Nem változott az alapkamat, megemelték a növekedési kötvényprogram keretét

MNB, Magyar Nemzeti Bank
Budapest, 2012. május 18. Az EU csillagos zászlaja és a nemzeti lobogó leng a Magyar Nemzeti Bank központi, Alpár Ignác tervezte műemlék épületének homlokzatán, a főváros V. kerületében, a Szabadság téren. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Vágólapra másolva!
A várakozásoknak megfelelően változás nélkül 0,9 százalékon tartotta az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, valamint -0,05 százalékon az egynapos betéti kamatot, míg az egynapos hitelkamat 0,9 százalék maradt. A 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább 300-500 milliárd forinton rögzítették.
Vágólapra másolva!

A növekedési kötvényprogram (NKP) keretét az eddigi 300 milliárd forintról 2020. január elsejével 450 milliárd forintra emelik - olvasható a Monetáris Tanács közleményében, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján tettek közzé a keddi kamatdöntő ülést követően.

A közleményben megjegyzik,

az infláció továbbra is változékonyan alakul, ezért a tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.

A monetáris politika hatékonyságának javítása érdekében 2019. július 1-jén indították el az NKP-t. A nagy érdeklődés következtében a jegybanki vásárlások 2019 végéig meghaladják a program keretösszegének kétharmadát, miközben a fennmaradó rész várhatóan jövő év elején felhasználásra kerül - indokolta a tanács a keretösszeg megemelését a közleményben.

A Magyar Nemzeti Bank Forrás: MTI/Jászai Csaba

Az elemzőknek nem okozott meglepetést a jegybanki kamatdöntés

A megkérdezett elemzők szerint a várakozásoknak megfelelően döntött kedden a monetáris tanács, amely változatlanul tartotta az alapkamatot, és továbbra is laza monetáris politikára számítanak.

Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kommentjében kiemelte:

a tanács közleményében már nem a lefelé mutató inflációs kockázatok dominálnak,

azaz a várakozásoknak megfelelően a kommunikáció vált csak kicsit szigorúbbá.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint szigorítás a monetáris kondíciókban legközelebb 2021-ben történhet, alapkamat emelésre 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítanak.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője kisebb változásnak nevezte a jegybanki közleményben, hogy kiemelték: az eurózónában a recessziós félelmek enyhültek, így a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozttá váltak.

Az MNB emelte idei növekedési prognózisát és inflációs várakozását 2020-ra

A legfrissebb Inflációs jelentés részleteit csütörtökön közli az MNB, a kedden nyilvánosságra hozott főbb adatok szerint a 2020-as inflációs prognózis 3,4 százalékról 3,5 százalékra nőtt. A többi évre vonatkozó előrejelzés nem változott, 2019-re 3,3 százalék, 2021-re és 2022-re egyaránt 3 százalék.

Idei évi növekedési várakozását a jegybank 4,5 százalékról 4,9 százalékra módosította,

a 2020-ast 3,3 százalékról 3,7 százalékra, a 2021-est 3,3 százalékról 3,5 százalékra emelte, míg a 2022-es változatlanul 3,5 százalék.