Miért szárnyal a tőzsde, ha épp befékezett az amerikai gazdaság?

Traders work on the floor of the New York Stock Exchange during the opening bell on March 10, 2020 in New York. - Wall Street stocks bounced early Tuesday, recovering some of the losses from the prior session's rout, in anticipation of stimulus measures to address the economic hit from coronavirus. About 15 minutes into trading, the Dow Jones Industrial Average stood at 24,484.20, up 2.7 percent or around 630 points. The index lost more than 2,000 points on Monday in its worst session since 2008. (Photo by TIMOTHY A. CLARY / AFP)

Miközben az amerikai gazdaságból egyre gyengébb adatok érkeznek a koronavírus-járvány miatt, a részvénypiac mintha egyáltalán nem is reagálna a hírekre. A kezdeti összeomlás után ugyanis a Wall Street magára talált, és egy ideje szinte töretlen emelkedésben van. Mi áll a furcsa mozgás hátterében?

Amikor a világgazdaságban kitört a koronavírus miatti pánik, az amerikai részvénypiacok hatalmas mélyrepülésbe kezdtek. Egészen 1929 óta nem látott ütemben omlott össze a tőzsde, és ért véget a 11 éve tartó felfutás (bikapiac). Aztán valami megváltozott. Noha az elmúlt hetekben sorra jöttek a drámai makrogazdasági adatok az Egyesült Államokból, bizonyítva a járvány súlyos hatásait, az S&P 500 részvényindex az elmúlt három hétben mégis 29 százalékot emelkedett. Ez látszólag kevéssé érthető. Normális esetben ugyanis a befektetőknek félniük kellene attól, hogy a részvények mögött álló vállalatok rosszul teljesítenek majd.

Ha meg akarjuk érteni a mostani különös helyzetet, egyetlen szereplőre kell figyelnünk. Ez pedig az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve

– írja a Business Insider elemzése.

Az elmúlt néhány hét során ugyanis a Fed olyat mutatott, amit eddig még soha. Lényegében bizonyította, hogy képes és kész is eddig példa nélküli mértékben támogatni a gazdaságot, annak érdekében, hogy meggátolja a további piaci zavarokat. Ez a jelzés pedig eddig elég erős volt a befektetők számára, aminek következtében a részvényindexek stabilizálódtak.

Az S&P 500 részvényindex idei teljesítménye Forrás: Investing.com

Egyszerűbben fogalmazva, a Fed közvetett módon megállította a tőzsdei összeomlást azzal, hogy a különböző élénkítő programjaival megnyugtatta a befektetőket, akik amiatt aggódtak, hogy a járvány miatt mennyire omlanak össze a vállalati profitok, és mekkora veszélyt jelentenek a vállalati adósságok.

A jegybank március közepén kezdett el akcióba lépni, amikor bejelentetett egy tervet, melynek során 5000 milliárd dollárnyi likvid tőkét pumpál a pénzügyi rendszerbe. Néhány nappal később a Fed nulla közeli szintre vágta vissza az alapkamatot, amire a 2008-as válság óta nem volt példa.

Majd a következő néhány hétben újabb csomagokkal jött elő. A bejelentett hitelprogramok szinte mindenkit megcéloztak, a kisebb munkáltatóktól a nagyvállalatokon át a háztartásokig. Eközben beindult az eszközvásárlás is, beleértve számos különböző értékpapírt, az államkötvényektől a jelzáloghitel-fedezetű papírokig. Április 9-én pedig a Fed bejelentett egy újabb, 2300 milliárd dolláros élénkítő csomagot, hogy fokozza a hitelkihelyezést, és a jegybank elkezdett vállalati kötvényeket is vásárolni.

Mindezek egyetlen célt szolgáltak. A pénzcsap kinyitásával a Fed elárasztotta olcsó pénzzel a pénzügyi rendszert, hogy gátat szabjon a piaci mélyrepülésnek. A befektetők pedig elégedettek voltak. Elhitték, hogy a jegybank egy közvetett védőhálót biztosít számukra, vagyis érdemes vásárolni, mert nagy baj nem lehet.

Ez viszont azt eredményezte, hogy a tőzsdeindexek teljesen elszakadtak az amerikai valóságtól. Miközben az indexek lendületesen emelkedtek,

az elmúlt négy hétben az USA-ban megnőtt a munkanélküliek száma. A kiskereskedelmi eladások 8,7 százalékkal zuhantak márciusban, a fogyasztói bizalom pedig 2016 óta nem látott mélypontra csökkent.

Utóbbi két adat azért is fontos, mert az USA GDP-jének jelentős részét a belső fogyasztás adja.

Az amerikai jegybank áll a részvénypiaci emelkedés mögött Forrás: AFP/Anadolu Agency/Basri Sahin

A Goldman Sachs elemzői egyébként úgy látják, a valódi fordulatot a legutóbbi, 2300 milliárdos csomag hozta el, amely elsősorban a kisvállalatokat és a helyi önkormányzatokat támogatta. Ennek hatására a Goldman elemzői már úgy érezték, a részvénypiac elérhette a mélypontot, ahonnan már tartósabb emelkedés következik.

A bank ezzel együtt úgy számolt, az S&P 500 részvényindex az év végére már 3000 ponton állhat. Pénteken a mutató 2,68 százalékos emelkedés mellett 2874,56 ponton zárt.

Mindazonáltal a Business Insider által megkérdezett elemzők arra is figyelmeztettek, hogy a Fed teljes egészében nem fogja tudni biztosítani a részvénypiaci emelkedést, ugyanis a jegybank nem tudja megszüntetni a járványt. Egyfelől kérdéses tehát, hogy amennyiben a következő időszakban a vállalati eredmények és a makrogazdasági adatok romlanak, akkor kitart-e a mostani részvénypiaci felfutás. Másfelől ha újabb lejtmenet jön, akkor érdekes kérdés lesz, mit tud még lépni a jegybank a károk enyhítése érdekében.