Eddig 500 milliárd forintot költöttek beszerzésre és védekezésre a koronavírus-járvány miatt - mondta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter heti tájékoztatóján emellett ismertette a kormányülésén született döntéseket. Mint mondta, 2020. június 30-ig a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatásokra nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Az évente adható rekreációs juttatások összege emelkedik 2020-ban: a közszférában 200 ezerről 400 ezer forintra, a versenyszférában 450 ezerről 800 ezer forintra.
Az áfával kapcsolatos könnyítések közé sorolta, hogy az úgynevezett rozsdaövezetekben épülő új lakások értékesítésére és bérbeadására 27 százalékos helyett 5 százalékos áfakulcs lesz alkalmazandó.
Varga Mihály pénzügyminiszter pedig a kormány adókönnyítésekkel kapcsolatos döntéseit foglalta össze, amelyek 200 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál és a családoknál. Ezek közé tartozik, hogy a versenyszférával korábban kötött megállapodásnak megfelelően július 1-jétől újabb két százalékponttal, 17,5-ről 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Emellett mintegy 600 ezer cégnek és szervezetnek elég szeptember 30-ig benyújtani beszámolóját, valamint bevallani, illetve befizetni a társasági adót és a helyi iparűzési adót. Szintén fontos, hogy továbbra is jogosultak egészségügyi ellátásra, akiknek most fizetés nélküli szabadságot kellett kivenniük. Május 1-től helyettük a munkáltatónak kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a cégek megtarthatják azt az adózói besorolást, amelyet tavaly év végén megszereztek és élhetnek a megszerzett kedvezményekkel. Továbbá a vállalkozások kérhetik bármelyik adó mérséklését, ha a járványhelyzet miatt kerültek nehéz helyzetbe. A turizmusban dolgozó cégek nehéz helyzetére tekintettel, a kormány úgy döntött, hogy 2020. december 31-ig a vendégeknek nem kell megfizetniük az idegenforgalmi adót.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a héten közölte, hogy a Gazdaságvédelmi Akcióterv kiemelt célja a munkahelyek védelme, helyreállítása és újak teremtése; a vállalkozások április 16-tól pályázhatnak a munkahelyvédelmi bértámogatásra. A program a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került munkaadóknál segíti akár több százezer munkahely megőrzését.
A támogatási időszak három hónap lehet, a munkáltatónak vállalnia kell, hogy a kérelem beadásától számítva megőrzi, a folyósítást követően pedig legalább egy hónapig fenntartja dolgozói létszámát. A programban azok a Munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott munkavállalók vehetnek részt, akik a veszélyhelyzet kihirdetése és a kérelem benyújtása közötti időszak alatt megszakítás nélkül foglalkoztatásban álltak a munkáltatónál, akár „home office" keretében is. A támogatásnál a munkavállaló havi nettó távolléti díját kell figyelembe venni, az állami támogatás pedig a kieső munkaidőre a munkaidő-csökkentés arányában számolt bér 70 százaléka lehet.
Kedden két különböző különadóról szóló rendelet is megjelent, mindkét jogszabály május 1-jén lép hatályba. Mint kiderült, a különadókkal a bankok, illetve a nagybevételű kereskedelmi láncok 91 milliárd forinttal járulnak hozzá az államkassza bevételeihez, és ezáltal a koronavírus-járvány elleni védekezés költségeihez. A Pénzügyminisztérium kiemelte, hogy a járvány elleni védekezési alapba befolyó közterhet a pénzintézeteknek, és a félmilliárd forintnál nagyobb árbevételű kiskereskedelmi cégeknek kell megfizetniük.
A különadó a kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeket érinti, független az értékesítés módjától, így a netes kereskedőkre is vonatkozik, de csak a nagyvállalatokra. A különadó mértéke, amelyet az éves nettó árbevétel alapján kell kiszámítani, félmilliárd és harmincmilliárd forint között 0,1 százalék, harminc- és százmilliárd forint között 0,4 százalék, és százmilliárd forint felett 2,5 százalék. A tárca számításai szerint - most, a veszélyhelyzet idején - a kiskereskedelmi ágazat a különadó révén 36 milliárd forinttal járul hozzá a Járvány Elleni Védekezési Alap bevételi oldalához.
Tállai András államtitkár a 13. havi nyugdíj utalásának részleteiről beszélt a héten. Kiderült, hogy a kormány 70 milliárd forintot különít el erre a célra és a tervek szerint a folyamat négylépcsős lesz.
Elsőként 2021 februárjában kapnak a nyugdíjasok ilyen címen juttatást, akkor majd negyedhavi összeget. 2022 elején már félhavi összeg érkezik az időskorúaknak, ezután a 2023-as kifizetés háromnegyed havi összegnek felel majd meg. 2024-ben a folyamat a végére ér, akkor a havi nyugdíj teljes összege eljut minden jogosulthoz.
A vállalat közleménye szerint a háznál kézbesíthető utalvány összeghatárát meghaladó lett a Gyermekek Otthongondozási Díja (GYOD), miután a havi járandóságot az Emberi Erőforrások Minisztériuma megemelte 2020. január elsejétől.
A Magyar Posta ezért módosította az Általános Szerződési Feltételeket, így a GYOD-ot és a többi utalványt is 150 000 forint összeghatárig háznál kézbesíti. Ezzel együtt a helyettes átvevő is jogosultságot kapott a pénzküldemény átvételére. A változás hatályba lépési ideje a módosítástól számított 30 nap, de tekintettel a bekövetkezett járványügyi helyzetre, az érintettek már március 20-tól kézhez kaphatják otthon az utalványok összegét.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzése szerint a jelentős forgalom, a nagyszámú esti, illetve hétvégi tranzakció és a már induláskor beregisztrált több tízezer másodlagos számlaazonosító azt jelzi, hogy a fogyasztók és a vállalati ügyfelek részéről is pozitív fogadtatásra talált az új, azonnali fizetési szolgáltatás.
A március 2-ai indulást követő első hónapban a bankok egymás között 9,3 millió darab átutalást továbbítottak sikeresen, több mint 1363 milliárd forint összértékben. A tranzakciók átlagos értéke 146 ezer forint volt. Hétköznapokon átlagosan napi 385 ezer, míg hétvégenként 106 ezer darab tranzakció teljesült az azonnali rendszerben.
Szakáli István Loránd, a Századvég vezető elemzője szerint megváltozott az utóbbi időben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországhoz való hozzáállása, már nem tekinti például unortodoxnak a magyar gazdaságpolitikát. Ezt jól jelzi, hogy az IMF szerint az Európai Unióban idén a magyarországi nemzeti össztermék (GDP) fog a második legkisebb mértékben csökkenni a koronavírus-járvány miatt.
Az IMF a tavalyi 4,9 százalékos növekedés után az idén a magyar GDP 3,1 százalékos csökkenésére számít, 2021-ben viszont ismét növekedésre, mégpedig 4,2 százalékosra. Az infláció Magyarországon a tavalyi 3,4 százalék után az idén 3,3 százalékos lesz az IMF prognózisa szerint, 2021-ben pedig 3,2 százalék várható. Őszi előrejelzésében még 3,4 százalékos inflációt jelzett 2020-ra az IMF, 2021-re pedig 3,3 százalékosat.
Az Audi győri gyárában a héten újraindult a termelés. A dolgozóknak kötelező az egymás közötti másfél méteres távolságot betartani és ugyancsak részt kell venniük egy kötelező oktatáson is. Az Opel is bejelentette, hogy a szigorított egészségvédelmi intézkedések bevezetését követően a szentgotthárdi üzem is készen áll a termelés újraindítására.
Keddtől egyébként a Denso Gyártó Magyarország Kft. fehérvári üzeme már két műszakban termelt, vagyis 1500-an mentek munkába. A Mercedes is bejelentette, hogy április 28-tól fokozatosan újrakezdi a termelést magyarországi gyárában. Hozzájuk csatlakozott a Suzuki is, ahol szintén április végén indulhat újra a gyártás.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a héten bejelentette, hogy a Jysk új magyarországi központja 300 álláshelyet teremt, a beruházás így a kormány elképzelésének megfelelően hozzájárul az elveszett munkalehetőségek pótlásához.
A miniszter közölte, hogy az áruházlánc 65 milliárd forintból valósítja meg a beruházást. A 143 ezer négyzetméter raktárterületű logisztikai bázis 7 országot lát el áruval 2022-től. A beruházást a kormány 3,6 milliárd forinttal támogatja.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint februárban 2,5 százalékkal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz viszonyítva a januári 2,5 százalékos csökkenés után. Az épületek építése 1,6 százalékkal, az egyéb építményeké 4,2 százalékkal nőtt.
A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése a januárihoz mérten 6,1 százalékkal emelkedett. A koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági folyamatok hatása ebben az időszakban még nem jelentkezett.
A vártnál nagyobb mértékben, 6,8 százalékkal csökkent a kínai gazdaság az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest az új koronavírus-járvány megfékezését célzó, széleskörű korlátozások következtében - közölte pénteken Pekingben a kínai statisztikai hivatal.
A kínai bruttó hazai termék (GDP) az idei év első három hónapjában első alkalommal zsugorodott azóta, hogy 1992 első negyedévében elkezdték jelenteni Kínában a hivatalos negyedéves GDP-adatokat. Elemzők valamivel enyhébb, 6,5 százalékos visszaesésre számítottak a gazdaságot megbénító járvány tükrében a múlt év utolsó negyedévének rekordalacsonynak számító, 6 százalékos bővülés után.
A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők közössége az OPEC+, hosszú és először csak részeredményekkel végződő tárgyalások után, húsvét hajnalban megállapodtak kitermelésüknek az átlagos globális világkereslet tíz százalékát megközelítő, 9,7 millió hordós csökkentéséről, ez a döntés május-júniusra érvényes.
A megállapodás nem azt jelenti, hogy azonnal megindulhat az olajpiac szárnyalása, sőt, ahogy az első kommentárok megjegyzik, egyelőre a piac stabilizálódására is várni kell. A napi 9,7 millió hordós csökkentés a valóságban 12,5 millió hordót jelent majd május 1-jétől, mert áprilisban Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait egyelőre még többet fog kitermelni. Azaz néhány hétig ismét soha nem látott bőség lesz az olajpiac kínálati oldalán, mielőtt a szivattyúk elkezdenének lassabb üzemmódra kapcsolni.
Péntektől a 95-ös benzin ára 5 forinttal csökkent, a gázolaj átlagára pedig bruttó 6 forinttal mérséklődött. A mostani benzinár mintegy 30 százalékkal, a gázolajár pedig közel 19 százalékkal alacsonyabb mint a tavalyi év azonos időszakában volt.