A vásárlók egyre tudatosabban keresik az energiatakarékos ingatlanokat

Jövőre már csak azok az épületek kaphatják meg Magyarországon a használatbavételi engedélyt, amelyek megfelelnek az Európai Unió energiahatékonysági követelményeinek. Az OTP Ingatlanpont szerint a szigorítást a vásárlók kedvezően fogadták. Folyamatosan növekszik az igény a zöld megoldásokra az ingatlanpiacon, még akkor is, ha ezért magasabb vételárat kell fizetni.

Néhány éve még ritkaságnak számított Magyarországon, ha egy lakóingatlan fejlesztői az energiahatékonyság ígéretével próbálták felkelteni a vevők érdeklődését. Mára gyökeresen megváltozott a helyzet,

az újépítésű ingatlanok piacán egyre több a környezettudatos vásárló,

őket az energiahatékonyság mellett az is érdekli, hogy a beruházók milyen technológiai megoldásokat alkalmaznak.

„Azok a beruházók, akik a jelenleg építés alatt álló projektjeiket még nem az új energiahatékonysági feltételeket figyelembe véve tervezték, most versenyt futnak az idővel, hogy a használatbavételi engedélyt december 31-éig megkaphassák. Azoknak viszont, akik megfelelnek a januártól életbe lépő előírásoknak, nem kell aggódniuk.

A lakóingatlanok értékesítése várhatóan sokkal hatékonyabb lesz, és magasabb megtérülést biztosít számukra még akkor is, ha a korszerű zöld technológiák alkalmazása növeli az építés költségeit

– mondta Homolya Gergely, az OTP Ingatlanpont újépítésű projektekért felelős menedzsere.

A vásárlók egyre inkább érdeklődnek az energiatakarékos ingatlanok iránt, mert ezekkel hosszú távon jelentős költségmegtakarítást érhetnek el Forrás: Shutterstock

Az Európai Unió azzal számol, hogy hosszabb távú klímacéljai eléréséhez elengedhetetlen a már meglévő épületek energiahatékonyságának növelése. Ehhez évente az állomány megközelítőleg három százalékát kellene felújítani, méghozzá úgy, hogy az átalakítás eredményeként legalább 80 százalékkal csökkenjen az energiafelhasználásuk. A magyar lakóépületek többsége elöregedett, korszerűtlen,

a négymillió otthon csaknem háromnegyede felújításra szorul.

A korszerűsítéssel elérhető megtakarítás mértékét jól mutatja, hogy az ország teljes energiafelhasználásának 40 százaléka a háztartásokhoz, az épületekhez köthető.

Az energiahatékonyság fokozatai

Az energiahatékonysági kategóriákat számos paraméter figyelembevételével az épületek egy négyzetméterre jutó energiafogyasztása alapján határozzák meg. Magyarországon jelenleg az AA++ besorolás jelenti a legjobb minősítést, amit speciális feltételek mellett lehet megszerezni. Az energiafogyasztási érték ebben az esetben nem érheti el négyzetmétereként a 40 KWh-t. Az energetikai tanúsítvánnyal rendelkező épületek elenyésző aránya, mindössze 0,5 százaléka sorolható ebbe a kategóriába. Az AA++-t az AA+, az AA, majd a BB kategória követi. A 2021-től érvényes szabályok szerint az új épületek esetében ez utóbbi a minimális elvárás, amelyben a négyzetméterenkénti fogyasztás nem haladhatja meg a 100 KWh-t.

A környezettudatos vásárlók azért is hajlandóak többet fizetni egy magasabb energiahatékonysági kategóriába sorolt lakásért, mert

hosszabb távon jelentős megtakarítást érnek el a fenntartási költségekben.

Egy ma átlagosnak mondható, FF energiaosztályú 70 négyzetméteres ingatlan éves fűtési célú energiafelhasználásának hozzávetőleges költsége 200 ezer forint körül alakul. Egy ugyanekkora, de BB besorolású lakásnál a teljes éves, a fűtésen kívül minden egyebet is tartalmazó energiafogyasztás értéke 85 ezer forint, míg egy AA++ besorolásúnál 25 ezer forintos éves kiadással lehet számolni átlagos fogyasztás mellett.

Forrás: Otpip.hu