Nagy István: A járvány feladta a leckét, de jól vizsgáztunk

Kecskemét, 2020. június 2. Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatót tart a településfásítási program elindításáról a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Juniperus Parkerdészetében, Kecskeméten 2020. június 2-án. Településfásítási programot hirdet 500 millió forintos keretösszeggel az Agrárminisztérium a 10 ezer fő alatti lakosszámú településeknek, amelyek együttesen 12 ezer sorfát igényelhetnek a most induló programban térítésmentesen. MTI/Ujvári Sándor

Ősszel parlament elé kerül az új bortörvény tervezete, az új jogszabály jelentős egyszerűsítéseket és bürokráciacsökkentést is hoz – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető az agrárképzés átalakításáról, a járvány hatásairól és az öntözés fontosságáról és fejlesztésének támogatásáról is beszélt. Utóbbin belül arról is, hogy akár még a paksi atomerőmű hűtővízét is felhasználnák öntözésre.

Az aratásról szólva a miniszter elmondta, hogy az őszi vetésű növények betakarítása nagyjából mindenhol befejeződött. A kalászosok közül az őszi árpát viselte meg legkevésbé az időjárás, az őszi káposztarepce viszont igencsak megsínylette a tavaszi aszályt. Az őszi búza esetében az aratási időszakban tapasztalt csapadékos időjárás okozott gondot, de az országos termésátlag öt tonna felett van. Összességében elmondható, hogy

a koronavírus-járvány okozta gondokat csak tetézte az időjárás.

Nagy István arról is beszélt, hogy a hazai agrárképzés átalakítását komoly felmérés előzte meg, amelyben mind a gazdák, mind a tanulók véleményét figyelembe vették. A mai agrármérnökök számára elengedhetetlen az informatikai szakértelem és legalább egy idegen nyelv ismerete, hiszen semmi sem változik gyorsabban, mint az agrár- és élelmiszeripar. A paleokultúrától kezdve a veganizmusig és a street foodig divattrendek vannak, melyeket ha ki tudunk szolgálni, akkor a változások nyertesei lehetünk. A glutén- és kazeinérzékenység is új termékeket igényel, melyek szintén jó bevételi forrást biztosítanak.

Az öntözéssel kapcsolatos fejlesztések folyamatosak, egymás után alakulnak az öntözési közösségek és a beruházások, még az eredetileg tervezetten felüli ütemben is.

2022-re 200 ezer hektár öntözött terület elérése a terv, jelenleg ennek a felénél tartanak.

Tíz éven keresztül évi 17 milliárd forintnyi forrást biztosít a kormány az öntözésfejlesztésre, ami jelentős összeg. A távlati cél, hogy 2030-ra legalább négyszázezer hektárra növeljék az öntözött területek nagyságát. Új csatornákat létesítésével csak később számol az agrárminiszter, első körben inkább a meglévőket teszik rendbe, emellett pedig a Dunántúlon öntözővíznek tervezik felhasználni a paksi atomerőmű meleg hűtővízét, aminek a Dunába történő visszaengedése környezetvédelmi problémát okoz.

Nagy István emellett szólt arról is, hogy még a heves esőkre sem kell úgy tekinteniük a mérnököknek, hogy ezeket a vizeket gyorsan el kell vezetni. Sokkal egyszerűbb lenne begyűjteni és eltárolni a csapadékot az aszályos időkre a rétegvizes vagy talajvizes öntözés helyett.

Nagy István agrárminiszter Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A szakember beszélt a koronavírus-járvány okozta nehézségekről is.

A járvány megerősítette, hogy az agrárium és az élelmiszeripar stratégiai ágazat, ennünk és innunk járvány idején is kell, és nemzetbiztonsági kérdés, hogy legyen elegendő élelmiszerünk minden körülmények között

- mondta a miniszter, megerősítve, hogy a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv részeként huszonhatmilliárd forint többletforrást biztosított az Agrárminisztériumnak a világjárvány élelmiszer-gazdaságot érintő negatív hatásainak ellensúlyozására, amit a járvány által okozott veszteségek kompenzálására költöttek. Emellett létrehoztak egy nyolcvan plusz húszmilliárd forintos alapot is, amely az újraindítást segíti. Ezekből állami támogatást adnak a hazai állattenyésztőknek olyan fejlesztésekre, amely kiváltja az importot, hiszen a koronavírus-járvány bebizonyította, hogy egy olyan fontos ágazatban, mint az élelmiszer-ellátás, a külföldi beszerzés bizonytalan lehet.

Nagy István beszélt az új borszabályozási koncepcióról is, mely megteremtené az elektronikus ügyintézés lehetőségét és az egyszerűbb adminisztrációt a borászati ágazatban is. Emellett csaknem ötmilliárdos promóciós programot indítanak határon innen és túl, hogy a magyar bor jó híre eljusson a világba.

Végül az agrárminiszter beszélt az erdőgazdálkodásról is.

Ez az egyetlen olyan gazdasági ágazat, amelynek a szénmérlege kedvező, vagyis évente négy-ötmillió tonnával több szén-dioxidot nyel el, mint amennyit kibocsát.

Ezért már tavaly komoly programot indítottak az ország fával borított területeinek növelésére, miközben a meglévő erdők minőségének megőrzését is fontos célként tűzték ki, sőt, ősszel újabb erdőtelepítési hullámra számítanak. Emellett a Településfásítási Program keretében, amely a rendszerváltozás óta a legnagyobb, ennyi települést bevonó, belterületi fásítási kezdeményezés, közel ötszáz település számára biztosítottak összesen tizenkétezer sorfát.

Forrás: Magyar Nemzet