Nagyon megviseli az Öböl-menti országok gazdaságát az olcsó olajár

A picture taken on May 10, 2016 shows over Shaybah, the base for Saudi Aramco's Natural Gas Liquids plant and oil production in the surrounding Shaybah field in Saudi Arabia's remote Empty quarter desert close to the United Arab Emirates, on May 10, 2016. Despite collapsed global oil prices, production is expanding at Shaybah, as it is in other units of the company at the centre of the kingdom's Vision 2030 drive for diversification away from oil. The Saudi government plans to sell less than five percent of the company in what officials say will be the world's largest-ever share offering, while transforming Saudi Aramco into "a global industrial conglomerate". By 2020 the company says it will have tripled its gas processing capacity from levels at the turn of the century. / AFP PHOTO / IAN TIMBERLAKE

Noha az Öböl-menti olajállamok igyekeznek hangsúlyozni, hogy erős gazdaságokat tudnak fenntartani alacsonyabb olajár mellett is, a számok azt mutatják, hogy masszív költségvetési hiányok sújtják az olajállamokat, vagyis hatalmas szükségük volna az olajár emelkedésére.

A Szaúd-Arábia által vezetett Öböl-menti olajállamok az elmúlt időszakban folyamatosan hangsúlyozták, a gazdaságaik ellenállóak az olajpiaci sokkal szemben, és nem rengeti meg őket a nyersanyag árának csökkenése.

Az elemzői számítások azonban arra utalnak, az Öböl-menti országoknak hatalmas szükségük volna az olajár emelkedésére, ugyanis egyre inkább szorongatják őket a költségvetési hiányok és azok következményei – írja az RT.com.

Az S&P Global Ratings például úgy számolt, hogy

a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) államainak együttes központi költségvetési hiánya 490 milliárd dollárra emelkedhet 2020 és 2023 között.

Ezzel párhuzamosan csak idén 100 milliárd dollárral nőhet az államadósság, ami rekord ütemű növekedés lenne.

Egyre nagyobb kihívást jelent az alacsony olajár Forrás: Shutterstock

A 40 dolláros hordónkénti olajár pedig még Szaúd-Arábia számára is komoly csapás, noha a királyság globálisan összevetésben is rendkívül alacsony költségek mellett képes a kitermelésre. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) viszont úgy becsüli, hogy az országnak 76,10 dolláros árfolyam kellene ahhoz, hogy az idei évben költségvetési többletet produkáljon.

Az IMF szerint, ha az olajár a jelenlegi szinten marad, akkor a szaúdi költségvetési hiány a GDP 11,4 százalékát tenné ki.

A szaúdi olajfüggőséget jól mutatja, hogy az állam költségvetési bevételeinek durván 87 százaléka a nyersanyagból származik, míg a teljes exportbevétel 90 százalékát, a GDP-nek pedig a 42 százalékát adja a kőolajipar.

A GCC többi országa sincs azonban sokkal jobb helyzetben. Az Egyesült Arab Emírségeknek 69,10 dolláros, Kuvaitnak 61,10 dolláros, Bahreinnek és Ománnak pedig 95,60, illetve 86,80 dolláros hordónkénti olajárra volna szüksége ahhoz, hogy kiegyensúlyozza a költségvetését.

A Brent típusú kőolaj hordónkénti árfolyamának alakulása Forrás: Investing.com

Egyedül Katar van kedvező helyzetben, ahol 39,90 dolláros olajár már elég az egyensúlyhoz, vagyis jelenleg reális, hogy az ország többlettel zárja az évet. Katar egyébként a világ 17. legnagyobb olajkitermelője, napi 1,5 millió hordós kibocsátással. Az államban az olaj- és gázipar adja a GDP több mint 60 százalékát, az exportbevételek 85 százalékát, valamint a kormányzati bevételek durván 70 százalékát.

Mindazonáltal egyelőre nem látszik, hogy az olajár mikor érheti el a szükséges szinteket.

A Goldman Sachs elemzői például úgy jósolnak, hogy az árfolyam 65 dollárig mehet föl 2021 harmadik negyedévre, de ezzel az amerikai bank kifejezetten optimistának számít az elemzők körében.

A Reuters által megkérdezett szakértők például 50,45 dolláros átlagárat várnak a Brent típusú kőolajtól jövőre.