A járvány kitörését megelőzően a magyar gazdaság az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, amely egészséges szerkezetben, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás és csökkenő államadósság mellett mutatott tartósan magas ütemű növekedést
– hangsúlyozta Varga Mihály.
Mint mondta: a járvány elleni védekezés, az ellátási láncok szakadása és a kereslet visszaesése a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlenül hatott márciustól - foglalja össze a pénzügyminiszter által mondottakat a koronavirus.gov.hu.
Az évet jól kezdő ipar termelése a gyárleállások eredményeként stagnálhatott, az építőipar kibocsátása szintén változatlan maradhatott, a turizmus, a szállítás, valamint a kultúra és a szabadidős szolgáltatások teljesítménye azonban jelentősen visszaesett a járvány hatására. A bruttó hazai termék növekedésének döntő részét a szolgáltatások adták, amelynek erősödésében a kiskereskedelmi forgalom átmeneti megugrása is szerepet játszott.
Varga Mihály hangsúlyozta:
az áprilisi mélypont után megkezdődhet a gazdaság talpra állása.
Ezt a várakozást erősíti, hogy számos uniós tagállam több lépésben elkezdte feloldani korlátozó intézkedéseit, emellett a magyarországi nagyobb járműgyártók is újraindították termelésüket.
Ezzel párhuzamosan a kormány a tervszerű és célzott gazdaságvédelmi lépésekkel a munkahelyek védelmét, a vállalkozások megmaradását és a családok megélhetését kívánja támogatni.
A gazdaságvédelmi intézkedések növekedési hozzájárulása elérheti a 3,7 százalékpontot, így a magyar gazdaság elkerülheti a 2008-2009-es pénzügyi válság során megélt mély recessziót – fejtette ki a tárcavezető.
Az uniós tagállamok GDP-je az első negyedévben átlagosan 2,7%-kal, míg az euróövezet gazdasága 3,3 százalékkal csökkent. Így a magyar gazdaság nemcsak megőrizte, hanem növelte is növekedési többletét, ezzel folytatódott Magyarország felzárkózása.