Rémálom lenne, ha a koronavírus beszabadulna Afrikába

koronavírus pekingben
Védőmaszkos férfi a Szanlitun pekingi bevásárló- és szórakozónegyedben 2020. január 27-én.
Vágólapra másolva!
Az afrikai kontinens országait egyelőre elkerülte a Vuhanból indult koronavírus, és valószínűleg ez az egyik legjobb dolog, ami a járvány kitörése óta történt azzal kapcsolatban. Kérdés, így marad-e ez a jövőben is, vagy a kontinensnek fel kell készülnie a legrosszabbra?
Vágólapra másolva!

A friss, kedd délelőtti hírek szerint bejelentették az első koronavírus-gyanús esetet a nyugat-afrikai Elefántcsontpartból. Egy 34 éves, Kínában tanuló diákon észlelték a vírus esetleges jelenlétére utaló tüneteket, amikor repülőgépen Pekingből a főváros nemzetközi repülőterére érkezett. Az ország egészségügyi minisztériumának közleménye szerint az illetőt elkülönítették és megfigyelés alatt tartják, és várnak a teszt eredményére.

Ez az első, Afrikából jelentett gyanús eset a vuhani vírussal kapcsolatban.

A kontinenst eddig elkerülte a fertőzés. A WHO afrikai vészhelyzeti programjának menedzsere, Michel Yao, már korábban azt tanácsolta az afrikai országok egészségügyi minisztereinek, hogy léptessék életbe az influenzás megbetegedések szűrésére használt repülőtéri protokollokat azokra az utasokra, akik a kínai szárazföldről érkeznek a kontinensre.

Védőmaszkos férfi a Szanlitun pekingi bevásárló- és szórakozónegyedben Forrás: MTI/EPA/Vu Hong

Megbetegedésről tehát egyelőre még nem tudni, ám kérdés, meddig maradhat ez így? A vírust ugyanis mind kínai állampolgárok, mind afrikai államok lakosai is behurcolhatják az eddig kórokozómentes országokba.

Kenya: kedden délelőtt kórházba vittek egy utast fertőzés gyanújával

A kenyai légitársaság megerősítette kedd délelőtt, hogy az egyik utasuk, aki Kantonból repült Nairobiba, a vírus jelenlétére utaló tüneteket produkált, így őt a kenyai repülőtéren való landolás után kórházba vitték és kivizsgálják. A társaság közölte, hogy az utast már a repülőgépen elkülönítették másoktól, és a személyzet az előírás szerint maszkot helyezett fel a gyanús tüneteket mutató arcára.

Ennek alapja lehet az intenzív kínai jelenlét Afrika számos, ásványkincsekben gyakran gazdag, de egyébként általában nagyon szegény országaiban. Az afrikai-kínai gazdasági kapcsolatoknak hosszú története van, de az utóbbi egy-két évtizedben ezek még jobban megerősödtek, különösen azóta, hogy a kontinens számos országa partnerséget vállalt Kína új selyemút-programjában.

A Nemzetközi Valutaalap szerint a kontinens gazdasági teljesítménye hamarosan eléri az 5 ezer milliárd dollárt, 2025-re pedig a háztartások költései évi 3,8 százalékos növekedéssel, a 2,1 ezer milliárd dollárt.

A Forbes összegyűjtött néhány számot, amelyek megmutatják, hogyan ugrott nagyságrendi értékeket a kínai-afrikai kapcsolatok világa az 1990-es évek óta:

  • Kína Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, évi 200 milliárd dollár értékű áruforgalommal.
  • A távol-keleti ország az afrikai nyersanyagok legnagyobb felvásárlója, például az angolai olajexport harmadát ottani cégek veszik meg.
  • A McKinsey szerint jelenleg több mint 10 ezer kínai hátterű cég tevékenykedik a kontinensen, melyek növekvő számához 2005 óta elképesztő, 2 ezer milliárd dolláros gazdasági teljesítmény köthető, 300 milliárd dollárnyi zajló vagy tervezett infrastrukturális beruházással.

Infrastruktúra nélkül pedig nincs fejlődés: egy elemzés szerint az afrikai országoknak együttesen évente 130-170 milliárd dollárt kellene fordítaniuk infrastrukturális beruházásokra, ám ennek nagyjából a fele, ha teljesülhet az Afrikai Fejlesztési Bank szerint. S itt megint csak Kína jön a képbe, amely ott van az utóbbi évek legjelentősebb afrikai beruházásai mögött: 12 milliárd dollárból építenek tengerparti vasútvonalat Nigériában, 4,5 milliárdból Dzsibutit Etiópia fővárosával összekötő vonalat, a kenyai Nairobit az óceánparti Mombasával összekötő csatlakozásról már nem is beszélve. Miközben gazdasági, illetve szabadkereskedelmi zónákat alakítanak és katonai bázisokat létesítenek.

Kínai befektetésként épült Kenya egyik legújabb, modern vasútvonala Forrás: AFP/Tony Karumba

A pénzzel együtt persze más is jön Kínából: szakértelem és rengeteg munkavállaló, hogy megvalósíthassák ezeket a fejlesztéseket. S persze jönnek a kínai holdújév kezdetéhez kapcsolódó szabadságolások lezárása után, megteremtve annak veszélyét, hogy a vírus is velük utazik át a kontinensre.

Ugyan egyértelmű számadatokat nehéz közölni, de talán nincs is olyan afrikai ország, ahol ne lennének kisebb-nagyobb kolóniák, illetve közösségek.

A legtöbben Dél-Afrikában élnek, mintegy félmillióan, a második helyen Madagaszkár áll kb. 100 ezer kínaival, de tízezres-ezres nagyságrendben élnek máshol is, összességében legalább 1 milliónyian.

Van, ahol közösségeik inkább munkásoknak épített átmeneti kolóniákban élnek, például Kenyában a vasúti nagyberuházások mentén, de az Afrikában dolgozó kínaiak között nem csak kétkezi munkást, hanem rengeteg mérnököt és más szellemi tevékenységeket végzőt is találni.

S persze ott a fordított irány, amikor egyébként életvitelszerűen Kínában tartózkodók látogatnak haza afrikai otthonukba, szintén potenciális veszélyhelyzetet teremtve.

A különböző afrikai országokból Kínába települők száma ugyanis növekszik. Rengetegen tanulni mennek oda - az elefántcsontparti gyanús eset alanya is diák Kínában -, 2015-ben például a kínai kormány 50 ezer ösztöndíjas férőhelyet kínált afrikai diákoknak. A szám évről évre növekszik, és mostanra a legtöbb Kínában tanuló külföldi diákot az afrikai országok adják - ezzel Kína a második legfontosabb célországává vált az afrikai diákoknak Franciaország után. Tanzánia, Kenya, Zimbabwe, Etiópia, Marokkó, Eritrea és Kamerun: ezekről a helyekről érkeznek a legtöbben.

Egy kínai kalligráfus tanít afrikai diákokat Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Fu Xinchun

Emellett növekszik az ott munkát, sőt, új otthont keresők száma, ahogy a kínai árukra szakosodott afrikai kereskedők érdeklődése is. Az adatok szerint a legnagyobb, afrikai országokból származó közösség Kantonban, illetőleg a Gyöngy-folyó deltájában, a kínai Szilícium-völgyben él, amely a világ legnagyobb, fejlett technológiákra építő, városiasodott vidéke. Egyiptomból, Maliból, Kongóból és Nigériából érkeztek ide a legtöbben.

Nem csoda, ha ilyen intenzitású gazdasági kapcsolatok, illetve a munkaerő áramlása mellett, sokan rettegnek attól, hogy a járvány eljut Afrikába is.

Az ottani egészségügyi ellátórendszerek ugyanis - általánosságban véve - nincsenek felkészülve sem a hirtelen jelentkező nagyszámú beteg ellátására, és kérdéses az is, a legjobb szándékok mellett is, milyen eredményességgel tudnák végrehajtani az izoláláshoz szükséges protokollokat. Ismert, hogy a kongói ebolajárványt még mindig nem sikerült felszámolni, és terjedését is csak jelentős külföldi segítséggel sikerül kordában tartani olyan vidékeken, ahol nagyjából minden negyedik ember nem hisz a kórokozó létezésében. Tavaly a vírus például a szigorú határellenőrzés mellett is bejutott Ugandába.

Ebola: az aranynál is erősebb a mostani járvány

Már ezernél is több halottja van a mostani kongói ebolajárványnak. A járvány megfékezésén dolgozók nincsenek könnyű helyzetben. Munkájukat gyakran polgárháborús területen végzik, és a helyi lakosság egy része is bizalmatlan a segítő szándékkal érkezőkkel szemben. A gyilkos vírus azonban emellett óriási pusztításra képes a gazdaságban is.

Az ebolajárványokhoz köthetően a halálozások mellett a gazdasági károk és költségek elérték a tízmilliárd dolláros nagyságrendet, ami egy fejlett országban sem elhanyagolható pénz, de a kontinens szegény országaiban évekre visszavághatja a növekedést a károkban való érintettség (adalék ehhez, hogy az ebola kórokozója is valószínűsíthetően állatból került be az emberi közösségbe, elfogyasztás révén).

Az afrikai országok egyelőre nem tehetnek mást, mint hogy ellenőrzésekkel, szűrési protokollokkal készülnek a nagyobb repülőtereken.

A Dél-afrikai Köztársaságban például már kinevezték azt a befogadókórházat, ahová a veszedelmes vírussal fertőzötteket elkülönítik, ha a kórokozó megjelenne az országban. Etiópia, Kenya és Uganda pedig bejelentette a repülőtéri ellenőrzések szigorítását, különösen a Kínából érkező utasoknál.