Matolcsy György: Csak átmenetileg engedhető el a hiány és az államadósság

Budapest, 2020. április 17. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a jegybank épületében 2020. április 16-án. MTI/Szigetváry Zsolt

Átmenetileg el lehet engedni a költségvetési hiányt és az államadósságot, de 2022 után kötelező lesz visszafordulni az egyensúly és növekedés bevált receptjéhez - hangsúlyozta a jegybankelnök hétfőn megjelent írásában.

Matolcsy György kiemelte, hogy a magyar gazdaságtörténetben példátlan pénzügyi forrásbőség lép fel az EU-ból, az MNB programjai révén, a bankrendszerből, valamint a családi és vállalkozói megtakarításokból. A forrásbőség igazi kockázatát azok a költések jelentik, amelyeket nem hangoltak össze versenyképességi fordulattal,

ha nem vigyázunk, megismétlődhet az 1970-es évtized kudarca: külső eladósodás egy fenntarthatatlan gazdasági szerkezet fenntartásáért

- írta a Növekedés.hu-n.

Megismételte, hogy a következő évtized "megnyeréséhez" a legfontosabb a társadalmi együttműködés megőrzése és a politikai stabilitás fenntartása. Ehhez az évtized várható természeti, egészségügyi, gazdasági és pénzügyi válságait mind jól kell kezelni, "hasonlóan a Covid-19 támadásának első hullámához" - jegyezte meg.

A jegybankelnök ismételten hosszú távon fenntartható felzárkózási modellt sürgetett, és úgy vélte, bár a mai magyar gazdasági modell már jelentős mértékben ilyen, de még sok a hiányzó láncszem.

"Legfontosabb, hogy még nem rendelkezünk világos jövőképpel" - állította, és újból azt javasolta, hogy

ez legyen Ausztria gazdasági fejlettségi szintjének, életszínvonalának és életminőségének utolérése.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Ez ugyan nem történhet meg 2030-ig, de világos menetrend kell a következő 20-25 évre: ennek hiányában az a történelmi kockázat vár ránk, hogy ez a felzárkózás soha nem megy végbe

- fejtette ki.

Matolcsy György hiányolta a világos jövőkép mellett annak megvalósítási stratégiáját is, amire megoldás lehet szerinte a teljes versenyképességi fordulat, és javasolta, hogy

a stratégia célja az évente egy hely javítása legyen az MNB Versenyképességi rangsor magyar helyezésén.

"Így a 9. helyre jöhetünk fel 2030-ra" - jelezte, megjegyezve, hogy ilyen, programozott menetrend nélkül nagy a kockázata annak, hogy még ennél szerényebb célokat sem ér el az ország.