Növekszik-e a születések száma katasztrófák, nagy járványok után?

Shot of a young woman bonding with her baby girl at home

A Covid-19 vírus okozta járvány soha nem látott mértékű és jellegű izolációt hozott a társadalom tagjai számára, szinte valamennyi országban. Mivel az emberek szerte a világon elzárkóznak egymástól, a párkapcsolatban, házasságban élők pedig otthonaikba kényszerülnek, sokan felvetették annak lehetőségét, hogy ennek majd 9-12 hónap után a kórházak újszülött osztályain várható nagy forgalom lesz a folyománya. De miről árulkodnak korábbi nagy járványok és más kataklizmák tapasztalatai a lecsengésük utáni gyermekáldással összefüggésben? Az Economist összeállítása alapján ezt mutatjuk be.

Háborúk és áramszünetek: valóban nő a születések száma?

Egy amerikai lap nemrég közölt összeállítása a témáról rávilágít arra, hogy milyen előzményei lehetnek az imént említett várakozásnak. Például az Egyesült Államok nagy XX. századi "bébibummja" 1946 és 1964 között zajlott, a világot megrengető II. világháború után, illetve a hidegháború első szakaszában - vagyis egy globális krízis után és egy másik fenyegetés árnyékában. Hogyan volt ez lehetséges ilyen körülmények között?

A magyarázat erre az, hogy az USA akkor a háborús győzelem eufóriájában úszott, és az elképesztő ütemű gazdasági fejlődés biztonságot teremtett a társadalom mind szélesebb rétegei számára.

A házasságokat fiatalon kötötték meg, sokan képesek lettek önálló otthon teremtésére, amelyet a bőséges gyermekáldás követett. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy a szövetségi kormány csak az 1960-as években engedélyezte az első fogamzásgátló tablettákat.

Illusztráció Forrás: Getty Images/pixdeluxe/Pixdeluxe

Ez azonban nem jelentett a világon általános, mindenütt érvényes tendenciát. Hasonlóan kiegészítésekkel, fenntartásokkal kell kezelni azokat az állításokat, melyek egyszeri, rövid hatású eseményeknek tulajdonítanak születésszám-növekedést.

Kutatók elemezték is a vonatkozó adatokat. Méghozzá hosszú éveken át, miután az 1965-ös nagy keleti parti áramszünet után - ez New York városa mellett több más államra is kiterjedt - a lapok arról cikkeztek 1966-ban, hogy "kicsiny, de érzékelhető növekedés" volt tapasztalható több nagy kórházban az újszülöttek számában kilenc hónappal az esemény után. A téma sok hivatásos társadalomkutatót és műkedvelő amatőrt lázba hozott, mígnem 1970-ben egy J. Richard Udry nevű szociológus tanulmányában kimutatta, hogy

semmiféle kapcsolat nincs a gyerekszám növekedése és az áramszünet között.

Ezzel a korábban széles körben osztott feltételezések afféle városi legendákká, a korábban közölt "bizonyítékok" anekdotikus jellegűekké váltak. Később tőle függetlenül dolgozó kutatók mutattak rá arra, hogy az áramszünet miatt növekvő születésszám kérdése nem más, mint afféle modern mítosz létrejötte a társadalomban.

A nagy áramszünetekről nem nyert igazolást, hogy hozzájárulnának a születések számának növekedéséhez kilenc hónappal később Forrás: AFP/Mauricio Lima

Természeti katasztrófák és előrejelzések: különös esetek

Alison Gemmill, a Johns Hopkins Egyetem demográfusa szerint már az is komoly módszertani nehézségeket vet fel, hogy egyáltalán mérni próbáljuk a katasztrófák hatásait a születésszám alakulására. A házasságkötési szokások, a szexuális élet változásai, a gyerekvállalási hajlandóság mind-mind formálódik, változik az évtizedek alatt, sőt, a szakértő szerint még az időjárásnak is lehetnek ezekkel kapcsolatban hatásai. Szerinte a katasztrófák hatásai mindebben valójában marginálisak, és inkább csak kimutatni szeretnék azokat, mintsem hogy valóban jelentősek lennének.

Az emberek szeretik azt a gondolatot, hogy ha be vannak zárva, akkor egyébként nem nagyon van mit csinálniuk. De az a helyzet, hogy rengetegen védekeznek a teherbeesés ellen"

- fejti ki Gemmil.

S valóban, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) 2018-as adatai szerint az amerikai 15-49 éves korú nők mintegy kétharmada használ valamilyen fogamzásgátló eszközt.

A Dorian hurrikán 2019-ben tombolt: egyes feltételezések szerint az ilyen természeti katasztrófák is jótékonyan hatnak a termékenységre Forrás: AFP/Noaa

Maradva az észak-amerikai tapasztalatoknál, külön találgatások tárgyát képezi az, megnőtt-e a születések száma a Sandy hurrikán (2012), a New York államot maga alá temető hóvihar (2015), valamint a Harvey, Irma hurrikánok után (2017), amely csapásokat a lakosok egy része szintén összezárva vészelte át. Ezzel kapcsolatban érdekes körülmény, hogy 2008-ban már megjelent egy komoly, tudományos igényű tanulmány arról, hogy az extrém időjárási körülményeknek igenis van igazolható hatása a születések számára kilenc hónapos időtartamban a csapással sújtott térségekben. Egész pontosan, a tanulmány szerzői több más megállapítás mellett arra jutottak, hogy

ha alacsony intenzitású természeti eseményre figyelmeztetik előre a lakosságot, akkor annak kimutathatóan pozitív hatása van a születések számára, ha viszont nagy vihar várható, akkor az negatívan befolyásolja a termékenység alakulását.

Más kutatások eredményei ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a lakosságot sújtó természeti csapások egyértelműen visszavetik a születések számát. Szökőárak, földrengések, illetve élelmezési válságok után látványosan visszaesik a születések száma, ahhoz pedig épp legalább kilenc hónapnak kell eltelnie, hogy emelkedésnek induljon. Az Institute for Family Studies (IFS) elemzői szerint ehhez hasonló mintázat figyelhető meg nagy járványok idején is.

New Yorki felvétel 2016 januárjából: népszerű a vélekedés, hogy egyes, bezárkózást eredményező természeti csapások is megnövelik a születések számát 9 hónappal később Forrás: AFP/2016 Getty Images/Yana Paskova

Gazdasági recesszió: nem a családalapítás időszaka

Nem javított a demográfiai mutatókon a 2007-2009-es nagy pénzügyi válság időszaka sem. Alison Gemmill szerint a gazdasági vonatkozások éppolyan fontosak a gyermekvállalási hajlandóságban, mint más tényezők, de tény, hogy recesszió idején általában kevesen gondolnak arra, hogy családot alapítsanak vagy további gyermeket vállaljanak.

Ilyenkor sok, egyébként gyermekvállalási korban lévő ember aggódik a jövőjéért, a munkanélküliség miatt, a szorongás pedig nem segíti elő a gyermekvállalást"

- mondja Jennifer Johnson-Hanks, a Kalifornia Egyetem szociológusprofesszora, arra utalva, hogy a bő évtizeddel korábbi gazdasági válság kedvezőtlenül hatott a demográfiai folyamatokra.

Hasonlót fogalmazott meg a mostani járványhelyzet kapcsán Kenneth Johnson, a Carsey School vezető demográfusa. Szerinte az USA-ban most sem várható, hogy egyébként családalapítási korban lévő felnőttek a gyerekvállaláson gondolkodjanak "az ország elmúlt 100 évének legnagyobb járványa idején."

Alison Gemmill éppen ezért említi ellenpéldaként a II. világháború utáni időszakot: igaz, hogy akkor a világ egy szintén globális, rettenetes emberi, valamint gazdasági veszteséggel járó krízisből kellett, hogy magára találjon, ám akkor ezt a gazdasági megerősödés, a pénzügyi stabilitás gyors megteremtődése segítette elő. Azt viszont, hogy most a koronavírus-járvány után ezek a körülmények mikor fordulnak vissza ismét a fejlődő pályára, egyelőre mindenki csak találgatja.

Mik a korábbi járványok tanulságai?

Az IFS nemrég publikált tanulmányában arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy a komoly, sok halálos áldozatot követelő globális vagy nagy kiterjedésű krízisesemények meglehetősen kiszámíthatóan vetik vissza a születések számát. Sőt, munkájukban azt vetik fel, hogy a halálozások száma és az esemény után kilenc hónappal történő születésszám csökkenése között közel lineáris összefüggés van.

Átfogó adatelemzésük szerint

ez figyelhető meg az 1889-es influenza-, majd az 1918-as spanyolnáthajárvány kapcsán is.

De hasonló következtetések adódnak akkor, ha a közelmúltból a nyugat-afrikai Ebola-járvány halálozási adatait tekintjük, vagy az 1868-as, utolsó nagy éhínséget Finnországban. Sőt, a kutatók állításukat egy japán földrengésre, illetve a franciaországi hőhullámokra is kiterjesztették.

A Covid-19 járvánnyal kapcsolatban a legközelebbi összevetésre a 2002-es SARS-járvány, a 2015-ös Zika-járvány (Brazíliában) és a 2016-os nyugat-afrikai Ebola-járvány adódik. Az alábbi ábrán látható e három járvány hatása a születési ráták alakulására. (A három grafikon mindegyike tartalmazza mindhárom járványhoz tartozó görbét, külön-külön kiemeléssel a könnyebb összevethetőség miatt.)

A születési ráták változása nagy járványok után Forrás: Economist

A szakértők egyetértenek abban, hogy a korábbi tapasztalatok alapján, hasonlóan a születések számának csökkenésére kell számítani a következő 9-10 hónapban. Ez még várhatóan Vuhanban is így lesz, ahol a járvány gócpontjaként először vezettek be karantént, hiszen Kína gazdasága is erősen megsínylette a Covid-19 vírus hatásait. Az IFS szakértői elemzésükben arra is rámutatnak, hogy Vuhanban - csakúgy, mint a világ más részein - az összezártság következményeként a későbbiekben megnőhet a párkapcsolatok felbomlásának száma is, amivel szintén kalkulálni kell. Ez pedig ugyancsak a rövidtávú gyermekvállalási hajlandóság ellen hat.

Feltehető persze a kérdés, hogy mikor lehet számítani a termékenység visszaállására a statisztikailag normálisnak tekinthető, becsülhető szintre?

A jó hír az, hogy erre minden jel szerint jó esélye van a világnak a járvány lecsengése utáni években, ha nem is az azt követő 10-12 hónapban. A New Hampshire Egyetem demográfusa ennek kapcsán figyelmeztet, hogy a koronavírus-világjárvány más, mint egy áramszünet, az emberek biztonságérzetét a tényleges betegség és a járvány miatt fellépő gazdasági recesszió egyaránt kikezdi. A világjárvány következményei hosszú távúak, előre nem beláthatók, hiszen a helyzet semmihez sem hasonlítható az elmúlt 100 évben tapasztaltak közül.

Ugyanakkor minden esély megvan arra, hogy ha az emberek sikeresen úrrá lesznek mostani aggodalamaikon, a következő néhány évben újra több gyermek születik.

Ahogy például az ábrán látható, a nyugat-afrikai Ebola-járvány után 18 hónappal ismét emelkedett a születési ráta.

Hasonló következtetést adnak meg az IFS tanulmányának szerzői, hozzátéve persze, hogy pontos becsléseket nehéz közölni erre.

A járványok után néhány évvel újra megnőhet a gyerekvállalási hajlandóság (illusztráció) Forrás: Getty Images/iStockphoto/monkeybusinessimages/Monkeybusinessimages

Ám adataik szerint

a nagy járványok idején megfigyelhető, hogy a rákövetkező 1-5 évben, a járvány miatti halálozási rátával szemben, emelkedő születési rátának lehetünk tanúi.

A növekmény mértéke - statisztikai alapon kifejezve, főre vetítve - 0,25 születéstől akár 2 születésig terjedhet adott időtartamban. Azaz a járványok utáni első évtől kezdődően a társadalmak képesek és a tapasztalatok alapján hajlandók is pótolni a halálozási veszteséget.

Az elemzők szerint biztosra vehető kalkulációkat nem lehet megadni, de az középtávú becslésként kijelenthető, hogy

a Covid-19 járvány utáni négy év alatt a termékenységi ráta bárhol a világon 0,3 százaléktól kezdve akár a 40 százalékos mértékig bezárólag is nőhet, a visszaeséssel elért szintjétől számítva.

Az Economist hozzáteszi: a gazdasági adatok alapján, a Covid-19-izoláció miatt érzékelhetően megnőtt a szexualitáshoz kapcsolódó termékek, eszközök forgalma, sőt, néhány hete a globális óvszerhiány fenyegetése is felmerült a nagy gyárak leállása miatt. Erről az Origo is írt ebben a cikkében. Úgy látni tehát - összegzi a lap -, hogy

az emberek valóban kihasználják az összezártság idejét e tekintetben is, de rövid időn belül, emiatt nem várható a születő gyermekek számának növekedése.

Még egy figyelemre méltó adalékot tesznek hozzá az IFS szerzői: bár a nagy járványok és természeti katasztrófák esetén nem, de az amerikai adatokat elemezve látható, hogy közvetlen és azonnali életveszéllyel járó, illetve emberéleteket kioltó hirtelen csapások után mintegy kilenc hónappal megnő a született gyermekek száma. A kubai rakétaválság és az oklahomai merényletek után az adatok szerint ez történt, és egyes állítások szerint hasonló játszódott le a 9/11-es terrortámadásokat követően is.