Éles váltás figyelhető meg akkor, ha a skandináv térségről elmozdulva, Nyugat-Európára, azon belül is Hollandiára figyelünk. Bár Beatrix, a hollandok királynője, 2013-ban lemondott a trónról fia, a most a királyi címet viselő Vilmos Sándor javára, a holland királyi család meghatározó tagja maradt. Az említett éles váltás pedig vagyonához köthető, mely közel háromszor akkora, mintegy 180 millió euro, mint az előző helyen álló svéd királyé. Beatrix regnálása alatt korrekordernek számított az európai, és azon belül is a holland uralkodók között, és ahogy az Origo ebben a cikkében megírta, folytatva a brit monarchián kívül máshol rendszeresen előforduló gyakorlatot, még életében lemondott trónjáról Vilmos Sándor javára. A holland király egyébként szintén tetemes summára számíthat a holland államtól, és komoly befektetési portfólióval, többek között a Shell olajvállalatban fennálló részesedéssel rendelkezik.
Európa talán legismertebb uralkodócsaládja a Windsor-ház, élén II. Erzsébettel, akit emberemlékezet óta gyakran már csak "anyakirálynőként" emlegetnek. A közelmúlt pedig szintén a brit királyi család ügyeitől volt hangos, amikor a királynő kedvenc unokája, Harry herceg és felesége, Meghan Markle, egyeztetés nélkül jelentették be, hogy kilépnek a királyi család formális kötelezettségeinek számukra fojtogató gyűrűjéből, és önálló életre rendezkednek be - a hírek szerint II. Erzsébet komolyan dühös lett Harryre döntésük miatt, de aztán megbékélt a helyzettel. Az Origo azt is bemutatta, hogy a brit királyi család több forrásból tesz szert bevételre, ezek egy része felett a trónörökös Károly herceg, másik felett viszont a királynő személyesen diszponál. Így a Windsor-ház esetében néha valóban nem egyszerű meghatározni, mi számít a család és a királynő személyes vagyonának, és mi az, ami személyüktől függetlenül a brit korona intézményéhez tartozik. Mindenesetre egyes kalkulációk 550-600 millió euróra saccolják II. Erzsébet vagyonát.
Az idén 62 éves, teljes nevén Albert Alexandre Louis Pierre Grimaldi, azaz II. Albert, Monaco hercege, Grace Kelly színésznő fia, nagyjából 900 millió eurónak megfelelő értékű vagyonnal bír. A 2005 óta regnáló, királyi címmel nem rendelkező Albertet és családját Monte Carlo kaszinók is gazdagítják, de sokat nyom a latban az is, hogy személyes tulajdonát képezi a hercegség negyede. Monaco egyébként - egy néhány évvel korábbi adat szerint - több mint 40 millió eurót fordít arra, hogy a herceg és családja kiadásaikat fedezni tudják.
Az idén 75 éves, 1989 óta hivatalban lévő uralkodót vérbeli üzletembernek tartják környezetében. Adómentes juttatásként nagyjából 240 ezer eurót biztosít számára a kicsiny hercegség, melynek fejeként II. János Ádám fejedelmi címet visel, de nem király, ahogy a monacói herceg sem. Vagyonát több alapítványon, valamint a lényegében a hercegség tulajdonában álló LGT Group nevű bankon keresztül fekteti be, méghozzá a jelek szerint nem is válogatósan: tengerentúli ingatlanokba éppúgy tett pénzt, mind erdőkbe vagy épp borászatokba. Részben kiváló üzleti érzéke révén, nagyjából 3,2 milliárd euró felett rendelkezhet.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy nincs maradéktalan konszenzus a legvagyonosabb európai uralkodók első két helyezése között: egyes bontásokban és adatgyűjtésekben Henrik nagyherceg, Luxemburg 2000 óta hivatalban lévő uralkodója csak a második helyen áll II. János Ádám mögött. Ez részben a már említett okokkal, az adatok rendelkezésre állásával magyarázható. Ugyanakkor az értékelések alapján, még ha fej-fej mellett is haladnak, röpke néhány százmillió euróval, Henrik vezet lichensteini kollégája előtt. Luxemburg nagyhercegének nagyjából 3,6 millárd eurónyi vagyona van.
Luxemburg esetében külön érdekesség, hogy a nagyherceg (illetve családja) fizetést nem kap feladatainak és funkcióinak betöltéséért, ellenben a vonatkozó törvények alapján, Luxemburg neki és családjának évente hozzávetőlegesen 300 ezer eurót biztosít az ezekkel kapcsolatos kiadásaik fedezésére, míg 2017-ben efelett 10 millió eurónyi összeget folyósítottak a család személyes, háztartásukban jelentkező kiadásaira. A magánvagyon feletti rendelkezés ugyanakkor kizárólagosan a hercegi családra tartozik, és az abból származtatható haszonból sem kell az állam fele semmilyen befizetést teljesíteniük. Érdekesség, hogy Luxemburg egyébként hivatalosan sosem erősítette meg azt, hogy a nagyhercegi vagyon valóban a 4 milliárd euro irányába menetelne.