Ha idén építkezik, akkor ezekre a változásokra nagyon figyeljen

Debrecen, 2017. január 23. A betonozó tölcsérrel egyszerre 1 köbméter friss betont emelnek az emeleti zsaluzatba a Dóczy Lakópark építésén. A debreceni Hunép Universal cégcsoport saját beruházásban és kivitelezéssel építi a lakóparkot, amiben 224 lakásos három tömbből álló épületegyüttes készül. Szakmai és pénzügyi előrejelzések szerint idén tovább folytatódik az építőipar termelésének, 2016 őszétől tapasztalható növekedése. Az várható, hogy az ágazatot a magánberuházások és a lakásépítés lendíti tovább. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.

Az építőipari szegmens sikerrel zárta a 2019-et, hiszen az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének jelentéséből kiderül, hogy a termelés 25-28 százalékkal haladta meg az azt megelőző év teljesítményét, így három év alatt csaknem 80 százalékos bővülés mutatkozott. Az újHÁZ Centrum szakértői összegyűjtötték, hogy milyen változásokra számíthatunk az építőiparban idén.

Szigorodó hőtechnikai előírások

Az energetikai tanúsítványt illetően nagy változások várhatóak 2020-tól. Az új ingatlanok esetében, akár középületről, társas- vagy családi házról beszélünk, továbbra is elvárás lesz, hogy az épületek szerkezete megfelelő hőkibocsátási tényezővel rendelkezzen.

Az energiatanúsítványban bevezetésre kerül a „közel nulla" energiaigényű épületek építése, vagyis csak olyan épületet lehet majd építeni, amely eléri a megadott szintet.

Ebbe beletartozik például az is, hogy az energiaigény legalább 25%-át megújuló energiaforrásból kell biztosítani. A szigorítások várhatóan legkésőbb 2020. december 31-én lépnek életbe.

Megszűnnek a jegyzői építésügyi hatóságok

Az építésügyi hatósági rendszerben az általános elsőfokú hatósági feladatokat a kijelölt települési önkormányzat jegyzői és a fővárosi kerületi önkormányzatok jegyzői, illetve a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző látja el.

A járási hivatalok kiemelt építésügyi hatósági hatáskörrel rendelkeznek.

Az építésügyi hatósági rendszerből 2020. március 1-jével kivezetik az általános építésügyi hatóságokat, de a települési önkormányzatoknak ehhez már 2020 januárjában fontos intézkedéseket kell tenniük. Például a 2019. évi CX. törvény határozza meg, hogy 2020. január 31-i határidővel milyen tartalmú megállapodást kell kötnie az érintett önkormányzatnak és kormányhivatalnak.

Illusztráció Forrás: MTI/Oláh Tibor

Változás az értékesített lakóingatlanok áfa-rendszerében

2020. január elsejétől ismételten a normál, 27 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1-jétől megszűnik a kedvezményes, 5 százalékos adómértékkel való adózás az olyan lakások értékesítése után, amelyeknek az összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, valamint a 300 négyzetmétert.

Adó-visszatérítés az építőiparban

2020. január 1-jétől visszaigényelhető a fordított adószabályok miatt beragadt áfa. A „különös adó-visszatérítés" egy új lehetőség, amely leginkább az építőiparban működő vállalkozásokat érinti majd, mert megnyílik a lehetőség a tévesen áthárított áfa adóhatóság általi visszatérítésére, ha az áfa a számlakibocsátótól már nem szerezhető vissza.

Változnak a falusi CSOK szabályai

2020. január 1-jétől 2486, úgynevezett preferált kistelepülésen már nemcsak használt, hanem új lakás vásárlásához, bővítéséhez is lehet igényelni a Családi Otthonteremtési Kedvezményt.

A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez preferált kistelepülésen a természetes személy tulajdonos a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség megfizetéséhez áfa-visszatérítési támogatást igényelhet korszerűsítésre és/vagy bővítésre, amennyiben e célokra csok-ot is kért. Az áfa-visszatérítés összege legfeljebb 5 millió forint lehet. Az áfa-visszatérítési támogatás kizárólag a 27 százalékos áfával kiállított számla benyújtása esetében vehető igénybe.