A közlemény szerint a férfiakat és a nőket közel azonos szintű munkanélküliség jellemezte, a nők esetében a mutató értéke stagnált, a férfiaknál viszont javult.
A tavaly október-decemberi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2020 január végére 1,7 százalékkal, 250 ezerre csökkent. 2019. november-2020. januárban az egy évvel korábbihoz képest a 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 10 ezer fővel, 86 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 3,4 százalékra csökkent. A nők esetében a munkanélküliek száma 74 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 35 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,9 százalékra mérséklődött. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki.
A 25-54 évesek, a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,1 százalékra, az 55-74 éveseké 1,9 százalékra csökkent.
A munkanélküliség átlagos időtartama 11,2 hónap volt, a munkanélküliek 31,0 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A 2019. november-2020. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 498 ezer volt, 17 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,0 százalékra emelkedett.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 33 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 8,2 ezerrel nőtt,
a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 24 ezerrel csökkent.
A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 425 ezer volt; foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 77,1 százalékra nőtt.
A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1 millió 990 ezerre csökkent, a foglalkoztatási rátájuk azonban demográfiai okokból 63,0 százalékra nőtt.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a legideálisabb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 75,3%-a dolgozott az adott időszakban, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2%-os átlagos rátáját.
A téli időszakban a szabadban végezhető és idénymunkák volumene, illetve a közmunkaprogram létszámigénye is csökkent télen, és nem mindenkit sikerül beiskolázni erre az időszakra, ez látható a munkaerőpiac lassuló bővülést jelző számaiból, de a rendelkezésre álló szabad munkaerőt is egyre nehezebb bevonni képzettségi hiányosságok miatt.
Ezen felül a világgazdasági erősödő bizonytalanságok is óvatosságra késztetik elsősorban az exportra termelő hazai vállalkozásokat, így átmenetileg a jelenlegi csúcs körül ragadhat a foglalkoztatottság szintje. Ettől függetlenül a foglalkoztatási ráta még megközelítőleg 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal, ez hozzávetőlegesen további 250 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság, írja a szakértő.