékű volt az emberrablásba torkolló kalóztámadások számának emelkedése, a 2018-as 78-ról 2019-ben 121-re nőtt, vagyis ennyi tengerészt hurcoltak el a támadók. Ennek több mint 90 százalékát az utolsó negyedévben követték el, összesen 64 tengerészt ejtettek foglyul a kalózok hat különböző incidensben.

Hasonlóan, a kalózkodás másik fészkének számító Szingapúri-szorosban (a Malaka-szoros kijáratánál), szintén emelkedett a fegyveres támadások száma. 2019-ben innen 12 fegyveres rablótámadást jelentettek, ebből 11-et az utolsó negyedévben. Ugyanebben a térségben csak három, 2018-as ilyen incidensről tudni.

Némileg javult a helyzet Indonéziában, ahol elsősorban a kikötők környékén fordulnak elő támadások. Ezek száma a 2018-as 36-ról 25-re csökkent 2019-ben. Az IMB úgy látja, ez főként a helyi hatóságok és fegyveres testületek, valamint a nemzetközi tengerészeti szervezetek közötti jobb együttműködésnek köszönhető.

Az indiai szubkontinensről, valamint Bangladeshből nem jelentettek támadást 2019-ben.

Ez az első alkalom 2015 óta, hogy se kalóztámadás, se fegyveres rablás nem történt Bangladesh térségében.

Illusztráció Forrás: AFP/Mohamed Dahir

Statisztikai alapon nézve, a megkísérelt kalóztámadások száma világszerte csökkent tavaly.

Összesen 162 akcióról érkezett jelentés, szemben a 2018-ban regisztrált 201-gyel.

2015-ben 246 kísérletről, 2016-ban 191-ről, 2017-ben 180-ról jelentett az IMB. Persze ezek pusztán a számok, önmagukban nem árulkodnak a támadások milyenségéről, pusztán mennyiségéről. A tavalyi jelentésből kiderül, hogy 2019-ben 130 alkalommal sikerült a kalózoknak feljutni a hajók fedélzetére, ami alig marad el a 2017-es 136-tól. A lőfegyverrel elkövetett támadások száma 47-re csökkent a 2018-as 56-ról, ám a késes akciók száma ugyanúgy 36 maradt.

Ami figyelemre méltó, hogy tavaly Szomália partjairól egyetlen egy kalózakcióról sem érkezett jelentés. Az IMB azonban figyelmeztet, hogy ez nem jelenti azt, hogy elmúlt a veszély, mert szakértők szerint a szomáliai tengeri bűnözésben érdekeltek folyamatosan készülnek arra, hogy egészen az Indiai-óceán térségéig nyúlóan támadásokat követhessenek el.

Milyen hajókon ütnek rajta a kalózok?

A jelentés megerősíti a korábban már láthatóvá vált tendenciát: már nem az olajtankerek a legérdekesebbek a kalózok számára. Tavaly a legtöbb megtámadott tengerjáró - 46 - feldolgozatlan nyersanyag vagy terményszállító teherhajó volt, olajszállító tankerből 19-et támadtak meg. Már feldolgozott kőolajipari termékeket szállító hajókból 38 keveredett konfliktusba. Konténerszállító hajókból 14-re csaptak le a tengeri banditák.

A kalózok gyakori célpontjai a különféle tankerek Forrás: AFP/Ho

A legtöbb megtámadott hajó - 28 - egy parányi szigetállam, a Marshall-szigetek zászlaja alatt hajózott. Szingapúri zászló alatt 22, libériai alatt 19, panamai zászló alatt 17 hajót ért támadás.

Az IMB arra figyelmezeti a hajózási társaságokat, a némileg kedvezőbb statisztikai adatok ellenére továbbra is óvatosaknak kell lenni a vizeken, és a fertőzött területeken - ideértve Szomália partvidékét és az Ádeni-öblöt is -, ajánlott a szerződéses magán biztonsági cégek felbérelése fegyveres kíséretre. Ugyanakkor különösen ezeken a partszakaszokon - hívja fel a figyelmet a jelentés - nagyon nagy számban találkozni halászokkal is, a fegyveres kísérőknek pedig körültekintőnek kell lenniük, hogy ne nézzék a halászokat potenciális támadóknak. Az egyes térségekben továbbra is arra lehet számítani, hogy a kereskedelmi hajók áthaladását a nemzetközi közösség hadihajók jelenlétével próbálja segíteni.

Mekkora károkat okoz a kalózkodás?

Nehéz megbecsülni, mekkora károk köthetők a tengeri kalózkodás jelenségéhez, bár rendszeresen készülnek ilyen számítások, néha csak jóval később, az adatok annuálása és véglegesítése után.

A 2010-es évek elején, amikor a szomáliai kalózkodás virágkorát élte, a modellezés szerint éves szinten 7 és 12 milliárd dolláros kárt okozott a világnak, amelybe a biztosítók költségei éppúgy beletartoztak, mint a haditengerészeti erők felvonulásának 2 milliárdos költsége. Közgazdászok akkori modellezése szerint minden 120 millió dollárnyi zsákmányból, amelyet azokban az években a szomáliai kalózok megszereztek, vagy azokkal kapcsolatban kárt okoztak, a hajózási szektornak és a végfogyasztóknak összesen 900 millió és 3,3 milliárd dollárnyi kára keletkezett.

Kalózok és túszok egy később elfogott kalózhajó fedélzetén Forrás: AFP/Jens Damhoj

Szakértők szerint később az okozott éves kár - 2017-re - nagyjából 1,5 milliárd dollárra "állt be" Kelet-Afrikában, és akörül tartja magát. Nyugat-Afrikában 800-820 millió dollárnyi kárt okoztak a tengeri haramiák 2017-ben, illetve 2018-ban. Emellett a biztonsági cégek szerződtetése külön, dollárszázmilliós üzletté nőtte ki magát, nagyobb volumennel, mint amennyibe például - 200 millió dollárba - a haditengerészet felvonulása került Kelet-Afrikában.

Így a statisztikában látszó trendváltozás alapján érdemes lehet majd arra figyelni, megfordulnak-e ezek a számok a nyugat-afrikai kalózkodás felerősödésével.

Mindent egybevetve, a témával foglalkozó szervezetek modellezésére támaszkodva, a tengeri kalózkodás évente nagyjából

6 milliárd dolláros kárt okoz a világnak.

A helyzetet sokszor bonyolítja, hogy a kalózkodást nem mindig sikerül egyértelműen elkülöníteni más profilú bűncselekményektől. Például egy ENSZ-jelentés alapján, 2018-ban Nigéria 2,8 milliárd dolláros kárt szenvedett el a déli térségein eluralkodó banditizmus miatt, melynek részeként rablók olajszállító hajókat is megtámadtak, de célba vették a szárazföldi olajlétesítményeket is. Ezeknél a támadásoknál egyértelműen az olaj megszerzése volt az akció célja, nem pedig a találomra kiválasztott tankerek elleni támadás.