Ez az aranybánya van a legközelebb a Föld középpontjához

Egészen különleges hely a világ legmélyebb bányája, amely Dél-Afrikában található: a Mponeng, a már most legendás hírű aranybánya az a hely, amelynek mélyén valószínűleg a lehető legközelebb kerülünk a Föld középpontjához.

A világ legmélyebb működő bányája Dél-Afrika aranyban gazdag térségében található: a Mponenggel mindössze egyetlen másik aranybánya, a közelmúltban bezárt TauTona versenyezhet üzemi mélységet tekintve, bár 4 kilométeres üregével, ha hajszállal is, de az előbbi nyerte ezt a különös versenyt.

A Johannesburgtól délnyugatra található telephelyen 1981-ben kezdődött meg a kitermelés, 1986-ban pedig a feldolgozás, és 2027-ig még biztosan folyik majd a munka ott.

A járvány természetesen a bányát üzemeltető vállalatot is komoly kihívás elé állította. A rendkívüli mélység és a hosszú ideig tartó felszínre jutás miatt normál körülmények között a bányászok gyakran éjszakáikat is a mélyben töltik, egymás közelében dolgoznak. Ez most értelemszerűen nem volt járható út, a Mponengben egy időre le is állt a termelés, ahogy a dél-afrikai bányák többségében.

A bánya ugyanakkor még mindig komoly készletekkel rendelkezik. Az adatok szerint 2019-ben 244 ezer uncia aranyat termeltek ki ott, tartalékait tekintve pedig több mint 36 millió tonna érc áll rendelkezésre, 9,54 grammnyi tonnánkénti aranytartalommal, a tavaly év végi adatok szerint. Ez nagyjából 11 millió unciának, illetve nagyjából 344 tonnának felel majd meg, ha sikerül mind a felszínre hozni.

S hogy milyen mélységben zajlik a termelés?

A bánya telephelye Forrás: Wikimedia Commons/JMK

A bányaipari óriásvállalat, az Anglo Gold Ashanti közzétette tavalyi jelentését a bánya működéséről. Eszerint ott több mint 5000, többségében állandó munkavállalót foglalkoztattak, akik együttesen 9,57 millió munkaórát teljesítettek.

Mindezt 3,2-3,8 kilométeres mélységben, ahová a világ leghosszabb felvonója nagyjából 90 perc alatt juttatja le a munkavállalókat, egyszerre 100-120 főt.

A bánya nemrég történt bővítésével elérte a 4 kilométeres mélységet, ide - az utolsó szakaszra - már csak saját lábukon juthatnak le a dolgozók. Az itt található érckészlet alapján ugyanakkor már megvannak a tervek a következő 250-300 méteres mélységi bővítésre, amik alapján elképzelhető, hogy a tervezettnél tovább, 2040-ig is meghosszabbítják a bánya működési idejét.

With the easing of South Africa's lockdown and mineworkers returning to work, tests are showing that more workers have #coronavirus. AngloGold Ashanti tested 650 workers at Mponeng gold mine in Gauteng Province and 164 tested positive for #Covid19. https://t.co/Zrjdj6qxnvpic.twitter.com/lodw0Kx4gw

— IndustriALL (@IndustriALL_GU) May 25, 2020

Ebben a rendkívüli mélységben a hőmérséklet már elviselhetetlen lenne, a kőzetek, a bányajáratok is 60-66 Celsius fokos hőmérsékletűek, ilyen extrém környezetben kellene a munkavállalóknak helyt állniuk. Ez természetesen irreális, ezért az üzemeltető speciális légkeringető rendszert épített ki: külön e célra alkalmazott ventillátorok jeges-sós keverékanyagot juttatnak a bánya levegőjébe, így próbálva 30 Celsius fok környékén megtartani a hőmérsékletet.

A bánya működtetését mindenesetre csak lelassítani tudta a járvány, a munka várhatóan júliusban fokozatosan visszatérhet a normál menetrendre.

Újraindul a termelés a világ legmélyebb bányáiban

Minden idők egyik legnagyobb munkavállalói áramlását kell sikeresen megvalósítani, illetve kezelni a dél-afrikai bányászati szektorban, számol be arról a Bloomberg. A koronavírus miatti korlátozások fokozatos feloldásával rengeteg munkavállalóra van szükség a világ legmélyebb bányáiban, különösen az olyan fontos nyersanyagok, mint az arany és a platinafélék kitermelésében.

A dél-afrikai aranybányák a világ legmélyebbjei közé tartoznak. Ugyanakkor a legmélyebb, ember alkotta mesterséges kürtőt nem itt kell keresni, hanem Oroszországban, Murmanszk térségében. A Kola-félszigeten még a Szovjetunió idejében, az 1970-es években fúrták ki a szupermély járatot, ahol a geológusok ásványi anyagokat, valamint olajat kerestek a mélyben, bár a fúrásnak elsősorban tudományos, és nem gazdasági haszonszerzés volt a célja. A Kola-félsziget szuperüregét végül valamennyivel több mint 12 kilométeres mélységig vitték le, azt elérve viszont olyan technikai nehézségek merültek fel, amik miatt lehetetlenné váltak a további munkálatok.