Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a törlesztési moratórium miatt jövő januártól nem növekszik az ügyfelek törlesztőrészlete, és nem lesz az eredeti feltételekhez képest – mint az a téves hírekben szerepel - „jóval több" az érintett fogyasztók összes terhe sem. A moratórium miatt viszont a hitelek törlesztő részleteit egyéb céljaikra fordíthatták az ügyfelek, s ezzel jelenértéken számítva jobban jártak. Aki pedig nehéz helyzetbe került a járvány miatt, életfontosságú mentőövet kapott.
A moratórium iránti bizalmat jelzi, hogy a háztartások és a vállalatok mostanáig a teljes hitelállomány 40-50 százalékánál – a hitelek darabszámát illetően összességében több mint felénél - kérték a havi törlesztés felfüggesztését. Emiatt mintegy 2000 milliárd forint likviditás marad a lakosságnál és a cégeknél. Az MNB adatai szerint ugyanakkor a háztartások 85-90 százalékát nem érintik esetleges várható fizetési nehézségek, biztos jövedelmi és munkaerőpiaci helyzetük alapján.
Varga Mihály pénzügyminiszter a héten kijelentette, hogy a járvány második hullámában a gazdaságpolitika legfőbb feladata a magyar gazdaság működőképességének megőrzése, a munkahelyek megvédése és a vállalkozások támogatása. A kormány ezért a következő hetekben újabb gazdaságvédelmi intézkedésekkel segíti az újraindulást.
A pénzügyminiszter a szombati Magyar Nemzetnek adott interjúban utalt arra, hogy egyrészt bizonyos ágazatokban - például a turizmusban és az építőiparban - élénkíteni kell a keresletet, másrészt meg kell óvni a munkahelyeket, harmadrészt gondoskodni kell új termelési lehetőségekről, támogatni kell a befektetéseket. Végül figyelemmel kell lenni arra, hogy a válságkezelésre fordított állami milliárdok a hatékony és a versenyképes gazdasági megoldásokat támogassák.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a napokban elmondta, hogy soha nem látott mértékű források érkeznek a magyar gazdaságba a vállalkozások fejlesztésére a 2021-2027-es európai uniós pályázati ciklusban.
Az államtitkár jelezte, hogy még folynak Brüsszellel a tárgyalások, ezért egyelőre nem szeretnének a pályázati források nagyságáról számokat mondani. Elmondta viszont, hogy a magyar kormány tervei szerint lesznek úgynevezett tömegpályázatok, amelyeket negyedévente hirdetnek meg, és ezekről 3-4 hónap alatt döntenek is.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter ugyancsak a héten bejelentette, hogy a Sanofi összesen több mint 7 milliárd forintból, 1,2 milliárd forintos állami hozzájárulással bővíti miskolci üzemét és ezzel Európa egyik legmodernebb fecskendőgyára jön létre.
Szijjártó Péter közölte, hogy a gyógyszeripari vállalat jelentősen, csaknem 50 százalékkal bővíti a gyár termelési kapacitását a kormányzati támogatás segítségével. Az új gyártósor óránként 90 ezer fecskendőt is előállíthat. A Sanofi a termékek 95 százalékát a világ 65 országában fogja értékesíteni 2022 tavaszától.
Augusztusban - az előzetes becslés szerint - 4 millió 514 ezren, így idén először ismét több mint 4,5 millióan dolgoztak - jelentette Heti monitor című kiadványában a Központi Statisztikai Hivatal. A legutóbbi adatok szerint júliusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző hónaphoz képest 32 ezerrel, 4 millió 460 ezerre emelkedett, a tavaly júliusinál pedig 65 ezerrel volt kevesebb. A legfrissebb adat szerint a foglalkoztatottak augusztusi száma már csak 18 ezerrel, 0,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,7 százalékos volt a múlt hónapban, ami 1,1 százalékponttal magasabb a júliusinál és mindkét nem foglalkoztatási rátája egyaránt 0,2 százalékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál.
A nagy érdeklődésre és a beiratkozási időszak elhúzódására való tekintettel a Diákhitel Központ meghosszabbítja a szabad felhasználású diákhitel igénylési határidejét szeptember 24-ig. Azok a hallgatók, akik szeptember 24-ig akár elektronikusan, akár papíron eljuttatják igénylésüket, már október 15-én hozzájutnak a rendkívül kedvező kamatozású Diákhitel1-hez.
A Diákhitel Központ idén 2003 óta nem látott számú, mintegy 40 ezer új ügyfélnek folyósít diákhiteleket 30 milliárd forint értékben. A rekord alacsony, 1,99%-os kamattal elérhető, szabad felhasználású Diákhitel1-et mintegy 30%-kal többen igénylik, mint a tavalyi hasonló időszakban.
A kormány 282 millió forinttal támogatja a Szerencsi Bonbon Kft. közel 600 millió forintos beruházását, amellyel 130 munkahelyet sikerül megmenteni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen, jelentette be a napokban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter közölte, hogy a beruházás révén egy új, 2300 négyzetméteres üzemcsarnok épül.
Úgy vélte, a koronavírus-járvány okozta helyzetből a kormánnyal szövetséget kötő cégek akár versenyelőnyt is szerezhetnek, ugyanis a szerencsihez hasonló modernizációs beruházások hosszú távra meghatározhatják egy-egy vállalkozás jövőjét. Hozzátette: a magyar gazdaságot erősítik a tradicionális magyar vállalkozások, ugyanis nemcsak gazdasági szereplőként, hanem egy-egy generáció életérzésének meghatározójaként is tekintünk rájuk.
Hét cukorsilót épít a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szikszón az energiaitalok gyártására szakosodott Hell Energy Magyarország Kft. itteni üzeméhez, az 565 millió forintos beruházáshoz a kormány 282 millió forintot biztosít.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a Hell mostani beruházása direkt módon 355 munkahely megtartását segíti elő, hatékonyabbá válik a vállalat működése. Borsod-Abaúj-Zemplén a megyék tőkevonzó rangsorában a negyedik helyen áll, harminckilenc vállalat kötelezte el magát összességében húszmilliárd forintos beruházás mellett, amihez a kormány 9 milliárd forintot biztosít, 11,5 ezer munkahelyet segít megmenteni.
A pénzintézetek 531 milliárd forintot folyósítottak eddig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési hitelprogramjának (NHP Hajrá!) 1500 milliárd forintos keretéből, és további közel 186 milliárd forint vár folyósításra vagy hitelbírálatra a Bank360.hu adatai szerint. A szakportál elemzésében kiemeli: a koronavírus-járvány nem tántorította el a cégeket a hitelfelvételtől, a két legnépszerűbb termék jelenleg a Széchenyi Hitel és az NHP Hajrá!
Utóbbi esetében a hitelintézetek beszámolói alapján az elmúlt hónapban nőtt a folyósított és az elbírálás alatt álló kölcsönök volumene is - április óta több ezer vállalkozás élt a kamattámogatott kölcsön lehetőségével. A bankok visszajelzése szerint az átlagosan folyósított hitelösszegek között jelentős különbségek vannak. A bankok többsége elenyésző elutasítási arányról számolt be, ez alapján a felhasználható hitelkeret közel fele már elfogyott.
Erről a külgazdasági és külügyminiszter beszélt Debrecenben, a V-Híd Építő Zrt. gépbemutatóval egybekötött születésnapi rendezvényén. Szijjártó Péter beszédében elmondta, hogy a kormány 2024-ig ötezer milliárd forintot fordít közúti és vasúti fejlesztésekre, az idén ez az összeg 300 milliárd forint.
Mészáros Lőrinc, az alapításának 5. évfordulóját ünneplő V-Híd Zrt. tulajdonosa azt mondta, Magyarországnak büszkének kell lennie a magyar építőiparra, amely száz év hátrányt ledolgozva az utóbbi harminc év alatt utolérte a külföldieket.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közölt adatok szerint a forgalomban lévő készpénzállomány átlépte a 7000 milliárd forintot, pontosan 7031,9 milliárd forint volt augusztus végén. Az MNB-mérlegét forrásoldalon az elhelyezett kormányzati betétek állománya hízlalta a legnagyobb mértékben, július végéhez képest 405 milliárd forinttal, 1906 milliárd forintra emelkedett az állomány.
A hitelintézeti betétek is jelentősen, 216 milliárd forinttal nőttek, így augusztus végén 3611 milliárd forintot tettek ki. Az MNB kommentárja szerint a bankok által elhelyezett betétállomány növekedése elsősorban a preferenciális betéti állomány bővülésének tudható be.
Az Alphabet leányvállalata, a Google 3,2 milliárd dolláros perrel néz szembe Nagy-Britanniában, mivel a techvállalat nem kezelte megfelelően a 13 évnél fiatalabb gyerekek adatait.
A Google kiskorúakat érintő adatkezelési problémáira Duncan McCann kutató és adatvédelmi szakember hívta fel a brit szakhatóság figyelmét. Állítása szerint a Google tulajdonában lévő Youtube videómegosztó platform rendszeresen szegi meg a kiskorúak adatkezelésére vonatkozó szabályokat, beleértve a hatályos brit és európai (GDPR) törvényeket is.
