Tavaly az év első 11 hónapjában az építőipari termelés 24,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Novemberben mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett éves összevetésben: az épületeké 8,0 százalékkal, az egyéb építményeké 5,7 százalékkal.
Az épületeknél továbbra is a lakó-, kulturális és ipari épületek építése, az egyéb építményeknél pedig az út- és vasútfejlesztési munkák voltak jelentősek.
Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 1,0 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésében 7,9 százalékkal nőtt. A speciális szaképítés termelése 11,7 százalékkal bővült 2018. novemberéhez viszonyítva.
Tavaly novemberben a megkötött új szerződések volumene 24,7 százalékkal emelkedett.
Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 9,0, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 36,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál.
2019. novemberében útépítésekre és vasútfelújításra kötöttek nagy értékű szerződéseket.
Az építőipari vállalkozások november végi szerződésállománya 8,3 százalékkal elmaradt a 2018 november végén mért adattól. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 46,4 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 20,1 százalékkal csökkent.
Az építőipar esetében hónapról hónapra az a tendencia látszik állandósulni, hogy egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai, de a trend továbbra is érdemi növekedést mutat - írja kommentárjában Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.
Az okok közé tartozik a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly problémákat és csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma, de értelemszerűen a téli időjárás sem kedvez a külső munkálatoknak.
A visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az építési engedélyszámokon is látszik -, a lakóingatlan piac érdemi fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években.
Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is érdemi volatilitást okozhat a havi teljesítményekben.
2019 egészében 30 százalékot alulról közelítő növekedésre számítunk az iparágban, 2020-ban pedig 10 százalék körüli növekedést várunk az immár jelentős bázis miatt, alapvetően felfele mutató kockázatokkal, de jelentősek a bizonytalanságok az iparági volatilitás miatt.
Az építőiparban konszolidáltan folytatódó béremelkedésre és fehéredésre is számíthatunk a következő években,
a továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a hatékonyságnövelő beruházások beérésével párhuzamosan. Így tovább folytatódhat a már megkezdődött trend, hogy a szakképzett munkaerő egy része fokozatosan visszaáramlik a hazai építőiparba - írja az elemző.