Így termelt élelmiszert a világ 2019-ben

Gyengülő hústermelés és a gabonafélék töretlen népszerűsége: ezek jellemezték a leginkább a világ idei élelmiszertermelését a FAO értékelése szerint.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) közelmúltban kiadott értékelő jelentése szerint gabona „boom", de csökkenő állati fehérje és banánbetegség jellemezte 2019-et. A FAO minden évben kétszer adja ki a globális élelmiszerpiaci tendenciákat bemutató tanulmányát, először májusban, majd az év utolsó előtti hónapjában, amikor már mód nyílik a folyamatok egy részének utólagos analízisére is.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Fordulat a hústermelésben

A szervezet elemzői szerint az idei lehet az első év az utóbbi 20 évben, amikor a világ hústermelése csökkent, ami főként a Kínában pusztító afrikai sertéspestis számlájára írható. A sertésválság körüli fejleményekről az Origo is rendszeresen beszámol.

A hústermelés adatai szerint mintegy 335 millió tonna élősúlyú marha-, birka-, baromfi- és sertéshúst állítottak elő 2019-ben, 1 százalékkal kevesebb, mint tavaly.

Ennek fő oka a globális termelés közel felét kitevő kínai sertéshús-termelés 20 százalékosra becsült zsugorodása. Eközben az országban a baromfihús-előállítás 17 százalékos növekedése gyorsan pótolta a hiányt, 8 százalékra csökkentve a kínai hústermelés-kiesést.

A sertéshús teszi ki a világ teljes hústermelésének több mint harmadát, a baromfi 39 százalékot, míg a marhahús 21 százalékot.

Az afrikai sertéspestis komolyan beleszólt a világ idei hústermelésébe Forrás: AFP/Imaginechina/An Xin

Várhatóan nagyobb lesz a globális kibocsátás ez utóbbiakból, köszönhetően a termelés bővülésének Argentínában, az Európai Unióban és az Egyesült Államokban. A húsfélék globális kereskedelme 6,7 százalékos bővüléssel zárhatja az évet.

Az élelmiszerekkel kapcsolatos kilátásokról szóló jelentés egy sor alapvető árucikk (gabonák, hal, cukor, tej, hús stb.) termelési és piaci trendjeit elemzi. A mostani kiadás egyúttal a globális banántermelést fenyegető fuzárium trópusi 4-es rasszára (TR4) is részletesen kitér, mely a közelmúltban már Latin-Amerikában is felütötte a fejét.

A gabonafélék népszerűsége töretlen

Az előzetes adatok alapján nőtt a világ búza- és kukoricatermelése, míg a rizs csökkent a tavalyi rekordévhez képest. Eközben a fogyasztói oldalon mindhárom esetében pozitív lesz a mérleg, sőt, a bővülés mértéke még a népességszám növekedést is meghaladja a FAO szerint.

Munkában a traktorok Forrás: AFP/Sputnik/Aleksandr Kondratuk

Eközben a növekvő fogyasztás ellenére a cukor előállítása 2,8 százalékkal csökken.

Bővül a globális tejtermelés 1,4 százalékkal köszönhetően az indiai és pakisztáni tejelő szarvasmarha-állomány gyarapodásának.

A világ haltermelése mindeközben változatlan maradt, miután a halászat kibocsátásának 3,4 százalékos csökkenését ellentételezte az akvakultúra 3,9 százalékos növekedése.

Minden szem a banánon

A FAO jelentés kitér a TR4 betegség jelentette esetleges veszélyekre a banán és főzőbanán 45 milliárd dolláros nemzetközi piacára.

Konzervatív becslések szerint – mely szerint a fuzárium nem terjed tovább Latin-Amerikában – a TR4 továbbfertőzése leginkább Ázsiában jelent majd problémát, és globálisan 2 százalékos termeléskiesést, 240.000 munkahely megszűnését és áremelkedést jelenti majd.

A TR4 terjedése felidézi egy korábbi fuzáriumfajta pusztítását,

amely az 1950-es években tönkre tette a Gros Michel banánvariánst több milliárd dolláros veszteséget és egy új banánfajta, a Cavendish elterjedését okozva.

A fuzáriumfertőzés különösen súlyos fenyegetést jelent, mivel több évtizedig túlél a talajban, ezért elhagyott földek és újonnan művelésbe vett területek kísérik útját.

Most van gond a banánnal, amikor egyre fontosabb lesz

A banán az ültetvényeken terjedő betegség miatt, hasonló krízis elé nézhet, mint a sertéstartás Ázsiában illetve a világ néhány más pontján. Holott a banán egyre fontosabb a világ élelmezésében. Nem minden régióból állnak rendelkezése pontos adatok a fogyasztásáról, de az biztos, hogy jelentősége egyre nagyobb lesz. Gyümölcsként, kísérőként a legnagyobb fogyasztói a Fülöp-szigetek lakossága, ahol az átlagos egy főre jutó éves banánfogyasztás 60 kilogramm. Tőlük alig valamivel elmaradva második helyen állnak a Brazíliában élők. De Afrikában a banán nem pusztán gyümölcs, desszert, hanem alapvető élelmiszernek számít. Az adatok szerint Ruandában, Angolában és más helyeken, gyümölcsként és főzve az egy főre jutó éves fogyasztás akár 200 kilomgrammot is elérhet a gyümölcsből. Főleg a szegény vidéki térségek kedvelt alapélelme, ahol a napi kalóriabevitel 25 százalékát is adhatja.
A világon lezajló népességrobbanást követte a banántermesztés fejlődése. 1961-ben még csak 21 millió tonnát szállítottak a termelők. 2017-ben, mikor a világ lakossága elérte a 7 milliárd főt, már 114 millió tonnát állítottak elő. A világ legnagyobb banántermelő országai egyben általában a legfőbb fogyasztók is. A becslések szerint 2016-ban a teljes termelés volumene elérte a 38,5 milliárd dollárt, amihez hozzáadódik a Délkelet-Ázisából elterjedt főzőbanánok 6,6 milliárd dolláros teljesítménye.
A FAO szakemberei felállítottak több forgatókönyvet is arra, hogy mi lesz, ha nem sikerül megállítani a banánbetegségek terjedését. Az egyik legrosszabb változatban, már 2028-ra súlyos készlethiány alakulhat ki a banán piacán, ami miatt a sok helyen gyümölcsként, sok helyen viszont mindennapi élelemként fogyasztott termény ára a mostani duplájára nő majd.

A TR4-es variáns nem csupán a Cavendish-t fertőzi – amely bár az egyik legnépszerűbb gyümölcs a nemzetközi kereskedelemben, kevésbé fogyasztják termőhelyein.

A fertőzés terjedésének széleskörű következményei megkövetelik a „fokozott éberséget" a termelőterületeknél és a fejlett és exportőr országok – melyek az évi mintegy 100 milliárd banánt elfogyasztják – kutatói körében a betegség megelőzése és hatásainak mérséklése érdekében, mondta a FAO trópusi gyümölcsökre specializálódott elemzője, Sabine Altendorf.

Várhatóan jövőre is jó lesz a gabonafélék termése Forrás: AFP/Mikhail Mordasov

A szervezet december elején közzétett riportjában, a gabonafélék esetében kedvező termést és az ideihez hasonló kereskedelmi adatokat vár 2020-ra. A szakemberek számításai szerint ezeknek a növényeknek a következő is jó évjárata lesz. A rizs kereskedelme ugyanakkor némileg visszaesik az idei évhez képest, de ennek oka nem a termés mennyisége lesz, hanem az egyes országok termelékenységnek javulása, valamint a rizs feketepiaci kereskedelmének, importjának visszaszorítása. Ez utóbbiban több afrikai ország, a jelentés szerint ezek között is Nigéria jár az élen.