Több mint 20 százalékkal nőtt az építőipar októberben

Japánban is munkaerő hiánnyal küzd az építőipar

Októberben 20,5 százalékkal nőtt az építőipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, ami július óta a legnagyobb ütem. Szeptemberhez mérten az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 3,2 százalékkal nőtt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

Az év első tíz hónapjában 27 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2018-ban 21,3 százalékkal nőtt az építőipar termelése változatlan áron számolva.

Októberben az épületek építése 18,8 százalékkal, az egyéb építményeké 22,3 százalékkal nőtt éves összevetésben.

Az épületeknél a lakó-, a kulturális és az ipari épületek építése, a mélyépítési területen az út- és vasútfejlesztési munkák eredményezték a növekedést, közölte a KSH. Az építőipar ágazatai közül a termelés volumene az épületek építésében 4,2 százalékkal, az egyéb építmények építésében 24,9 százalékkal nőtt. A speciális szaképítés termelése 28,5 százalékkal emelkedett tavaly októberhez viszonyítva.

Az építőipari vállalkozások októberben megkötött új szerződéseinek állománya 2,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit,

a magasépítési szerződések 2,8 százalékkal csökkentek, az új mélyépítési szerződések 8,5 százalékkal nőttek. Az október végi teljes szerződésállomány 10,1 százalékkal elmaradt a tavalyitól. Az épületek építésére kötött szerződések volumene 40,6 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 21,7 százalékkal csökkent.

illusztráció Forrás: Pixabay

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint az építőipar esetében hónapról hónapra az a tendencia látszik állandósulni, hogy egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai, de a trend továbbra is érdemi növekedést mutat.

Az okok közé tartozik a sokat emlegetett szakemberhiány, ami a lakó- és irodaépületek esetében kifejezetten komoly problémákat és csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma. De a visszaemelkedő áfa és egyéb bizonytalanságok is visszafoghatják a kibocsátást a következő időszakban – ahogy az építési engedélyszámokon is látszik -, a lakóingatlan piac érdemi fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években.

Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet,

azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is érdemi volatilitást okozhat a havi teljesítményekben. 2019 egészében 30 százalékot alulról közelítő növekedésre számítunk az iparágban, 2020-ban pedig 10 százalék körüli növekedést várunk jelenleg a magas bázis miatt, de alapvetően felfele mutató kockázatokkal, így továbbra is érdemi mértékben járulhat hozzá a GDP-hez a relatíve kis súlyú szektor.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára szerint a mostani 20,5 százalékos emelkedéssel Magyarország a visegrádi országok (V4) sorában az első helyen áll. Hozzátette, hogy az építőiparnak a magyar gazdaság egészére gyakorolt hatását mutatja, hogy az első három negyedévben elért 5,1 százalékos GDP-növekedéshez az ágazat 1,1 százalékponttal járult hozzá. Az év egészét tekintve pedig a bruttó hazai termék előállításában az építőipar súlya meghaladhatja az 5 százalékot, amelyre korábban még nem volt példa.