Hogyan csökkenhet az áramfogyasztás, ha rengetegen vannak otthon a járvány miatt?

A Covid-19 vírus okozta járvány alaposan felforgatja az országok áramfogyasztási szokásait is. A tömegesen otthoni munkavégzést végző felnőttek és az iskolaépületek helyett otthon tanuló gyerekek mellett, talán az lenne várható, hogy megnöveszik az energiafelhasználás összmértéke. Az eddigi adatok azonban ennek ellentmondanak. Utánajártunk a lehetséges magyarázatnak.

Úgy tűnik, az európai áramfogyasztási adatok nem tükrözik azt, hogy a kontinens országaiban az állampolgárok jelentős része a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként, valamilyen módon mozgásában korlátozott. Tömegek töltik napjaikat otthonaikban, mind a felnőttek, mind az iskolás gyerekek illetve fiatalok köréből, de ahogy a Statista grafikonján látszik, ez egyes országokban nem jelentkezik az áramfogyasztási adatokon.

Sőt, az április 8-i adatok, némely nagy európai országban komoly csökkenést mutatnak az egy évvel korábban mértekhez képest.

A legnagyobb mértékű visszaesés Olaszországban illetve Spanyolországban volt, két, a járvánnyal különösen sújtott európai országban. Németországban a csökkenés jóval kisebb mértékű volt, noha természetesen ebből nem következik az, hogy a járvány lezajlása és az áramfelhasználás mértéke között közvetlen összefüggés lenne:

You will find more infographics at Statista

Egyetlen kiragadott nap példájából persze nem is szabad általánosítani. De a járvány európai eszkalálódása óta megfigyelhető ez a tendencia, ahogy az energetikai kutatóműhely, a Bruegel készítette kimutatáson is látszik, szintén néhány nagyobb európai országra vonatkoztatva.

Megfigyelhető, hogy a napi átlagos villamosenergia-igény, ha visszaugrásokkal is, de lefele tartó tendenciát mutat március közepétől április első napjaiig. A csökkenés tendenciája - ellentétes előjellel, de - megegyezik a járvány terjdedésével, az európai fertőzöttek számának növekedésével (az áramfogyasztás alakulásban persze a járványtól függetlenül is szerepe van több más tényezőnek):.

A lehetséges magyarázat - vagy legalábbis az egyik legfontosabb ok a jelenség mögött - az energia, illetve a villamosenergia-fogyasztás szerkezetében keresendő. Ebben ugyanis - bár természetesen régiók és évek, évtizedek között vannak eltérések - a háztartási célú energiafogyasztás általában csak a nagy egész 30-40 százalékát teszi ki országonként. A többit (a statisztika módszertanától függően néha más elnevezésekkel) ezek a főbb ágazatok használják el:

• közlekedés
• ipari termelés
• kereskedelmi szektor és szolgáltatások / közszolgáltatások
• egyéb

Az EU például 2020 elején tette közzé a frissített adatokat 2017-ig bezárólag, ezek szerint az európai háztartások az elektromosság harmadik legnagyobb felhasználói voltak az ipari termelés, valamint a kereskedelem és a szolgáltatások mögött.

De ez a nagyjából megadott, imént említett arányszám globálisan is megállja a helyét. A Nemzetközi Energiaügynökség 2019 végén frissített adatai szerint, a lakossági felhasználása az elektromos áramnak 1974 óta töretlenül növekszik más szektorokéval egyetemben, és tartja azok között harmadik helyét, a nagy egészre vonatkoztatott nagyjából 25-30 százalékát:

Villamosenergia-felhasználás szektoronként globálisan Forrás: Nemzetközi Energiaügynökség (IEA)

Az adatokból az vélelemezhető, hogy a villamos energia fogyasztási adatok azért csökkennek az otthoni munkavégzés, tanulás ellenére is Európában, mert az otthoni növekmény nem éri el azt a mértéket, amivel a legnagyobb felhasználási területeken csökkent a Covid-19 járvány miatt.

Érezteti-e a járvány ilyen módon hatását Magyaországon is?

Erre a kérdésre szintén óvatos válaszadást érdemes csak megkísérelni, hiszen a fogyasztási adatokat több dolog befolyásolhatja.

Az Origo a kérdéssel kapcsolatban megkereste a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-t, hogy látnak-e tendenciaszerű változást a hazai fogyasztási adatokban, amelyek esetleg összefüggésbe hozhatók a veszélyhelyzettel. A MAVIR válaszában kitért rá, hogy részletesebb adatokkal elsősorban a kereskedők, szolgáltatók és elosztóhálózatok üzemeltetői rendelkeznek, a MAVIR a rendszer egészére lát rá.

Képünk illusztráció Forrás: Hárfás Zsolt

Ezért aláhúzták, hogy

társaságuk adataiból nem derül ki, hogy vajon a csökkenő ipari felhasználást valóban egy növekvő lakossági igény váltotta-e föl; ugyanakkor megjegyezték, hogy ez logikusnak tekinthető.

Közlésük szerint a munkanapi csúcsterhelés

• január-február során 6500-7000 MW között szokott alakulni,
• márciusban 6000-6500 MW,
• míg áprilisban és májusban 5700-6200 MW jellemző.

Az idei adatok szerint januárban 6600-7000 MW, februárban 6300-6700 MW, március első felében 6200-6500 MW, március második felében 5700-6400 MW, április elején pedig 5600 MW körül alakultak a munkanapi csúcsterhelések.

A csökkenés tehát 100-300 MW-tal nagyobb március közepe óta, mint ami szezonálisan várható

- fúzték hozzá.

A rendszerirányító a kérdéssel kapcsolatban nemrég közölte, hogy számos európai országban már jelentős, akár 15 százalékot is meghaladó visszaesés tapasztalható a villamos energia fogyasztásában. Ez megerősíti a más forrásból származó adatokat. A csökkenés mértéke és tempója nagyban függ az egyes országokban meghozott intézkedések drasztikusabb vagy fokozatos jellegétől, valamint a gazdasági szereplők érintettségétől. A társaság várakozása szerint Magyarországon lassabb ütemű, inkább elhúzódó hatásra kell számítani.