A világ legmélyebb olajkútja nem is a legmélyebb

Vágólapra másolva!

Talán az olajipar szakmai kérdései iránt kevésébé érdeklődők is tudják, hogy a világ legmélyebb olajkútja egy orosz céghez, a Rosznyefthez tartozik, és a Szahalin szigetnél található. Az O-14-es jelű olajkút világrekorder a maga kategóriájában, közel 15 kilométeres mélységével. Ám egyesek szerint ez a kút valójában egy igen sajátos szakmai magyarázat miatt, egyáltalán nem lehet a legmélyebb, sőt, valójában csak egy átlagos mélységű olajnyerő hely. Furcsán, érthetetlenül hangzik? Az Oilprice-on megjelent rövid elemzés alapján elmondjuk, mi isáll mindennek hátterében.

Origo

Vágólapra másolva!

olaj olajkút gazdaság Szahalin mély fúrás

49 ezer láb, azaz majdnem 15 kilométeres mélység: a 2015-ben befejezett, majd 2017-ben az orosz Rosznyeft és az Exxon együttműködésében, a Chayvo-mezőn átadott O-14-es kút a legmélyebb, valaha ember által szénhidrogén alapú energiahordozóra megépített kitermelési létesítmény. Az olajkút önmagában is lenyűgöző, egyúttal jól mutatja azt a döbbenetes technológiai fejlődést, amelyet az olajipar nagyjából másfél évszázad alatt megugrott. Míg az első, 1866-ban Texasban létesített olajkút még csak 100 láb mélyre (nagyjából 30 méter) nyúlt le, addig az USA Energiaügyi Információs Hivatalának közlése szerint, bő tíz évvel ezelőtt az olajkutak átlagos mélysége 7800 láb volt:

A Rosznyeft kútja persze ehhez képest is elképesztő teljesítmény. Nem csoda, hogy átadása után számtalan módon próbálták bemutatni azt, miért rendkívüli dolog az azzal elért nagyság, pontosabban mélység. Az O-14 jelű, mélybe fúrt óriás mellett ugyanis számos dolog egyszerűen eltörpül:

A tengeralattjárók nem merülnek le 1600 lábnál mélyebbre
A szupermagas felhőkarcoló, a Burdzs Kalifa, 2722 láb, azaz 828 méteres magasságával töredéke csak az O-14 mélységének.
A kútba majdnem kétszer beférne a Mount Everest, egymásra állítva.
Az utasszállító repülőgépek sem repülnek 39-40 ezer lábnál (11-12 kilométer) magasabban, de ez sem általános, hiszen a jellemző utazómagasság 10-11 kilométer között van.

Tehát úgy tűnik, a Magyarországhoz képest távoli vidéken fúrtak egy lyukat, ami majdnem 15 kilométeres mélységű, és ezzel öt korábbi mélységcsúcs-tartó kutat is maguk mögé utasítottak a kivitelezők (mind az öt abban a régióban van egyébként). Így néz ki a létesímény fölötte:

Az orosz Rosznyeft olajkútja világ megmélyebbje az Okhotosk tengeren Forrás: Rosneft

Lenyűgözően hangzik?

Valóban az, és még akkor is az marad, ha történetesen ebben a formában ez a mélység nem igaz, és nagyjából amióta átadták a kutat, rosszul tudja mindenki. Holott, a Rosznyeft mentségére szolgáljon, hogy a vállalat soha nem állította azt, hogy kútjuk abban az értelemben a legmélyebb, ahogy a legtöbben a kútmélységet elképzelik - azaz függőlegesen, hosszan kifúrt mélységként.

Ugyan szőrszálhasogatásnak tűnhet, de az olajipar különbséget tesz vertikális mélység és irányított fúrással elért mélység között. Az első nagyjából az, aminek a laikusok gondolják első, vagy épp sokadik hallásra is: egyetlen függőleges vonalként megvalósított fúrással elért mélység. Az irányított fúrás ellenben - legalábbis az olaj- és gáziparban, ahol egyre népszerűbbé válik - egy olyan fúrási technika, amelynél az eredetileg függőlegesen kifúrt, csőszerű lyukhoz képest valamilyen szögben fúrnak tovább, a célnak megfelelően. A két megoldással elért mélységet együttesen nevezik teljes vagy "mért mélységnek."

Ez O-14-es esetében tehát összesen közelít a 15 kilométerhez.

Csakhogy ennek a nem függőleges fúrással elért mélysége meghaladja a 14 kilométert, így tehát a kút vertikális fúrrással elért mélysége alig 1 kilométer.

Ezt pedig a Rosznyeft maga is közli kútjáról.

Szó nincs tehát arról, hogy bármelyik vállalat hamis tollakkal ékeskedve szerzett volna magának - így - kétes dicsőséget. S hozzá kell tenni azt is, hogy az olajipar szereplői sem hajszolják öncélúan a minél mélyebb kitermelési mélység elérését. Akár vertikális, akár irányított fúrással hozták is léte az O-14-es kutat, a mért mélysége minden kérdés nélkül tiszteletet parancsoló.

A laikusok számára talán lényegtelen megkülönböztetésnek óriási a jelentősége a szakmában,

amit az is mutat, hogy idén is több fórumon felhívásokat tettek közzé arról, hogy pontosításra szorul az előbb hivatkozott, egyébként valóban látványos infografikán terjedő információ.

De ha nem a szahalini kúté a világ legmélyebb függőleges mélysége, akkor melyiké?

A tényleges vertikális mélység szempontjából az egyik csúcstartó az Andarko-medencében található Bertha Rogers No 1 nevű földgázkút, amely 31.400 lábat (több mint 9500 méter) ért el. Ebben a mélységben viszont folyékony állagú ként találtak, ami véget vetett a további fúrásoknak.

Az olajbizniszben pedig a BP Mexikói-öbölben található Tiber mezője őrzi a világ legmélyebb olajkútját, melyet a 2010-es katasztrófa miatti szomorú emlékű Deepwater Horizon platform termelt ki. A Tiber-kút mélysége - az igazi függőleges mélység - több mint 35.000 láb volt.

Maersk Venturer has commenced operations for @Total in Malaysia #offshoredrilling #drillship pic.twitter.com/kUPRrdjLWT
— Maersk Drilling (@maerskdrilling) 2014. november 20.

S még egy rekord a kutak világából: az offshore kutak közül a legmélyebb mélytengeri kút 3400 méteres mélységével a Maersk Raya-1 kútja Uruguay partjainál. A helyszín további különlegességét az adja, hogy a kutat a Total és az Exxon konzorciumában a Maersk Venture nevű hajó termelte ki 2016-tól kezdődően, azaz nem fix állóplatform, mint a nagyobb olajmezők esetében.