Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Noha 2020-ban már nem lesznek olyan látványosak a részvénypiaci hozamok, mint 2019-ben voltak, az ázsiai részvénypiacok így is ellenállók lesznek a kockázatokkal szemben. A Credit Suisse-nél úgy számolnak, az amerikai és az ázsiai részvénypiacok átlagosan 6 százalékos hozamot érhetnek el 2020-ban. Kiemelték, a legfontosabb tényező az lesz, hogy alakul majd az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus – írja a CNBC.
Ezzel együtt a UBS Asset Management szakértői jelezték,
arra számítanak, hogy az ázsiai gazdaságok eltolódnak a sokkal aktívabb kormányzati fiskális politika felé, ami váltás lenne a 2019-es évhez képest,
amikor főleg a jegybanki élénkítések domináltak.
Az egyes szektorok tekintetében a Credit Suisse kiemelte a kínai ingatlanpiacot, ahol a bevételek 21, míg a profitok 18 százalékkal emelkedhetnek a következő évben.
A bank szerint a kínai hatóságok valószínűleg az eddigieknél támogatóbbak lesznek az ingatlanpiaci beruházásokkal kapcsolatban.
Emellett a kínai ingatlancégek 6,3 százalékos osztalékhozamot fizetnek, ami szintén elég vonzó lehet a befektetők számára.
A kínai ingatlanfejlesztő vállalatok bevételei egyébként novemberben, éves alapon, 24 százalékkal emelkedtek, ami alátámasztja a kedvező várakozásokat. Az egyes cégek tekintetében a Nomura olyan társaságokat emelt ki, mint a China Resources Land, a Sunac, valamint a KWG – mindhárom társaságot a hongkongi tőzsdén jegyzik.
Kína emellett a kötvénypiacon is kimagasló teljesítményt nyújthat a UBS szerint. Az úgynevezett onshore kötvények ugyanis erősen profitálnak majd az év elején várható kamatcsökkentésekből.
Ráadásul már eddig is egyre több külföldi tőke áramlott a kínai onshore kötvénypiacra,
ami mára azt eredményezte, hogy az elmúlt öt év alatt a külföldiek kezében lévő ilyen papírok elérték a 30 százalékos arányt évente.
Ehhez jön, hogy az egyik vezető kötvénypiaci benchmarknak számító index (Bloomberg Barclays Global Aggregate Index) áprilisban elkezdte fölvenni a kínai kötvényeket is – a teljes felvételi folyamat várhatóan 20 hónapig tart majd.
Az elemzők úgy számolnak, hogy a folyamat végén 150 milliárd dollárnyi külföldi tőke is áramolhat az összesen nagyjából 13 000 milliárd dolláros kínai kötvénypiacra.
Kínáé egyébként a világ harmadik legnagyobb kötvénypiaca az USA és Japán után.
Szintén a külföldi tőkebeáramlást fokozhatja, hogy a JPMorgan 2020 februárjában beveszi a kínai kötvénypiacot az általa működtetett Government Bond Index Emerging Markets nevű kosárba.
A fentiek mellett az online vásárlás lehet a másik kiemelkedő tényező az ázsiai piacokon. A Credit Suisse rámutatott,
az online vásárlások Kínában már felülmúlták a fizikai kiskereskedelmi eladásokat.
Ez pedig arra utal, hogy az e-kereskedelmi cégeknek az eddigieknél sokkal több raktárra és logisztikai térre lesz szüksége, ami felhajthatja egyebek mellett a kereskedelmi ingatlaneszközöket.
