Ezekben a városokban a legdrágább egy csésze cappuccino

Two beautiful young women holding cup of coffee and talking to each other. Young blonde woman in conversation with her best friend while sipping a cup of capuccino. Friends meeting up for coffee after a long time.

A Deutsche Bank korábban már megjelent tanulmányára alapozva, látványos grafikán mutatja be a Statista, mely nagyvárosban kellett a legtöbbet fizetni a cappuccinóért az idei járvány előtt.

A kávé világnapján jelent meg a hivatkozott összesítés, ami azt mutatja meg, mennyit kellett fizetni a cappuccinóért a világ néhány nagyvárosában, hangsúlyosan azok külföldiek kedvelte városrészeiben - a külföldiek alatt nem csak a turistákat, hanem a huzamosabb ideig munkavállalási céllal ott tartózkodókat is értik. A vezető német pénzintézet eredetileg 55 nagyvárost listázott a cappuccino-kérdésben a megélhetés költségeit és az árakat nagyobb összefüggésben vizsgáló munkájában. Ezekből az alábbi ábrán azokat a nagyvárosokat jelöljük, ahol a legmagasabb volt a cappuccino átlagára - az egyszerűbb összehasonlíthatóság okán, dollárban kifejezve:

A cappuccino átlagára: a legdrágább nagyvárosok Forrás: Statista/Origo

Eláruljuk: magyarországi nagyváros nincs az 55 vizsgált település között. Ugyanakkor azt is lehet látni, hogy a legdrágábban az egyébként is drága városokban lehetett cappuccinózni, és nem okvetlenül azokban az országokban, amelyek egyébként "kávés nemzetként" ismertek. Sőt, a legolcsóbb épp egy olaszországi nagyváros, Milánó volt ebben az összehasonlításban.

Tudja, hogy melyik országban isszák a legtöbb kávét?

Bár a kávézás élménye gyakran az olasz kávékultúrával vagy épp a különleges minőségű etiópiai kávéterményekkel kapcsolódik össze, a kávé termesztett növényként valójában Jemen területéről indult el világhódító útjára, és csak viszonylag későn ért Európába - mutatja be a Kézműves kávék összeállítása. A kávénövény Etiópiában és Afrikában őshonos, ahol mai napig vadon terem.

A legtöbbet Dániában, Koppenhágában kellett fizetni egy csésze cappuccinóért, mostani árfolyamon számítva nagyjából 2000 forintot. Dubaj állt a második helyen, nagyjából 1870 forintos átlagárával, majd következett Hongkong, a negyedik pedig Oslo lett.

A kávézásnak, a kávé alapú termékeknek és azok árainak persze nem pusztán a nagyvárosokban való megélhetéshez, a vásárlói kosár alakulásához van köze, hanem komoly makroökönómiai vonatkozásai is vannak a koffeines italok élvezetének.

Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/© Rido/Ridofranz

Például néhány éve egy felmérés az USA-ban kimutatta, hogy

az amerikai fogyasztók évente összesen 4 milliárd dollárnyi veszteséget szenvednek el a sorban állás miatt, amíg cappuccinójukra, lattéjükre vagy más hasonló italukra várnak a kávézókban.

A veszteség a várakozásnál összeszedett időbeni csúszás megfeleltetése a kieső pénznek, mely áttételesen a fogyasztó munkaeredményénél jelentkezik, és amelyet a frissítőként, "ébresztőként" megivott kávés italok sem tudnak kompenzálni.

A felmérés másik következtetése szerint egy tipikus kávéivó több időt veszít a piacvezető kávézólánc, a Starbucks egységeiben, várakozással töltve az idejét, mint a mindennapi közlekedési helyzetekben.