Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A bűvös kocka minden idők egyik legnépszerűbb játéka, a kirakós játékok között pedig a legelterjedtebb az egész világon. A nehezen megoldható, bonyolult problémák kezelésének jelképévé vált, számos magyar és külföldi filmben jelent meg az egyes szereplők magas intelligenciájának, kombinációs és problémamegoldó készségeik igazolására, alátámasztására.
De ki a feltaláló?
Ha Rubik Ernő foglalkozását szeretnénk meghatározni, akkor nincs könnyű dolgunk, hiszen szobrászként, építészként, formatervezőként, belsőépítészként, játéktervezőként, feltalálóként és egyetemi tanárként egyaránt nevezhető
- de valószínűleg mindez így együtt igaz.
Ifj. Rubik Ernő a II. világháború évei alatt, 1944. július 13-án született. Édesapja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnökként nemzetközi hírnévnek örvendő repülőgép-tervező volt az esztergomi repülőgépgyárban, édesanyja pedig Szántó Magdolna költő.
Édesapjától örökölte a feltalálói, édesanyjától a művészi vénát.
A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában ötvös-, festő- és szobrásztanulmányokat folytatott. 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult.
1971 és 1979 között építészetet tanított a Budapesti Iparművészeti Főiskolán, ahol tanársegéd, majd adjunktus, végül docens lett. Az akadémia tervező professzoraként geometriás modellek készítésével foglalkozott. Az egyik a kocka prototípusa volt, amely 27 fatömbből készült; elhatározta, hogy olyan szerkezetet hoz létre, amely lehetővé teszi az egyes darabok mozgatását anélkül, hogy az egész szerkezet szétesne.
A bűvös kocka eredetileg tehát egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, később derült ki, hogy játékként is igen szórakoztató.
Felismerte, hogy a kocka egyszerű felépítése miatt viszonylag egyszerűen gyártható, és nagyobb közönség számára is vonzó lehet.
1975-ben mutatta be a bűvös kockát, amelyre 1976. október 28-án RU-158 ügyszámon, "Térbeli logikai játék" néven kapott szabadalmat.
Ezután elkezdett gyártót keresni a szerkezet elkészítéséhez Magyarországon, ám az akkori bürokrácia szinte átláthatatlan útvesztői és a merev tervgazdaság miatt komoly akadályokba ütközött. Végül sikerült találnia egy kis céget, így hamarosan a nagyközönség is megismerkedhetett a Magyarországon eredetileg „Bűvös kocka" néven forgalmazott játékkal.
Rövidesen megkezdődött a nemzetközi karrier is, ugyanis Rubik Ernő 1979-ben engedélyezte találmánya gyártását egy amerikai játékgyártó vállalat, az Ideal Toys számára.
A Magic Cube névre „átkeresztelt" újdonság 1980-ban jelent meg a nemzetközi piacokon.
Világszerte azonnal sikert aratott, több alkalommal is elhódította az „Év játéka" díjat, sőt, talán nem túlzás azt állítani, hogy a nyolcvanas évek popkultúrájának meghatározója lett.
1981-ben a játék bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe. Innentől nem volt, és nincs is megállás a kocka diadalútján: klubokat, egyesületeket, versenyeket és világbajnokságokat szerveztek - és szerveznek a mai napig - a Rubik-kocka rajongóinak.
"...Nem én vagyok itt a fontos, hanem a kocka. Sőt, még csak nem is a kocka, hanem a hatása: hogy miként tudott ennyi emberre és ilyen sokáig hatni, hogyan tudott évtizedeken át, miközben a világ óriásit fordult, ugyanúgy népszerű lenni az új generációk számára is" - mondta a feltaláló. Nemrég, 2020 szeptemberében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) egyik rendezvényén, A mi kockánk című könyvének bemutatóján pedig ezt mondta a kocka kapcsán: "A Rubik-kockát megoldjuk, nem kirakjuk." A feltaláló szerint a kocka sem más, mint megoldásvariációk egy rejtvényre. Ilyenek pedig vannak, mindig lesznek, s remélhetőleg mindig lesznek olyanok is, akik ezeket meg is akarják oldani - hangsúlyozta a világhírű designer, aki nem szereti, ha valaki „kirakni" gondolja a kockát, melynek feladványát – mint mondta – annyi más kérdéshez, rejtvényhez, rejtélyhez hasonlóan: megoldani kell.
Napjainkig több mint 350 milliót adtak el belőle globálisan, így minden idők egyik legkelendőbb játéka (ráadásul becslések szerint 50 millió hamis utánzat is készült belőle). Világszerte megmozgatta a logikai játékok kedvelőinek fantáziáját, hiszen körülbelül 50 könyvet publikáltak arról, hogyan lehet megoldani a Rubik-kocka talányát.
A kockához számottevő gazdasági teljesítmény is köthető. Egy idén novemberben napvilágot látott friss elemzés szerint
2020-ban a Rubik-kocka piacának nagysága 260 millió dollárt ér el, azaz közel 80 milliárd forintos lesz.
A prognózis szerint 2024-re a piac 270 millió dollárosra nő. A legnagyobbrészt ebből várhatóan továbbra is a kínai piac jelenti majd, a világszerte eladott kockák több mint fele itt talál gazdára. Kínát Európa, majd a világ többi része követi a teljesítmény alapján felállított rangsorban.
Népszerűsége négy évtized után sem csökkent, napjainkban is kihívást jelent játékosok és matematikusok számára egyaránt.
Előbbiek a kockakirakási rekordokat döntögetik: már 5 másodperc alatt jár a leggyorsabb közülük, míg a negatív csúcs 26 év.
A matematikusok pedig a kirakási lépések minimális számát keresve igyekeznek megfejteni a bűvös kocka titkát. Rubik Ernőnek először egy hónapba telt, míg megoldotta saját találmánya rejtélyét, ami persze nem egyszerű feladat, mert a kockának 43 trillió különböző állása lehet.
A feltaláló 1983-ban Rubik Stúdió néven saját vállalkozást alapított bútorok és játékok tervezésére. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke. Az akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszaki értelmiségiek és iparművészek támogatására. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára, és a Rubik Stúdiót igazgatja.
A Rubik-kocka születésének 40. évfordulóját 2014-ben világszerte megünnepelték.
A kocka után újabb logikai játékokkal jelentkezett, de ezek már nem lettek olyan sikeresek: 1977-ben alkotta meg a Kígyót, 1985-ben a Bűvös négyzetet, majd a Bűvös dominót és a Rubik-órát, 2009-ben pedig a Rubik's 360-at, vagyis a Rubik-gömböt.
"Általában, ha sikerül megoldani egy rejtvényt, utána már nem érdekes. Amikor az utolsó darab is a helyére került, a kép elkészült, fel lehet tenni a falra, vagy vissza lehet tenni a dobozába. A kockával nem így vagyunk. és ez az egyik legtitokzatosabb tulajdonsága. Soha nincs vége. Mindig vár egy új kezdet."
Rubik Ernő A Mi kockánk címmel a közelmúltban könyvet írt a bűvös kockáról. A nemzetközi érdeklődés ezúttal is hatalmas, hiszen a hazánkban idén szeptemberben bemutatott kiadvány jogait a magyarországi megjelenésig már további tíz ország megvásárolta.
Majd a hetekben érkezett a hír, hogy a Rubik-kocka történetében lezárul egy hosszú fejezet, ugyanis
a Spin Master kanadai játékgyártó vállalat 50 millió dollárért, azaz több mint 15 milliárd forintért megvásárolja a gyártási jogokat birtokló céget, a londoni székhelyű Rubik's Brand Ltd.-t.
Rubik Ernő munkásságát pályafutása során számos kitüntetéssel ismerték el, még felsorolni is nehéz lenne őket, ezért csak néhány ismertetésére szorítkozunk, a teljesség igénye nélkül: 1983-ban Állami Díjjal, 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2009-ben Esztergom díszpolgári címe mellett Magyar Örökség-díjat kapott, valamint átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2014-ben Budapest díszpolgára lett, és ugyanebben az évben megkapta a legmagasabb hazai állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet, továbbá elnyerte a Nemzet Művésze címet.
Forrás: MTI Sajtóadatbank, Növekedés.hu, Fidelio.hu és Energiapedia.hu
